Konyv: Festok tarsasaga


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 808026989
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 17,12

MAGYARÁZAT:

To browse Academia. Skip to main content. Log In Sign Up. Download Free PDF. Jeremiás és Jézus. A személyességről, az új szövetségről és a jövő felé fordulásról Biblia Sacra Hungarica: a könyv, "mely örök életet ád": Gyöngyi Varga. Download PDF. A short summary of this paper. A személyességről, az új szövetségről és a jövő felé fordulásról.

Országos Széchényi Könyvtár Budapest, A kiállítást kivitelezte: Kiáll Kft. Nyomás: Alföldi Nyomda Rt. A magyarság már az államalapítás elõtt találkozott a kereszténység szimbólumaival és üzenetével, de a Biblia szövegének hatása írott forrásokkal igazolhatóan ezer esztendeje vált állan- dó részévé életünknek.

Szakrális értelemben a középpontba került, ahogyan a temp- lomok is falvak és városok szívében épültek, vagy õk maguk váltak települések lét- rejöttét segítõ erõvé. Magyarországon Szent István elsõ törvénykönyve rendelkezett a vasárnapi templomjárásról.

A templomi szertartások az evangéliumi olvasmányok- kal együtt a reformáció koráig latin nyelvûek voltak, de a Szentírást a prédikáció keretében magyarázhatták a híveknek. A magyar bibliafordítás tehát a szóbeliség- ben született. Az írástudatlanokhoz a templomban hallható Ige mellett a látható Ige az eucharistia szentségének felmutatása és lélekemelõ vagy elrettentõ képek vit- ték közel üzenetét faragványok, freskók, szobrok és oltárképek.

A kiállított mûvek elsõ csoportja a nyomdászat jelentkezéséig összegzi a kézira- tos korszak fejleményeit, bemutatva hazai latin és legszebb magyarságú biblikus kó- dexeink válogatott példányait. Egyáltalán nem közismert jelenség, hogy a szóbeli- ségben igen korán, a XII. A feltaláló Gutenberg, néhány jelentéktelen kísér- let után üzleti megfontolásból is a Biblia kiadását választotta.

Nem lehet véletlen, hogy az elsõ teljes egészében magyar nyelvû könyv, melyet külföldön nyomtattak, és az elsõ magyar nyelvû, Magyarországon kiadott könyv egyaránt bibliafordítás volt. Az évezredes toposz túlélte a reformáció századát, Káldi György maga is a legjobb gyógyszerhez hasonlította az Írást, de annak biztos tudatában, hogy a felkészületlenek kezében minden gyógyszer méreggé válhat.

A magyar Bibliával kapcsolatban éppen olyan lényeges a folytonosság, mint a szemléleti különbségek. Az ellenkezõ érveket mérlegelni képes látogató épülhet abból, hogy bibliafordítóink saját szavaikkal ismertetik a maguk igazát. A magyar Biblia útját követjük napjainkig, de tartalmi okból, és a példányok szépségére te- kintettel sem mellõzhettük azokat a Nyugat-Európai kiadásokat, amelyek haszná- latáról a hazai fordítók elõszavaikban is megemlékeznek. A reformáció korától a kronológiai rendet is figyelembe véve sorjáznak a jeles hazai bibliafordító mûhelyek munkái, Kolozsvár, Debrecen, Várad, Vizsoly és Nagyszombat termékei, erazmista, protestáns református és evangélikusmajd katolikus kiadványok mellett külön egységet képviselnek az izraelita és ortodox fordítások, remekmívû egyházmûvé- szeti tárgyak kíséretében.

A kiállítás középpontjában a szakrális terek szerepét, a befejezõ egységben az iskolák biblikus mûveltségre gyakorolt hatását is érzékeltetjük, bemutatva a ma- gyar történelem és mûvelõdéstörténet számos nagy alakjának Bibliáit Janus Pan- noniustól Balassin át az erdélyi fejedelmekig. A szekularizáció, a felvilágosodás kétségkívül radikális változást hozott, a folyamat mégis a mai napig él.

A látoga- tók számítógépen tanulmányozhatják többek között Kazinczy Ferenc bibliai para- frázisát, a Berzsenyiek családi Bibliáját, sõt kortársaink közül Jókai Anna, Nemes Nagy Ágnes és mások írásait is. A hatástörténeti vitrinekben legnagyobb XX. A látogató mozgását érzékelõ hangszórókból az elsõ termekben is felhangzanak a Szentírás kulcsmondatai.

