Konyv: A kunok eredete


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 604282789
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 8,49

MAGYARÁZAT:

Pontosság ellenőrzött. A könyv nyomtatott papírkönyv az UNESCO meghatározása szerint: Olyan, szövegből és ábrából álló, fizikai papír információhordozójú, nem periodikus irodalmi vagy szakmai célú publikáció, amely 49 vagy több oldalból áll, terjedelmi szempontból a borítót nem számítva. Emellett könyvnek nevezik nagyobb lélegzetű művek egyes önmagukban is zárt részeit, különösen ha egy kötetben jelennek meg. Ez különösen régebbi művek esetén használatos, amelyek eredetileg könyvtekercsre íródtak, és több könyvtekercs alkotta a teljes művet.

Erre példák szent iratok, a Bibliaaz Aeneis és több történelemmel foglalkozó mű az ókorból és a középkorból. A könyv kultúrtermék, aminek feltétele az írástudás elterjedése és az írott nyelv fejlődése. Kommunikációs eszközként való használata feltételez írástudást, írói kompetenciát, továbbá nyomdatechnika rendelkezésre állását.

Az elektronikusan tárolt könyvszövegeket digitális könyveknek vagy e-könyveknek nevezik. Egy másik modern változat a hangoskönyv. Az ókortól a Megjelenési formája változatos, leginkább összefűzött vagy -kötött, többnyire papír alapú lapokból áll. A papír tömeggyártása előtt pergament használtak.

A lapokra felvitt jelek hordozzák az információt. A hagyományosan valamilyen nyelvenírásbanszövegként rögzített információt az olvasás művelete segítségével kapjuk vissza. Képi információt illusztrációt is tartalmazhat. Használatának megkönnyítésére a lapok oldalait számozzák, a tartalom részei közötti eligazodást a tagolás és a tipográfia mellett külön tartalomjegyzéktárgymutató vagy névmutató is segítheti.

A könyv közvetlen elődjének a legtöbbször pergamenre kézzel írt, összefüggő szöveget alkotó kéziratos könyvet tekinthetjük. A középkori Európa egyre fejlődő tudományos élete jelentős számú szöveg másolását tette szükségessé. Az ókortól a kora középkorig a leggyakoribb kéziratos könyv a kódex volt, amely küllemében a mai könyvre emlékeztetett, mivel az elhasználódástól védő borítója, gerince volt, és lapjait összefűzték. A kéziratos könyv a mai könyvtől eltérő olvasótábor igényeit elégítette ki, és készítésének technikai lehetőségei miatt jelentősen eltért attól.

A kéziratos könyvet elsősorban a papság, a királyi közigazgatása feudális főurak és az egyetemek polgárai használták. Elvileg minden kéziratos könyv egyedi darab volt, ezért a ma szokásos könyvazonosítási módszerek nem voltak használhatók: a lapokat nem számozták, a szövegeket fejezetekre és bekezdésekre tagolták, és ezeket látták el számokkal. A könyvnek nem volt címlapja, kolofonja, a másoló nevét nem rögzítették. Néhány jelentős művet a középkorban rendszeresen használtak és másoltak, ezek idézésmódja a kéziratos könyvekből maradt ránk például Bibliailletve a Corpus Iuris Civilis könyvei.

A kéziratos könyvek egy része luxuskivitelben készült, gazdag illusztrációval, kiváló minőségű pergamenre festve. A könyv kalligráfiája, kézírásának képe művészi kivitelű volt. Ilyen kivitelben főleg vallási művek, illetve törvénykönyvek, kódexek készültek. Az egyetemi polgárság számára jóval egyszerűbb kivitelű és a késő középkorban a A szegényebb diákok egyetemi éveik alatt maguk készítették el kéziratos könyvtárukat. A könyvek egyházon kívüli olvasása, az írni—olvasni tudás, az ezzel járó kulturáltság nem mindig érdemelt ki tiszteletet a köznép körében.

