Konyv: A szamokat ismerem-a szamolast szeretem - Feladatok szamolasi nehezsegek lekuzdesehez 1. oszt


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 919816978
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 7,77

MAGYARÁZAT:

Felkavaró könyv, de soha nagyobb szükségünk nem volt rá. Malcolm Gladwell, a Kivételesek és az Ösztönösen szerzője Minden politikus és társadalomelemző The Sunday Times Korunk könyve, sokrétű, klasszikus alkotás, amely mesterien vegyíti az érzékeny személyes vizsgálódást, a briliáns szociálpszichológiai elemzést és a szerzőnek az etikus magatartás iránti elkötelezettségét.

Róbert Jay Lifton, a Náci orvosok szerzője. PHILIP ZIMBARDO nevét a stanfordi börtönkísérlet tette ismertté, s ez a kísérlet késztette őt arra, hogy feltegye azt a kérdést, amelyik tudományos pályája során mindvégig foglalkoztatta: Vajon mitől válnak teljesen normális, hétköznapi emberek egyszerre végtelenül kegyetlenné? Hogyan fordulhat elő, hogy bizonyos körülmények között ezek a teljesen normális, hétköznapi emberek megkínozzák, akár meg is ölik a nekik mit sem ártó, teljesen normális, hétköznapi embertársaikat?

Ugye most arra gondolnak, ez képtelenség, én a légynek sem tudnék ártani, nincs az a helyzet, amelyben Vagy mégis lehetséges lenne? A világhírű szociálpszichológus, Zimbardo professzor a történelemből és saját, úttörő kutatásaiból vett példák hosszú során keresztül bizonyítja be, hogy a helyzeti erőviszonyok és a csoportdinamika hatására miként változhatnak tisztességes, feddhetetlen nők és férfiak szörnyeteggé.

A szerző előszava 7 Köszönetnyilvánítás 13 1. Szerda és csütörtök: de jó lenne szabadlábon! A Lucifer-hatás márciusában jelent meg. Azóta sok interjút adtam, sok felsőoktatási intézményben és konferencián tartottam előadást, sok kritikát olvastam a könyvemről, és sok olvasói véleményre reagáltam.

Ezek kapcsán rá kellett jönnöm, hogy nézeteim olykor félreértelmezhetőek, ezért kísérletet szeretnék tenni álláspontom egyértelmű megfogalmazására. Megkérdőjelezem azt a hagyományos, diszpozíciósnak nevezett felfogást, amely az emberi kisiklások megértésekor elsődlegesen és gyakran kizárólagosan az egyén belső természetére, személyiségvonásaira és jellemére összpontosít.

Nézetem szerint az emberek általában és többnyire jók, de könnyen befolyásolhatók, és olyasmit is megtesznek, amit rendes körülmények között személyüktől idegen cselekedetnek, antiszociálisnak vagy ártalmasnak tartanának. Az emberek nem magányos, monologizáló szereplők az élet üres színpadán, hanem általában másokkal együtt lépnek fel, cserélődik a díszlet, a szereplők új ruhába bújnak, változik a szövegkönyv, a rendezői utasítás is.

Ezek alkotják a helyzet jellemzőit, melyeket figyelembe kell vennünk, ha meg akarjuk érteni, mitől változhat meg drasztikusan a viselkedés. A Lucifer-hatás három szempontból elemzi az emberi viselkedést: megpróbálja megérteni, mit hoznak magukkal az emberek egy adott helyzetbe, mit hozhat ki valakiből az adott helyzet, és hogyan teremtik meg és éltetik a viselkedést meghatározó helyzetet a rendszerre jellemző tényezők.

Noha könyvemben főképp azt tárgyalom, hogy hétköznapi emberek milyen könnyen válhatnak gonosz cselekmények elkövetőivé vagy mások szenvedésének közönyös, tétlen szemlélőjévé, a legfontosabb üzenetem pozitív. Mindannyian nagyobb valószínűséggel látjuk meg a gonoszságot, emeljük fel a szavunkat és teszünk ellene, ha értjük, hogyan és miért jön létre.