Napjainkig sokak számára bezárult egy könyv, amelynek legrégibb részei több mint háromezer éve íródtak. Azok között, akik a Bibliát újból felnyitják, lesznek, akiknek csupán azt fogja elmondani, hogy Európa minek köszönheti lényegét, kultúrája alapjait, mentalitását. A katalógus élére állított tanulmányok pedig mutassanak meg valamit a Biblia hatásának mélyebb és szélesebb folyamatából úgy, hogy amennyire lehetséges kapcsolják ezt össze a látvánnyal szemléltetett befogadási történettel.

Ezért nyitja a katalógust A Biblia szerepe az európai és a keresztény kultúrában címû tanulmány. A bibliai erkölcs, amelynek alapja a Tízparancsolat és Krisztus Hegyi Beszéde, a mai szekularizált európai életben is meghatározó viszonyítási pont. Az európai ember mentalitása, magatartása ezen a két alappilléren nyug- szik. Tanításaik mélyen beleivódtak az európai lélekbe. Embertársaikhoz való vi- szonyulásaikban azoknak is igazodniuk kell hozzájuk, vagy legalább reflektálnia rájuk, akik már elszakadtak az európai kultúra transzcendens gyökereitõl, vagy meg sem ismerkedtek velük.

Ennek az erkölcsi hagyománynak a lényegét egyetlen szóval is meg lehet jelölni: karitász, a másik emberrõl való gondolkodás, a másik ember iránt érzett felelõsség eszméje. A tanulmány a Biblia hatásának másik fontos elemeként a bibliai történetszem- léletet emeli ki. Azt a gondolatot, hogy a történelemnek és az egyén életének van célja, az Isten országának eljövetele, s az üdvösség elnyerése, s mindkettõ egyeteme- sen vonatkozik az egész emberiségre.

Ehhez kapcsolódik a misszió, az evangélium hirdetésének küldetéstudata. Ez a küldetéstudat az európai történelem magyarázó elve, meghatározója az európai népek más népekhez való viszonyának. Erkölcs és történetszemlélet a két mélyvonulat, amelyek talán a mai közgon- dolkodásban kevésbé tudatosak, de ezek az igazán meghatározók.

Az európai mûvészetre, képzõmûvészetekre és irodalomra, az európai népek nyelveire azon- ban ezeken kívül is olyan tartós és mély hatást gyakorolt a Biblia, hogy nem élhet- jük a magunk életét, nem élvezhetjük és építhetjük kultúránkat a sajátunkként, ha elfelejtkezünk ezek bibliai gyökereirõl. Ennek egy vonatkozását próbálja megragadni a Jeremiás és Jézus. A személyességrõl, az új szö- vetségrõl és a jövõ felé fordulásról szóló tanulmány.

Jeremiás nem tett mást, mint a Jeruzsálem pusztulása körüli tragikus idõkben vigasztalást akart nyújtani népének. Ez nem volt lehetséges olcsó politikai ígéretekkel, rövidtávú programokkal, nem volt lehetséges másképp, csak ha az Isten akaratában létezõ jövendõ szószólójává vált.

Jézus programja sem más, mint a jövendõ meghirdetése az új szövetség jegyé- ben. A Krisztus áldozatával már elkészített, az ember által elnyert vagy elnyerhetõ bûnbocsánat tesz képessé e szövetségben a jövõ felé fordulásra, amely nem más, mint a jelen elõre tekintõ megélése. Ez a két írás ad keretet, múltat, mát és jövõt magába foglaló távlatot a Biblia hatásáról szóló többi részlettanulmánynak.

Ez a hatás kultúrtörténeti értelemben olyan mérhetetlenül gazdag, hogy egy rövid tanulmányban még csak a határait sem lehet érzékeltetni. Ha valaki mégis vállalkozik rá, nem tehet mást, minthogy kiválaszt egy történetet, jelenséget vagy személyt a teljességbõl. A Júdás Iskariotes haláláról szóló írás ezért egyetlen bibliai személy körül képzõdött teológiai, mûvé- szi és irodalmi hagyomány gazdagságának fölvillantásával próbálja egy csepp víz fénytörésében láttatni a végtelen óceánt.

A Biblia befogadása az európai kereszténységben a kezdetektõl három formában történt. Hallással, hiszen az ige mindig hangzott is. Az írástudatlan tömegek számá- ra a prédikációkban és a liturgia más részeiben ez volt az igéhez vezetõ utak közül a legfontosabb. A hallást segítette a látás, fõként Krisztus szenvedéstörténetének, de más bibliai jeleneteknek, történeteknek képi ábrázolásaira támaszkodva.