A könyvnyomtatás feltalálását Európában a legtöbben Johannes Gutenberg nevéhez kötik, aki a mozgatható betűnyomás legvalószínűbb feltalálója. Gutenberg az aranyműves társaival, illetve több más mester tőle függetlenül már az as években kísérletezett egy olyan mechanikus sokszorosítási eljárással, amivel szövegeket lehet reprodukálni. Azzal a technikával, amit könyvnyomtatásnak nevezhetünk, vélhetőleg ő tudott először az es évek végén kisebb füzetet, majd három év munkájával egy teljes Bibliát kinyomtatni.

Koreában már évvel korábban már nyomtattak mozgatható fém írásjegyekkel, ami gyaníthatóan a kínai agyag írásjegyek továbbfejlesztése volt. Ezt azonban ritkán használták. Gutenberg találmányának lényege az önállóan használható, a szedés során újrarendezhető betű nyomóformák karakterek használata egy olyan egyszerű sajtó segítségével, amivel egy teljes papír- vagy pergamenívet tele lehetett nyomtatni, majd az íveket lapok szerint rendezve könyv alakba lehetett fűzni.

A könyvnyomtatás technikája elterjesztette a drága pergamen helyett az egyre jobb minőségű és egyre olcsóbban elérhető papír használatát. Ugyan a betűmetszés és betűöntés kezdetben fáradságos és drága művelet volt, a mechanikus sokszorosítás és kéziratoknál ritkán használt papír egyre nagyobb kínálata összességében olcsóbb és megbízhatóbb terméket eredményezett a kódexeknél és másolt kéziratoknál.

Már Gutenberg első, kezdetleges technikával, és nagy műgonddal készült 42 soros Bibliája is fele akkora költséggel készült, mint egy kézírásos Biblia. A nyomtatás folyamatos fejlődése és gyors elterjedése tömegáruvá tette a könyvet. Ez segítette a reformáció és a felvilágosodás terjedését. Az első könyvek vagy ősnyomatok a középkori kéziratos könyvek és a mai könyvek közötti átmenetet képeztek.

Az első nyomdászok a kéziratok írásképét, szerkesztési módját igyekeztek másolni, és gyakran kézzel illusztrálták, vagy festett iniciálékkal látták el műveiket. A könyvek illusztrálására használt fametszet a rendszeres olvasásban még gyakorlatlan új vásárlói kör számára könnyítette a szöveg megértését. A Gutenberg-féle eljárás helyét fokozatosan átvették a különböző rotációs technikákahol a nyomóforma nem sík, hanem henger alakú, így nyomtatás folyamatosan történik.

A következő lényeges lépés az offset gépek elterjedése volt, amikor a nyomóhenger sík, és különböző bevonatok biztosítják, hogy a festék a szükséges helyeken megtapadjon, máshol ne. A digitális nyomtatás lehetővé teszi a szükség szerinti gyors kiadást, akár papír- akár kemény kötésben.

Néhány szolgáltató Interneten kínálja fotókönyvek előállítását, amelyekből megegyezés szerint kevés, akár egy példány is előállítható. Az e-könyv ben jelent meg, és az Internet is konkurrenciát jelent a könyvek számára. A középkorban a szöveg és a képek egy egységet alkottak.

A ma létező legnagyobb könyv a tervek szerint végére készül el a Borsod megyei Arnóton : lapjai 3,5 × 4 méteresek lesznek, terjedelme pedig eléri majd a oldalt. A kötet a Törékeny természet címet kapja majd, és a gömör-tornai karsztvidéket, illetve a határokon átnyúló természeti értékeket fogja bemutatni számos fotóval.

Azonban megjegyezte, hogy a pontos szám attól függ, hogy mit tekintünk könyvnek. A legtöbbet nyomtatott könyv a Biblia. A Német Bibliatársulat szerint a teljes Bibliát januárjáig nyelvre fordították le, és további nyelven jelentek meg belőle részletek. A Manesse-kódexet egy középkori daloskönyv egy os kiállításon 50 millió euróért kellett biztosítani. Az Evangeliar Heinrichs des Löwen Szócikk a témában: Gutenberg-galaxis.