E könyv megírása két évet vett igénybe. Egyetlen pillanatát sem nevezném élvezetesnek. Először is érzelmileg kimerítő volt újból végignézni a stanfordi börtönkísérletről készült videofelvételeket, újra és újra elolvasni a róluk készült szó szerinti átiratokat.

Arról is megfeledkeztem, hogy harminc évvel ezelőtt egy másik kiadó megbízásából már belevágtam a stanfordi börtönkísérlet megírásába. Akkor túl közelinek éreztem az élményt, nem volt időm feldolgozni, végül nem írtam meg a könyvet. Ma már örülök, hogy így történt, és nem kényszerítettem magam az írásra, mert most jött el az ideje. Idővel bölcsebb lettem, és letisztultabb nézőpontból tudom szemléltetni a történteket. Mi több, az amerikai katonák Irakban, az Abu Ghraib-i börtönben elkövetett kegyetlenkedései és a stanfordi börtönkísérletben lezajlott események közötti párhuzamok megerősítik a kísérlet fokozott érvényességét, és feltárják azokat a lélektani dinamizmusokat, amelyek közrejátszottak a valóságban véghezvitt hátborzongató cselekmények elkövetésében.

Az írást nehezítette az érzelmi teher, amit az Abu Ghraibban elkövetett visz- szaélések és fogolykínzások teljes körű feltárásában játszott aktív szerepvállalásom jelentett. Szakértő tanúként közreműködtem az egyik - végül elítélt - katonai rendőr ügyében, és munkám során szociálpszichológusból oknyomozó újságíróvá vedlettem át. Szinte belebújtam a bőrébe, tudni akartam, milyen volt délután négytől hajnali négyig az 1A blokkban szolgálatban lenni negyven napon keresztül egyvégtében, pihenőnap nélkül.

Szakértő tanúként rendelkezésemre bocsátották a kegyetlenkedésekről készült több száz digitális felvételt - gyomorforgató feladat volt végignézni őket. Megkaptam a különböző katonai és civil vizsgálóbizottságok addig elkészült jelentéseit is. Előre tudatták velem, hogy a tárgyaláson nem támaszkodhatom jegyzetekre, így a jelentésekből minél több kritikus megállapítást és következtetést memorizálnom kellett.

A tárgyalás kétszeresen is frusztrált és felháborított. Egyrészt a hadsereg egyetlenegy enyhítő körülményt sem volt hajlandó figyelembe venni, hiába részleteztem, milyen feltételek járulhattak közvetlenül hozzá az elkövetett visszaélésekhez. Az ügyész és a bíró elvetette az elgondolásaimat, melyekkel be kívántam mutatni, hogy az egyéni viselkedést a helyzet nyomása is befolyásolhatja.

A kultúránkra többnyire jellemző diszpozíciós felfogás jegyében úgy gondolták, a visszaélések Frederick törzsőrmester szabadon meghozott, racionális döntéséből következtek. Ha ezt a könyvet közvetlenül a stanfordi börtönkísérlet után írtam volna meg, megelégedtem volna annyival, hogy részletezzem, mi módon hat a szituációs változó, vagyis a helyzet nyomása, mennyivel erősebben alakítja viselkedésünket egy adott kontextusban, mint azt gondolnánk vagy tudatosulna bennünk.

De nem helyeztem volna tágabb összefüggésbe, nem tértem volna ki arra, ami a jót nagyobb erővel alakítja rosszá - a rendszerre, amely a maga összetett erőviszonyaival teremti meg a rosszat előhívó helyzetet. Tekintélyes mennyiségű szociálpszichológiai bizonyítékkal alátámasztható a koncepció, amely szerint adott kontextusokban a helyzet meghatározó ereje győzedelmeskedhet az egyén személyes tulajdonságai, értékei felett.