A könyv- nyomtatás felfedezése óta eltelt évszázadokban pedig egyre fontosabbá vált az olva- sás. Az ige közvetítésének ez az új eszköze különbözõ módokon került be a különbö- zõ egyházak gyakorlatába. Nem egyszerû feladat egy ilyen médiumváltás! A terjedõ egyéni bibliaolvasás, s ezzel együtt az üzenet személyre szóló értelmezése széles utat nyit a hit egyre intenzívebb és individuálisabb megéléséhez, de a félreértések és elté- velyedések veszélyét is magában rejti.

A Biblia és olvasás címû tanulmány a hallott és olvasott ige kapcsolatát, a bibliaolvasási szokások és módszerek kialakulását, fejlõ- dését tekinti át gazdag mûvelõdéstörténeti adatsorokra támaszkodva. Az olvasás lehetõségét, mint láttuk az írott ige teremtette meg.

Szemelvények régi bibliafordításainkból címmel. Ez úgy ad áttekin- 13 tést a magyar nyelvû bibliai szöveg fejlõdésérõl, hogy a korai fordításokat egy mo- dernebb változat mellé állítja. A Biblia kiadása, fordítása nem csak múlt, hanem jelen is. Az utolsó tanulmány ezért, A bibliafordítás nemzetközi elmélete és gyakorlata napjainkban, a hagyomány friss alakulásáról szól. Ismerteti a bibliakiadás mai helyzetét, a legújabb fordítási elveket, a folyamatban lévõ fordítási munkálatokat, a magyar nyelvû ökumenikus fordítás elkészítésére irányuló törekvéseket.

Méltó és aktuális zárása ez a tanulmányoknak. A tanulmányok után következnek a tárgyak leírásai. A számos egyházi és köz- gyûjtemény azonos lelkesedéssel bocsátotta rendelkezésünkre a kiállításhoz igé- nyelt anyagot és a hozzájuk tartozó leírásokat. A kiállított tárgyak idõben közel ezer évet jelenítenek meg. Keletkezési helyüket tekintve képviselik egész Európát, használatukra nézve az egész mai és egykori Magyarországot.

Gondozásukkal, szak- szerû feldolgozásukkal számos tudományág foglakozik: az egyház- irodalom- mûvészet- és nyomdatörténet, néprajz, hermeneutika, hebraisztika stb. A közre- mûködõ munkatársaktól azt kértük, hogy az egyes tételek élén egyszerûsített, modernizált helyesírású címek álljanak a könyv- és mûvészettörténeti anyagot il- letõen egyaránt, s ezt egészítse ki egy utalás arra a bibliográfiára vagy katalógusra, amelyben megtalálható az adott tárgy tudományos igényû leírása.

A tételek szö- vegében pedig kapjon a katalógus olvasója minden esetben korrekt összefoglalást közérthetõ formában azokról az ismeretekrõl, amelyeket a tudomány a szóban forgó könyvrõl vagy tárgyról ma tud. Végül, ha szükséges, mindezt egészítse ki egy-két utalás a legfrissebb szakirodalomra.

Természetes, hogy az anyag szerteága- zó volta miatt az elkészült ismertetéseket elsõsorban a cím- és tárgyleírásokat nem lehetett, a szakirodalmi hivatkozásokat pedig nem kívántuk teljesen egységesíte- ni. A kiállításon viszonylag részletesen bemutatott XX. A kiállított anyag sokféleségének, a szerzõk sokirányú felkészültségének, s a fo- tókat készítõ mûvész kiváló munkájának köszönhetõen reményeink szerint sikerült gazdagon árnyalt képet nyújtani a Biblia szövegének magyarországi befogadásáról.

Kívánjuk a kiállítás látogatóinak, hogy nyitott szemmel és nyitott szívvel te- kintsék meg a látnivalókat. Ismerjék meg és ismételten fogadják el sajátjuknak az itt kiállított hagyományt. Ne zárják be szívüket és lelküket, ha valami ebbõl aktu- álisan is megérintené õket.

Vegyük a kezünkbe és olvassuk! Javunkra válik! A közvéleményben is jól ismert az a tény, hogy az Európai Unió nem volt hajlandó alkotmányában rög- zíteni, hogy az európai kultúrának keresztény gyökerei vannak. A kereszténység szerepe az európai kultúrában nem vallási meggyõzõdés, hanem egy tényleges adott- ság elismerésének kérdése.