Magyarországon Mátyás király uralkodása alatt jelentek meg először nyomtatványok. Ezt a kort az ipar és kereskedelem fejlődése jellemezte, amivel párhuzamosan együtt növekedett az olvasni tudó polgárok száma is. Több könyvre lett szükség, mint amennyit a könyvmásoló irodák képesek voltak előállítani, így ez a szükséglet kifejlesztette a sokszorosítás új módszerét, a nyomtatást. A kézi másolatokhoz drágán lehetett hozzájutni, kevés volt belőlük, ráadásul nem voltak ritkák az értelemzavaró másolási hibák és félreértéseket okozó rövidítések sem.

A sokszorosítás technikai feltételei hosszas kísérletezés eredményeként valósultak meg, de végül lehetségessé vált az új, gyorsabb módszer, mellyel már olcsóbban, egyszerre sok példányt lehetett előállítani. Mátyás ifjú korában jelent meg az első nagy nyomtatott könyv, a Gutenberg biblia, s 20 év sem telt el, már a király székhelyén, Budán is működött nyomda. A magyar nyomdászat meghonosítása tehát az ő nevéhez kapcsolódik, az első magyarországi nyomtatvány, a Chronica Hungarorumban jelent meg.

A nyomdász a záró sorokban az ún. A könyv két fő formai része a könyvborító és a könyvtest. Mivel a könyv használati tárgy, azért meg kell felelnie bizonyos követelményeknek. Ennek meg kell felelnie az anyagnak, elég strapabírónak, megfelelő szakítószilárdságúnak, hajlékonynak, könnyűnek, esztétikusnak kell lennie. A könyvnek mozgathatónak, és stabilnak is kell lennie. A könyvgyártás számos folyamatból áll; a részeket rendszerint külön állítják elő, és később rakják össze.

Tervezéskor megtervezik a kinézetet, a felépítést és az anyagokat. Ezt rendszerint könyvtervező, művész vagy tipográfus végzi. Az írás, címsor, lap, papírfajták, könyvjelző szalag, kötés mellett a borítót is meg kell tervezni. Ez az egyik legfontosabb, mert ennek kell felkeltenie a potenciális vásárlók figyelmét, hogy megvegyék a könyvet. A tartalomjegyzék is a könyv használatát segíti. Megmutatja a mű felépítését. Az ismeretközlő művekben mutatókat is találhatunk.

Ezek betűrendben sorolják fel a könyvben szereplő fontos fogalmakat, személyneveket, földrajzi helyeket. A melléklet és a függelék olyan információkat tartalmaz, amiket a szerző fontosnak talált, de nem akart a műben elhelyezni. Mindez bekerülhet a könyvbe is, de önállóan is megjelenhet.

Az előszó a könyv megjelenésének, keletkezésének körülményeiről ad tájékoztatást. A bevezetést a szerző írja, segítségképpen a téma megértéséhez. Fontos tudni, hogy a főszöveget megelőző címnegyedben az első négy oldal soha nem szerepelhet oldalszám, de a könyv oldalainak számozásába beleszámítanak!

A könyv kialakítása következtében lehetnek üres oldalak, amelyeken sem fejléc, sem lábléc, sem oldalszám nem szerepelhet! A mű szövegét az író tagolhatja részekre, fejezetekre, alfejezetekre. Előfordul, hogy ezek neveit a könyv minden lapjára ráírják.

Ezt élőfejnek nevezzük. Az élőfej a lexikonokban fontos szerepet kap, hiszen segít az eligazodásban. Szépirodalmi műben felesleges! A jobb megértést segítik a lábjegyzetek a lap alján levő magyarázat és a széljegyzetek a lap szélén elhelyezett magyarázat. A tartalmi rész után az utószó következhet, ami az alkotás végén található és a szerző művel kapcsolatos közléseit tartalmazhatja.