Ennek ellenére a pszichológusok mindeddig nem bizonyultak fogékonynak, nem foglalkoztak a hatalom mélyebb forrásaival, amelyek a helyzeteket meghatározó és legitimáló politikai, vallási, történelmi, kulturális mátrix velejárói. Az emberi viselkedés dinamikájának teljesebb megértésére való törekvés megköveteli tőlünk, hogy megtudjuk, meddig terjed, és hol vannak a korlátái az egyén, a helyzet, a rendszer viselkedést meghatározó erejének.

A nemkívánatos viselkedés megváltoztatása, illetve megelőzése nem lehetséges, ha nem értjük meg, milyen erősségekkel, erényekkel és sebezhető pontokkal rendelkeznek az egyének és csoportok egy adott helyzetben. Az adott viselkedési környezetben működésbe lépő szituációs tényezők összetettségének teljesebb felismerésére is törekednünk kell. A helyzetekben ható erők módosításával, tudatos elkerülésével a nemkívánatos egyéni reakciók nagyobb mértékben csökkenthetők, mint terápiás beavatkozással, amely kizárólag az adott helyzetbe került egyén megváltoztatására irányul.

Ez azt jelenti, hogy az egyéni bajok orvoslásában a szokásos orvosi modell helyett közegészség- ügyi megközelítést kell alkalmaznunk. De ha érzéketlenek vagyunk a rendszer valódi, mindig diszkréten leplezett hatása iránt, ha nem értjük meg pontosan a rendszer szabályait és szabályozóit, akkor a viselkedésben bekövetkező változás átmeneti lesz, a helyzetben beálló változás megtévesztő.

Könyvemben mantraként ismétlem, hogy az egyén viselkedésében közrejátszó, a helyzetből és a rendszerből fakadó tényezők nem szolgálhatnak mentségül, nem mentik fel a felelősség alól az erkölcstelen, törvénybe ütköző vagy embertelen cselekedetek elkövetőit. Figyelembe kell vennem a helyzetek emberalakító hatásait, amikor annak az okait keresem, hogy szakmai pályafutásom alatt miért foglalkoztam olyan sokat a névtelenség, az erőszak, az agresszió, a vandalizmus, a kínzás lélektanával Szegénységben nőttem fel New Yorkban, a dél-bronxi gettóban, ami nagy bán befolyásolta életszemléletemet és mindazt, amit lényegesnek tartottam.

Át kell látnunk, kinek van hatalma, kit kell kerülnünk, kinek a bizalmába célszerű beférkőznünk, ki játszik ellenünk, és ki lehet a segítségünkre. Meg kell fejtenünk a helyzet finom jelzéseit, tudnunk kell, mikor lehet emelnünk a tétet, és mikor kell bedobnunk a lapokat. Abban az időben a heroin és a kokain még nem jelent meg Bronxban, a gettóban nincstelen emberek éltek, a gyerekek - játékszerek és technikai eszközök híján - egymás társaságában játszottak, bandáztak. Volt gyerek, aki erőszakos cselekmény áldozata lett, és volt, aki erőszak elkövetőjévé; akadtak olyanok is, akikről azt gondoltam, jó srácok, és a végén igen szégyenletes dolgot műveltek.

Olykor nyilvánvaló volt, miért siklott valaki félre. Donny is ilyen srác volt, akit az apja bármilyen csínytevésért azzal büntetett, hogy a fürdőkádba szórt rizsszemeken kellett pucéran térdepelnie. Donny tizenéves korában már rács mögött volt. Egy másik srác macskákat nyúzott meg elevenen, így vezette le a frusztrációját.

Soha nem gondoltuk, hogy gonoszság vagy rossz, amit teszünk; pusztán engedelmeskedtünk a bandavezémek, igazodtunk a banda normáihoz. Nekünk, gyerekeknek a rendszert és a hatalmat az ajtajuk elől minket elkergető utálatos házmesterek és a szívtelen háziurak testesítették meg, akik a bérleti díjjal elmaradó családokat hatósági segédlettel az utcára tették.