Vajon az Európai Unió keresztény gyökereket elutasító képviselõi, amikor saját hazájukban körülnéznek, ott, ahol hozzánk viszonyítva összehasonlíthatatlanul gazdagabban vannak jelen a bibliai arculatú keresztény kultúra emlékei, miként értékelik ezt a tényt? Mi maradna Európából, ha eltávo- lítanánk belõle mindazt, ami az európai kultúrában keresztény ihletésû?

Az európai kultúra keresztény gyökereivel kapcsolatban külön figyelmet kell szen- telni a Bibliának, mert azon túlmenõen, hogy a keresztény hit fundamentuma, a Biblia maradandóan rányomja bélyegét a kereszténység által teremtett világra is, legszembe- tûnõbben a képzõmûvészeti és az irodalmi alkotásokra. Környezetünkben megfigyel- hetõ az a jelenség, hogy a szélesebb nyilvánosságban, most már nemzedékekre óta rendkívül visszaszorult a Biblia ismerete, és ennek hiányában aligha érthetõk az euró- pai kultúrtörténet megelõzõ nagy korszakaiban keletkezett mûalkotások.

A következõkben nem kultúrtörténeti szakdolgozatot fogunk olvasni, amely az- zal a szándékkal íródott, hogy részletekbe menõen feltárja az európai kultúra jelleg- zetes vonásainak vagy kiemelkedõ mûalkotásainak bibliai motívumait. Vagyis nem kultúrtörténeti elemzésbõl kiindulva akarunk a bibliai gyökerekre rámutatni, mert errõl monográfiák sorát lehetne írni, hanem ellenkezõleg, a bibliai gyökerekbõl kiin- dulva tárjuk fel a Biblia kultúrateremtõ képességét, s így utalunk arra, hogy miként hatott az európai gondolkodás és kultúra egyes területeire vagy alkotásaira.

A cím — A Biblia szerepe az európai és a keresztény kultúrában — megkülönbözteti az európai és a keresztény kultúrát.

A magyar kiad s a knyv rinak elszava. A halhatatlansg zenetei. Termszetes otthonunk. A bardo felfedezse. Az jjszlets ingajrata: idig megtett utunk. A kozmikus osztlyterem. Karmikus esetismertetsek. Az akarat ereje. Allergis az letre?

A msik n. Hirtelen megvilgosods. Szvbl jv kilts. Amikor a bntudat megnyomort. Az letkzti lt jelentsge. Valban tbb letet lnnk? A reinkarnci gondolatt teljes bizonyossggal sem igazolni, sem cfolni nem lehet. Az azonban tny, hogy mly hipnzisban a llekvndorls elmletnek leghevesebb ellenzi is rgmlt letek esemnyeit lik t, mghozz hatrozottan sajt mltjuk lmnyeknt.

Plda erre Edgar Cayce, a vilghr amerikai ltnok, aki mlyen vallsos emberknt lte le lett, s az egyhz mai tantsnak megfelelen sokig elvetette a reinkarnci gondolatt. Megvltozott tudatllapotban mgis rszletesen beszlt a llekvndorlsrl, ami eleinte egybknt komoly lelkiismereti problmt is okozott neki. Ksbb aztn megnyugodott, mert megrtette, hogy a reinkarnci lehetsgnek elfogadsa nem krdjelezi meg Jzus tantst.

Mirt dntttem ht mgis a knyv kiadsa mellett? Egyrszt, mert szakemberek, pszicholgusok s pszichiterek szmra komoly segtsget jelenthet munkjukban egy hatalmas tuds s tapasztalat kanadai orvosprofesszor ignyes munkjnak megismerse. Megjegyzem, Dr. Joel Whitton maga is eleinte csak munkahipotzisknt kezelte a reinkarnci gondolatt, m akknt elfogadta azt, mert betegei Ily mdon gygyultak s gygyulnak, ahogy az majd a knyvben szerepl esetismertetsekbl is kiderl.

Whitton professzor alapos pszichoanalitikus ismeretei azt is lehetv teszik, s ez mr nmagban is kiemeli a Ltkzt a reinkarncival kapcsolatos knyvek sorbl, hogy aprlkos s idignyes nyomozssal finoman lerntsa a hipnzisban felbukkan kpek, hangok s rzsek tarka egyttesrl a tudatalatti, ilyen-olyan okok miatti, torzt hatst. Msrszt, mert a knyv vgn szerepel egy mentlis gyakorlat, ami segt, hogy ellazult llapotban, mlyebb tudatszinten tisztzzuk, mi is letnk valdi clja, akr hisznk a reinkarnciban, akr nem.