Nemcsak a könyvtest papír, hanem a borítólapok is. Több különböző papírt használhatnak, köztük jobb minőségű, de drágább fajtákat. A könyvtesttől eltérő a burkolólapok és a borító anyaga, de maga a könyvtest is lehet különböző fajtájú papírokból összeállítva. Például egy olyan könyvben, ahol az illusztrációk nem a szöveg között, hanem külön kiemelt helyen vannak összegyűjtve, lehet a képekhez használt papír más fajtájú, mint a szöveghez használt.

A könyv tervezője dönt arról, hogy mihez milyen papírt használjanak. A könyv borítója rendszerint keményebb papírból, vagy kartonból készül. A könyvekhez néha védőtokot használnak, ez is többnyire karton.

Pontosság ellenőrzött. A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből — kipcsakoksárga ujgurokázsiai kunok — álló törzsszövetség volt, amelyik a A törzsszövetséget a A kunok egy része ami az összes kunhoz viszonyítva csak egy töredéke a teljes népességnek ezután Magyarországon telepedett meg és asszimilálódott a magyarságba. További nagyszámú csoport szóródott szét a Balkánon és a Kárpátokon innen, ahol délszlávokba, keleti szlávokba és a megjelenő románságba olvadtak be.

A negyedik csoport a mongolok által meghódított kunok, akik előbb az Arany Horda uralma alatt éltek. Belőlük a A törzsszövetséget Európában kunokkumánokpolovecekkipcsakokkanglik néven is ismerték. A kunok névadó elődei az 5. Marvazi szerint a kunok ekkor nesztoriánusok voltak és közülük származott Ikindzsi ibn Kocskar horezmi sah.

A legyőzöttek egy része visszatért eredeti lakóhelyére — közöttük kereste Kőrösi Csoma Sándor a magyarok elődeit —, más részük csatlakozott a kunokhoz. Marvazinál a sárga ujgurok szárikazaz sárgák néven szerepelnek, ami a hajszínükre utal. A kun és sárga ujgurok ezután nyugat felé vonultak a Tarim-medencétől északra élő ujgurokaz Iszik-köl és a Csu folyómentén élő türkmének földjén át. A vonulásról az ekkor a mai Kirgizisztán területén található Karahánida Birodalom történetírása beszámol.

A türkmének a kun-sárga ujgur vándorlás miatt nyugat felé kényszerültek, s eközben nyugat felé szorították az oguzokat úzokatakik ekkor a Szir-darja alsó folyása és az Aral-tó környékétől a Volgán túl nyugatra kezdődő besenyő területekig uralták a sztyeppét. A türkmének -ban átkeltek a Szir-darja déli partjára, kitérve így a kunok és a sárga ujgurok elől, akik az ekkor hozzájuk csatlakozó kipcsakokkal együtt hatalmuk alá vonták a türkmének és oguzok volt területeit a Balhas-tótól az Urálig.

A törzsszövetség nyomás alatt tartotta az úzokatakik -ban tovább szorították nyugatra a besenyőket. Az orosz évkönyvek először csak -ben említik őket, és a polovecek, azaz kunok négy ága Nestor szerint a besenyő, türkméntörök és polovec. Középkori latin nevük általában Cumanus volt, de az örmény krónikaírók például Edesszai Máté— hartes néven ismerték őket. Az oroszok a kunokat a polovec névvel jelölték. Az orosz szónak a jelentése 'halványsárga, sápadt', az örményé 'fakó'. A törzsszövetségi rendszerben élő kunok nem hoztak létre egy központi hatalom vezetése alatt álló államot, területileg öt nagyobb csoportjuk volt megfigyelhető.

A legkeletebbi az Irtis és az Urál között nomadizált, a következő az Urál és a Volga között. A középső, legerősebb csoport a Volga és a Dnyeper közötti vidéket foglalta el, észak felé kapcsolatokat tartottak fenn a volgai bolgárokkal — határuk a mai Szaratov környékén volt —, délre a Krím egy része is övék volt.