Legfőbb ellenségeink a rendőrök voltak, akik rendszeresen lecsaptak ránk az utcán, amikor stickballoztunk1. Minden indoklás nélkül elkobozták ütőinket, nem engedték, hogy az utcán játszunk. Mivel játszótér nem volt a közelben, az utca maradt nekünk, és rózsaszín gumilabdánkkal valójában nem veszélyeztettünk senkit. Egyszer, amikor a közeledő rendőrök láttán elrejtettük az ütőket, a zsaruk engem pécéztek ki, tőlem akarták megtudni, hol a rejtekhelyünk.

Mivel nem árultam el, az egyik megfenyegetett, hogy letartóztat, és miközben a rendőrautóba tuszkolt, csúnyán bevágtam a fejem. Ettől kezdve egyenruhás felnőttben többé nem bíztam meg, kivéve, ha bizalmamra méltónak bizonyult. Könyvem szerkezete némiképp rendhagyó.

A nyitó fejezetben az emberi személyiségátalakulásának témáját vázolom fel: miképp lehetséges, hogy jó emberekés angyalok rossz, sőt gonosz, ördögi dolgokat képesek véghezvinni. Azt az alapvető kérdést vetem fel, hogy valójában mennyire ismerjük önmagunkat, mennyire lehetünk biztosak abban, mit tennénk, vagy mit nem a számunkra teljesen ismeretlen helyzetben.

Lehetséges-e, hogy Isten legkedvesebb angyalához, Luciferhez hasonlóan mi is engednénk a csábításnak, és úgy viselkednénk másokkal, ahogy el sem tudjuk képzelni? Az időrendben, filmszerűen összeállított fejezetekben jelen időben beszélem el a történetet, a lehető legkevesebb pszichológiai értelmezésnek adva helyet.

Csak a kísérlet befejezése - idő előtti lezárása - után térek ki a tanulságokra, a gyűjtött adatok leírására és magyarázatára, a lélektani folyamatok elemzésére. A stanfordi börtönkísériet egyik hangsúlyos megállapítása szerint egy- egy helyzetben lélektani tényezők sokasága van finoman, de meghatározóan jelen, melyek megtörhetik az egyén akaratát, ellenállását.

Ezután a jelenséget vizsgáló tudományos kísérletek hosszú sorával támasztom alá börtönkísérletünk konklúzióját. Megnézzük, hogy a legkülönfélébb kísérleti alanyok - egyetemistáktól kezdve hétköznapi emberekig - hogyan alkalmazkodtak, igazodtak, engedelmeskedtek, hogyan voltak rávehetők olyan cselekedetek végrehajtására, melyeket normális körülmények között, az adott helyzet erőviszonyain kívül képtelenségnek tartottak.

Felvázolok egy sor dinamikus lélektani folyamatot, amelyek hatására jó emberek gaztetteket követhetnek el: deindividuáció, tekintélynek való engedelmesség, tétlenség, önigazolás, racionalizáció. A dehumanizáció az egyik legfőbb folyamat, amely szerepet játszik abban, hogy normális, hétköznapi emberek érzéketlenné, fékezhetetlenné, sőt gonosz cselekedetek elkövetőivé válhatnak. A dehumanizáció következtében torzul a gondolkodásunk, és úgy érezhetjük, hogy a másik nem is ember.

Hatására az emberek sokszor ellenségként tekintenek a másikra, aki rászolgált a kínzásra, a pusztulásra. Ezután átgondoljuk, milyen okokra vezethetők vissza az Abu Ghraib-i börtönben amerikai katonák által elkövetett kegyetlenkedések és kínzások.

