Konyv: Az internet pszichologiaja


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 739439576
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 15,89

MAGYARÁZAT:

A kötet szociálpszichológiai ismeretek birtokában elemzi, hogy mi történik a csevegőszobákban, a levelezési listák, az online játékok használata közben. Szemügyre veszi, hogyan változik meg időbeosztásunk az új technológiák révén, mikortól beszélhetünk internetfüggőségről, és beszámol a gyakran hangoztatott veszélyekről, mint a pornográfia, az agresszió, és ezek növekvő jelenlétéről a hálón. Eredeti megjelenés éve: A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris Könyvtár - Pszichológia.

Sajnos teljesen elavult, a mai virtuális lét, a mostani digitális világ köszönőviszonyban sincs az es állapotokkal, amiről ez a könyv szól. Érdektelen, élvezhetetlen, senkinek nem ajánlom. Ez tényleg olyan terület, ahol év alatt is hatalmas változások zajlanak, hát még húsz év alatt…. Digitális világ fejlődése magával hozza a digitális identitásokat. Érdekes könyv akiket érdekel a téma. Hasznos bevezető könyv, de az internet és a számítógép rohamos fejlődése miatt már most kezd elavult lenni.

Ki játszik manapság MUD-okkal, vagy van fennt lev. Ezekért természetesen nem Wallace-t hibáztatom, hanem a szakmát, ami nem foglalkozik eléggé ezzel a jelenségkörrel, pedig a most születő generáció ebben nő fel. Vonzalom és szerelem a hálón a személyközi vonzalom pszichológiája […] Egy tréfás tesztkérdés azt tudakolja, hogy 'Több barátod van-e az interneten, mint a való életben? Néhány hét leforgása alatt benyomásuk a csoport tagjairól akár negatív, akár pozitív fokozatosan egyre markánsabb lesz.

A hírcsoportban ez az ütemezés befolyásolja a barátság alakulásának mintázatát, így nem meglepő, hogy a régebbi résztvevők alakítanak ki több személyes kapcsolatot. Bár azt valljuk, hogy 'a szépség nem minden', a valóság mégis az, hogy a fizikai vonzerőnek hatalmas haszna van, ha azt akarjuk, hogy kedveljenek minket. Ez különösen igaz az ellenkező nemre, de a saját nem tagjaira is.

A kellemes külsejű emberekről alkotott sztereotípiáink továbblépnek a kellemes a puszta külsőnél. Vidámabbnak, társaságibbnak, melegebb szívűnek, sikeresebbnek és intelligensebbnek ítéljük őket. Ha tudjuk, hogy valakit újra látni fogunk, mert ugyanabban a háztömbben lakik, barátságosabban viselkedünk vele.

Melyik az érvényesebb szabály? A kérdés nagyon is divatos, s úgy tűnik, a hasonlóságok fontosabbak. Nem lenne boldog együtt egy szadista és egy mazochista? Részben azért, mert ez hízelgő számunkra, vonzalma növeli önértékelésünket, és meleg, puha, kellemes érzés fog el, amikor más szeret minket. Ha csak megtudjuk, hogy valaki kedvel minket, az jót tehet az énünknek, és a legközelebbi találkozáskor hajlamosak vagyunk egy kissé másként viselkedni vele — talán egy kicsit melegebben, kicsit barátságosabban.

A másik észreveszi a változást, és kedvezően reagál rá, még jobban szeret bennünketés még kedvesebben bánik velünk. Ahogy a fizikai vonzalom megteremti a pozitív bánásmód és pozitív válasz spirálját, ez történik akkor is, ha valaki szeret bennünket. Függetlenül attól, hogy kihez beszéltek,a nők több indoklást és fokozó kifejezést használtak, mint a férfiak, és több egyetértést jeleztek a társuknak.

A férfiak több hangzószünetet használtak, mint például az ööö, aaavagy ömmm. A kialakuló kapcsolatok sebezhetőek, az emberi természet és az internet természete miatt. Az emberek túl sokat tárhatnak fel magukból, és valószerűtlenül idealizálhatnak másokat, és képzeleghetnek virtuális társukról. Az internet olyan hely, ahol mi, emberek időnként meglehetősen furcsán cselekszünk és lépünk kapcsolatba másokkal. Hatása néha igen pozitívnak látszik, míg máskor olyasmit művelünk online, amit egyébként soha nem tennénk, s amit később megbánunk.

Ugyanakkor az internet olyan környezet, amelyet felhasználóként befolyásolhatunk és alakíthatunk — különösen, ha tudatában vagyunk, hogy szemléletünket és viselkedésünket hogyan és miért változtatja meg. Vajon, amikor a férfiak és a nők megjelennek a kibertérben, meg tudjuk-e mondani, hogy ki milyen nemű pusztán a mondanivalójuk és az előadás módja alapján? Egyesek azt gondolják, hogy igen, ám látván a különbségek finomságát és tünékenységét, ezt a kijelentést nagyon valószerűtlennek vélem.

Ugyanakkor egy egész sor regiszterrel rendelkezünk a különböző társas helyzetekre, s míg ugyanazon különbségek némelyike megjelenik, mások nem tűnnek fel. Azt várhatnánk például, hogy a nők azon hajlama, hogy több érzelmet vigyenek a nyelvhasználatukba, oda vezet, hogy több smiley arcot használnak online üzeneteikben. Nem származott sok küldemény tőlük — mindössze a levelek 16,4 százaléka —, ám aránytalanul több piszkálódást tartalmaztak, mint a férfiakéi.