A negyedik csoport a Dnyeper és a Dnyeszteraz ötödik a Dnyeszter és az Al-Duna közötti területen élt. Sokszor megrohanták Erdélyt és Északkelet-Magyarországot, északnak HalicsotLengyelországotKijevet és más orosz, ukrán területeket, délnek pedig BizáncotSzerbiát és Bulgáriát. Az ellenük való védekezés érdekében II. András király birtokot adományozott a keresztes Német Lovagrendnek Dél-Erdélyben, ami néhány év múlva meghódította Havasalföldet és önálló államot akart alapítani a területen, amit viszont a király nem hagyott jóvá, ezért harc árán vette el tőlük a birtokokat, ezzel viszont semmivé lettek a kunok megkeresztelésére tett korábbi munkák eredményei.

A központosítás csírái azonban a A folyamatnak azonban a mongolok as megjelenése véget vetett, ekkor esett el ugyanis a velük folytatott harcokban Jurij. A mongolok újbóli megjelenése ban gyökeresen megváltoztatta a hatalmi viszonyokat Kelet-Európában, a kunok egy jelentős része a Balkán-félszigetre menekült, egy másik csoport Kötöny vezetésével a Magyar Királyság területére költözködött, de legnagyobb részük korábbi szállásterületükön maradt.

Miután a mongolok tatárok -ban a Kalka menti csatában megverték az egyesült orosz-kun sereget — a kunokat Kötöny kun fejedelem vezette —, a kunok tömegesen menekültek nyugatra, és a későbbi Moldva és Besszarábia területére szorult vissza a független Kunország latinul Cumaniaterra Cumanorum néven ismert törzsszövetségi terület, amely a magyar királyok érdekszférájába tartozott. A magyar királyság belefogott a kunok megtérítésébe, a pápa pedig létrehozta az esztergomi érseknek alárendelt térítő kun püspökséget.

Az egyházmegyét csak -től nevezték központja, Milkó után milkói püspökségnek. A mongolok -ben indították el újabb nagy nyugati hadjáratukat. Elfoglalták Volgai Bolgárországotsorra vették be az orosz városokat és -ban északról megtámadták a kunokat.

Kötöny kun fejedelem népe egy részével -ben IV. Béla királytól menedéket kérve Magyarországra menekült. A mongolok -ben Kijevet is bevették, a még régi lakóhelyükön maradt kunokat betagolták a Mongol Birodalomba. A tatárjárás elsöpörte a kun püspökséget, az itt élő kunok Kelet- és Dél-Európa vidékein szétszóródtak.

Egy részüket itt a szerbek, a többieket a bolgárok olvasztották be, ez utóbbiakból a mai macedón lakosság formálódik. Béla az -ben Kötöny kun fejedelem vezetésével Magyarországra költözött mintegy 40 ezer kunt a Duna-Tisza közén telepítette le, akiket a tatárok és a főurak elleni harcban akart felhasználni. Beilleszkedésük nem volt zökkenőmentes: a lakosság gyűlölettel és félelemmel tekintett rájuk a korábbi betörések miatt, a főurak pedig eleve ellenségesen fogadták őket, tudván, mire kívánja a király felhasználni őket.

Azt híresztelték róluk, hogy tatár kémek, és ha a tatárok támadnak, úgy a kunok őket fogják támogatni. Az egyház a pogány szokások miatt neheztelt, mivel egyhamar nem tértek át a keresztény hitre. A kunok nomád életmódjuk révén nem ismerték a földművelést, ezért szerte kóborolva megkárosították a vetést és a köznépet is fosztogatták, ezért rövidesen összetűzések kezdődtek a magyarok és a kunok között.

Béla ekkor nekikezdett az ország háborús haderejének megszervezéséhez, és hadseregében közel 10 ezer kun harcosra számíthatott, ám a magyar főurak a Pest alatti táborban A kunok ezután útjukban pusztítva, déli irányban kivonultak az országból, és messze kikerülték a támadó mongol sereget, tehát ekkor sem kínálkoztak fel nekik szövetségesként a magyaroktól elszenvedett hatalmas sérelem ellenére sem.