A magyarázat felfejtésével a személytől eljutunk a helyzetig, és végül a rendszerig. A kegyetlenkedések okainak feltárására elrendelt hivatalos vizsgálatok eredményére és jogvédő szervezetek jelentéseire támaszkodva a rendszert is a vádlottak padjára ültetem. Jogrendszerünk nem teszi lehetővé, hogy helyzeteket vagy rendszereket vonjunk felelősségre az elkövetett törvénysértések miatt, ezért a bűnrészesség vádját először négy magas rangú katonai vezetőre, majd a Bush-kormány vezetési rendszerének civil tisztségviselőire terjesztem ki.

Az olvasó feladata eldönteni, vajon a bizonyítékok alátámasztják-e a megfogalmazott vádakat. A sötétség rengetegébe tett komor utazásunk az utolsó előtti fejezetben ér véget. A zárófejezetben megnézzük, mit tehetünk mi magunk a helyzetek és rendszerek hatalma ellen. A nemkívánatos társas befolyásolás ellen küzdeni kívánók számára felvázolok egy sor védekezési módszert.

Tanácsaimat saját tapasztalatomból és a befolyásolás, rábeszélés területét behatóan tanulmányozó szociálpszichológus kollégáim kutatásaiból merítem. Amikor a többség behódol, mindig akadnak néhányan, akik fellázadnak. A lázadókra sokszor hősként tekintünk, mert ellen tudnak állni az igazodás, a konformitás kényszerének. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a hősök kivételes emberek, akik bátor tetteikkel, életen át tartó kitartásukkal nem is közénk, földi halandók közé tartoznak.

Vannak ilyen rendkívüli személyek, de a hősök sorában ők a kivételek. Ők azok, akik egész életüket az emberiség egy-egy ügyének szolgálatára teszik fel. Mellettük ott sorakoznak a pillanatok, a helyzetek hősei, akik határozottan fellépnek, amikor szolgálatukra szükség van.

Könyvem utolsó fejezetében a mindenkiben megbúvó hétköznapi hőst fogjuk ünnepelni. Aki tudja, hogy a harang azért szól, mert védelmezésre szorul az, ami az emberi természetben a legjobb, az, amivel felül tud kerekedni a helyzet és a rendszer nyomásán, az, amivel a gonosz ellenében érvényt szerezhet az emberi méltóságnak.

Legelőször is köszönet illeti a börtönkísérletünket önként vállaló egyetemistákat, és ezúton is bocsánatot kérek tőlük az elszenvedett megpróbáltatásokért. Köszönöm William Curtis Banks, Craig Haney és Dávid Jaffe közreműködését rendhagyó kísérletünk előkészítésében, kivitelezésében és utómunkálataiban.

Filmek — Sorozatok — Játékok — Könyvek — Zenék. A kötet a következő témakörökre fókuszál: számok, számfogalom, számsorok, mennyiségek és számok egymáshoz rendelése, rész-egész viszonya, összeadás és kivonás as számkörben, számolás ötösével, számok pótlása, számfelbontás, felezés és duplázás, megfordítható, felcserélhető feladatok, egymáshoz rendelés és összehasonlítás.

Ideális feladatok akár a matematikaoktatás bevezetéséhez az első osztályokban,akár napi gyakorlásként a napkö…. A link kereső segítségével a megadott adatok alapján kereshetsz letöltési linkekre az adatbázisunkban. Könyvcím: A számokat ismerem-a számolást szeretem — LDI — Feladatok számolási nehézségek leküzdéséhez 1. Könyv megjelenésének dátuma: Generic filters Hidden label. Hidden label. A számokat ismerem-a számolást szeretem — LDI — Feladatok számolási nehézségek leküzdéséhez 1.

Cím: A számokat ismerem-a számolást szeretem - LDI - Feladatok számolási nehézségek leküzdéséhez 1. Kiadó: Móra Könyvkiadó. Kategória: évfolyamMatematikaTankönyv, segédkönyv. ISBN: Megjelenés dátuma: Oldalak száma: Találatok száma: 0. Link kereső. Keresés a feltételekkel.