Begépelt szavaink az internet számos környezetében központi helyet foglalnak el, és a megfigyelőnek alig van az ASCII karaktereknél több támpontja, hogy a természetünkről képet kapjon. A korai kutatások, amelyek az online társas érzelemkifejezéseket vizsgálták — azokat, amelyek egy személy melegszívűségéről vagy hidegségéről alkotott benyomáshoz vezetnek —, azt mutatták, hogy mindannyian hűvösebbnek, feladatorientáltabbnak és lobbanékonyabbnak tűnünk fel, mint amilyenek valójában vagyunk.

Az es években Starr Roxanne Hiltz és Murray Turoff végezte el az egyik első ilyen vizsgálatot: összehasonlították, hogy az emberek hogyan fejezik ki magukat számítógép közvetítette és közvetlen találkozásokkor, s eredményeik nem jósoltak nagy jövőt az ifjú médiumnak.

A kétféle elrendezésben elemezték a kijelentéseket, és azt találták, hogy a közvetlen kommunikációban részt vevő csoportok többször fejeztek ki egyetértést egymással. Ez nem túl meglepő: furcsa lehet ilyesféle mondatokat beírni, míg kimondani őket teljesen természetes. Az viszont meglepő volt, hogy a számítógépen kommunikáló csoport több egyet nem értést fejezett ki, s kevesebb olyan megjegyzést tett, ami enyhíthette volna a feszült helyzetet.

Úgy látszott, mintha egymás idegeire mentek volna, s viselkedésük inkább rontott a helyzeten, semmint javított. Ezek a különbségek könnyen magyarázatul szolgálhatnak az internet barátságtalanságára. A különbségek egy része megegyezik a sztereotípiákkal, míg mások ellentmondanak nekik. Azt találta, hogy a nők jobbak ezeknek a jelzéseknek a megfejtésében; a férfiaknál jobban tudják 'olvasni' a ki nem mondott érzelmi üzeneteket.

A szavakat látjuk, így a nyelv és a nem közötti kapcsolat még fontosabbá válik. Mivel a kellemes külsejű embereket előnyösebb színben színben látjuk… […] Nem túl meglepő, hogy azok a férfiak, akik úgy gondolták, gyönyörű nővel beszélgetnek, sok tekintetben kedvezőbben ítélték meg partnerüket. Feltételezték, hogy kiegyensúlyozott, humoros, társaságkedvelő és általában bámulatos.

Akik kevésbé vonzónak hitték beszélgetőtársukat, nem voltak ennyire elragadtatva partnerük viselkedésétől és tulajdonságaitól. Egy másik személlyel való szoros kapcsolat feltételez némi közvetlenséget és feltárulkozást. Egyre kellemesebben érezzük magunkat vele, így rábízhatjuk az érzéseinket, álmainkat, önbizalomhiányunkat, és biztosak lehetünk abban, hogy nem fog elutasítani vagy hibáztatni bennünket. Normális esetben ahhoz, hogy elérjük ezt a fajta bensőségességet, a kölcsönösségre támaszkodunk.

Ha elmondunk valamit magunkról, ő is elmond valamit magáról. Az idő múltával a csere elmélyül, és a két ember egyre több információt fed fel a másiknak önmagáról. A feltárulkozás tánca kényes és problémákkal terhes lehet. Például ha a legmélyebb érzéseinket túl korán vagy vagy nem megfelelő helyzetben öntjük ki, a másik személy labilisnak gondolhat bennünket. A megnövekedett internethasználat az idő során összekapcsolódott a magány és a depresszió erősödő érzésével. A látszólagos ellentmondás abban rejlik, hogy az internet alapvetően társas technológia, amelyről azt feltételezzük, hogy növeli és gazdagítja a kommunikációt, és segít abban, hogy intenzívebb társasági életet éljünk.

Az előzeztes eredmények azonban azt sugallják, hogy valami más történik, legalábbis egyesek esetében. Kraut és munkatársai feltételezik, hogy azok, akik gyakran használják az internetet, gyengébb minőségű társas kapcsolattal cserélnek le egy erősebbet, amelyben a való életben volt részük. Az eredmény a magány és a depresszió erősödő érzése lehet. Pro tagság Üzenet a Molynak meta. Patricia Wallace. OsirisBudapest, Új hozzászólás.

Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Részletes kereső Témaköri fa. A kosaram. Bejelentő neve. Bejelentő e-mail címe. Hozzájárulok böngészőm adatainak átadásához. Bejelentő böngészője. Keresés beállítások. Oldal url. A nevét és e-mail címét csak az Önnek való visszajelzés miatt kérjük. A böngészője nem támogatja a JavaScriptet!

A weboldal funkciói így nem működnek. Az antikvarium. Tovább válogatok. Az internet pszichológiája. Patricia Wallace. Pléh Csaba. Krajcsi Attila. Racsmány Mihály. Fülszöveg A kötet szociálpszichológiai ismeretek birtokában elemzi, hogy mi történik a csevegőszobákban, a levelezési listák, az online játékok használata közben.

Szemügyre veszi, hogyan változik meg időbeosztásunk az új technológiák révén, mikortól beszélhetünk internetfüggőségről, és beszámol a gyakran hangoztatott veszélyekről, mint a pornográfia, az agresszió, és ezek növekvő jelenlétéről a hálón. Túlzott használat? Saját vágyak kielégítése? Bal fék-ügy Nemi témák a vadnyugaton Patricia Wallace Patricia Wallace műveinek az Antikvarium. Megvásárolható példányok. Osiris Kiadó.

Osiris könyvtár.