Béla Muhinál április 11 -én vereséget szenvedett a tatároktól, akik egyéves pusztítás és öldöklés után márciusában visszavonultak keletre. A dalmáciai Trau várába menekült [4] király visszatért az ország belsejébe, és -ban [ forrás? Beilleszkedésüket további feszültségek kísérték, főleg Kun László idejében, aki rendkívül odaadó volt irántuk, ám bizonyos politikai okok miatt gyakran fel kellett ellenük lépnie.

A kun harcosok hűen szolgálták a magyar sereget, legismertebb haditettük az -as dürnkruti csatában történt, ahol ügyes manőverekkel, pusztító nyílzáporokkal, bátor és merész támadásokkal járultak hozzá a cseh-német-lengyel sereg szétveréséhez.

Az utolsó kun csoportokat Mátyás király telepítette le Buda környékén és a Csepel-szigeten. Magyarországon a kunok nemzetségenként telepedtek le, a nemzetségnevek összehasonlítása keleti — orosz és muszlim — forrásokkal azt mutatja, hogy a magyarországi nemzetségek megfeleltethetők egy-egy kipcsak-polovec-kun törzsszövetségbeli törzsnek, azaz azoknak egy-egy töredékéről volt szó esetükben. Élükön a leggazdagabb családok álltak, az ő fejük volt a nemzetségfő, akik a latin forrásokban dominus vagy comes néven szerepelnek, ennek megfelelője a Codex Cumanicusban a bej vagy bij méltóságnév.

Ők voltak a nemzetség katonai vezetői, kapitányai és bírái. A kunok legfőbb bírája a nádor volt, aki mellé a nemzetségek egy-egy főembert rendeltek ki. Belső ügyeikben viszont a vádlott nemzetségének bírája volt illetékes. A középréteget a nemesek nobiles alkották, akik a magyar királyi szerviensekéhez hasonló jogokkal rendelkeztek. Kötelesek voltak a nemzetségfőkkel hadba vonulni, de mentesek voltak a beszállásolási kötelezettségek alól.

Közülük kerültek ki a nemzetségfők állandó katonai kíséretének tagjai is, a nyögérekmongol eredetű kun szóval nögerek. A szabad, de szegény kun többséget latinul mint universitas Cumanorum jelölték, ők a feudalizálódással fokozatosan jobbágysorba süllyedtek.

Jelentős számú rabszolgaréteg is létezett a kunok között, akik részben a vagyonukat vesztett kunok, részben a hadjáratok során szerzett hadifoglyok közül kerültek ki, ami konfliktusforrás is volt Magyarországon. Az -es kun törvény többek között a keresztény vallású rabszolgák felszabadításáról is rendelkezett. Az Más, orosz illetve muszlim forrásokból hat nemzetségnevet ismerünk a kipcsak-kun törzsszövetség ill.

A kun székek a magyarországi kunok autonóm, a királyi vármegyerendszertől független közigazgatási egységei voltak. A szék a szászok és székelyek székeihez hasonlóan bírói széket jelent. A székek élén a kapitányok álltak. A rendszer nyilvánvalóan a régebbi kun nemzetségek alapján jött létre, a nemzetségfők válhattak a székek kapitányaivá, de erre csak egy szék, a Halas-szék esetén van megnyugtató forrásadat.

A székekről először a Összesen hat székről van tudomásunk. A mohácsi csatavesztés, és az ország három részre szakadása után a Kunság a török porta hódoltsági területei közé tagozódott be, ami tragikus következményekkel járt a kunok számára is. A török hódoltság és annak következményei az ország középső részét sújtották leginkább.

A korszakban gyakran költözni kellett a kunoknak a törökök és martalócaik ismételt támadásai miatt. A Duna-Tisza közi falvak is nagy pusztulást szenvedtek, Lajos és Mizse falvak elnéptelenedését például ra, a téli hadjárat kezdetére teszi a tudomány. Először az egri vár -as összeírása nevezi a megmaradt három Duna—Tisza közi szék lakosságát kiskunoknak és a Tisza—Körös közi Kolbáz-székét pedig nagykunoknak. A háborúk alatt sok kun elvándorolt, például hajdúk lettek.

Régi területükre a török kiűzése után más etnikumok is költöztek, mindez elősegítette a kunok asszimilációját. Az utolsó kun nyelvű szövegek a reformáció idejéből ismertek. Gyakori volt a török portyák során az elfogott népesség rabszolgasorba hajtása, és elhurcolása. A Kunság török által elnéptelenített déli területei -az Oszmán birodalom számára megbízható, magyarországi uralmukat fenntartó- szerb katonaparasztokkal népesültek be.

A pusztító török háborúk sorozata után a Habsburgok a területet baranyai és somogyi protestáns magyar telepesekkel, jászokkalszerbekkel kisebb részben románokkal telepítették be az új jövendőbeli "tulajdonos" a Német Lovagrend felügyelete alatt. Gyökeres fordulatot hozott a török kiűzése a kunság területén is.

A Habsburgok és a kamara az eredeti népesség drasztikus etnikai megváltozása okán érvénytelennek tekintette a kiváltságokat, és -ben az egész jászkun kerületet eladta a Német Lovagrendnek. Ennek komoly politikai, gazdasági és társadalmi hatásai voltak, így nem csoda, hogy népmozgalom szerű összefogás bontakozott ki a kívánt cél elérése érdekében, szinte eggyé kovácsolva a sokfelől érkező közösséget.

Ha a hajdani kunok jogait megkapja a közösség, akkor teljesen mentesülnek a földesurak befolyása alól, azaz nincs földesúri birtok, nincs a földesúr által szedett adó, nincs robot, valamint a feudális bíráskodás és joghatóság sem érvényesülhet felettük.

Ezen felül megilleti még őket a mentesség a vámok és illetékek alól, saját pallosjog, ítélkezés, valamint szabad tisztviselő- és lelkészválasztás. Azonban a küzdelemnek és anyagi megváltásuknak ára volt, mivel a lovagrend szeretett volna kárpótláshoz jutni, hogy az általa az uralkodótól megvásárolt jászkun kerület vételárát visszakapja. A pesti Invadilusok Házától ezért hitelt vettek fel a telepesek   arany értékben, valamint hozzá kellett járulniuk a nádor fizetéséhez aki a kunok legfőbb tisztségviselője és ezer lovaskatona kiállításához.

Küzdelmük végül sikerhez vezetett, tavaszán Mária Terézia Királynő aláírta az elismerést és kiváltságokat biztosító Redemptio okmányát. A nemességhez hasonlatos jogok és kiváltságok megalapozták a helyiek új kun büszkeségét, és hozzájárultak a későbbi generációknál egy új helyi kun öntudat kialakulásához. A Jászberénytől függetlenné vált, és ben községi rangot kapott Lajosmizsén a mai napig is elevenen él a "birínyi" öntudat.

A jászkun kerület jogi különállása az os közigazgatási reformmal szűnt meg, ekkor betagolták a szomszédos megyékbe. A kun önazonosság többnyire kulturális, szokásbeli szinten máig fennmaradt és újjáéledőben van. Az es évek végétől az egykori Jász-Kun kerületekhez tartozó településeken a jászok példáját követve kezdeményezték a kunkapitányok választását. A hagyomány szerint a kunkapitányi megbízás egy esztendeig tart és tiszteletbeli címet jelent.

Ez idő elteltével a Nagykun és Kiskun települések egymást követően jelölnek és választanak kunkapitányt, akit nyilvánosan iktatnak be tisztségébe. Először ben rendezték meg Karcagon a Kunok Világtalálkozóját a kunok bejövetelének