Segtsgknt ezt a mentlis gyakorlatot zens hangfelvtelknt kazettn is kiadtuk, Ltkz cmen. Harmadrszt, mert a knyvben szerepl esetismertetsek meggyzen bizonytjk, hogy a korregresszi nem jtkszer! Ahogy a szike Is csak szakkpzett sebsz kezbe val, ugyangy a hipnzisban vgzett korregresszi is kizrlag a megfelelen kpzett pszichiterek s pszicholgusok gygyt mentlis technikja lehet. A knyvben olyan, hipnzisban eljv lmnyekkel tallkozunk majd, amelyek puszta olvassa is felzaklat, nemhogy tlse!

Sajt rdekben szvbl tancsolom ht mindenkinek, ne piszklgassa rgmltjt! Jl kpzett szakember kell ahhoz, hogy az elmnk mlybl feltr kpeket, hangokat s rzseket, akr valban tlt esemnyekrl van sz, akr csak a kollektv tudattalanbl mertett anyagrl, akr tudatalattink jelkpesen megfogalmazd tartalmrl, meg tudjuk emszteni, fel tudjuk dolgozni! Negyedrszt, mert az olvasottak hatsra taln gykeresen ms megvilgtsba kerlnek letnk olyan fjdalmas terhei, amelyek miatt eddig sokan esetleg csak szitkozdtunk vagy remnytelenl bslakodtunk.

S vgl azrt adom ki ezt a knyvet, s szmomra ez a legfbb ok, hogy minl tbben rbredjnk, letnk sokkal tbb, mint nhny vtizednyi ltezs a trgyak vilgban. Hogy minl tbben elgondolkozzunk, vajon helyes volt-e eddigi rtkrendnk. Vajon az j aut megvsrlsa a fontosabb, vagy az, hogy milyen kapcsolatban lnk pldul gyerekeinkkel? Vajon a plusz pnzrt vllalt htvgi munka a fontosabb, vagy hogy megltogassuk a nagymamt a krhzban, s rrsen elbeszlgessnk vele? Szvbl kvnom, hogy a Ltkz minden olvas lett gazdagabb tegye, a sz legnemesebb s legmlyebb r telmben.

Doktor Domjn Lszl. Mindjrt az elejn el kell mondanom, hogy a reinkarnci vallsos tradcim fontos rsze. A Gerona-iskolban s a klnfle Kabbalkban gykerez hszidizmus, a keresztny neoplatonizmus, a buddhizmus tibeti irnyzata s a huszadik szzadi miszticizmus, amelyet leginkbb a teozfia, a szabadkmves mozgalom, az Igazsg Egysges Temploma s a Rzsakeresztes Rend kpviselt, mr zsenge koromban nagy hatst tettek rm, s nem ktsges, hogy ezek formltk eklektikus gondolkodsomat.

A reinkarncit altmaszt, jrszt kzvetett bizonytkok ma mr olyan meggyzek, hogy intellektulis elfogadsuk szinte termszetes. Ami az rzelmi elfogadst illeti, ez mr sokak szmra nehezebb lehet. A knyvben felsorolt bizonytkokat ms rktl vettk t, s a bibliogrfiban meg is nevezzk a forrst. Remlem, hogy az a kedves Olvas, aki tolvassa a megadott szakirodalmat, kielgtnek s hasznosnak fogja azt tallni, s. Ebben a knyvben nem ismertetjk a bizonytkokat, mivel az magban megtltene egy ktetet, s msok mr amgy is megtettk ezt.

Ehelyett abbl a felttelezsbl indulunk ki, hogy a reinkarnci valban ltezik. Azt azonban nem lltjuk, hogy minden hipnotikus llapotban tlt elzlet-lmny vagy spontn visszaemlkezs valban az, aminek az adott alany feltnteti. A bizonytkok valdisga sokszor nehezen dnthet el. Tbb fontos, rejtett elfelttelezs bjik meg a reinkarnci elmletben, s egy-egy elz letbeli emlkben komplex pszicholgiai problmk rejtzhetnek. Ebben a knyv ben nem rszletezzk, csak megnevezzk ezeket a problmkat, s olyan esetekkel foglalkozunk csupn, ahol csak az elz let hipotzise tnik egyedl elfogadhat magyarzatnak.

Tulajdonkppen nem is olyan szokatlan dolog, hogy egy orvos teolgiai vonatkozs knyvet, Hiszen ki msnak lenne tbb joga kifejteni vlemnyt az lettel s a szenvedssel kapcsolatban, mint neki, aki ott van a szlets s a hall pillanatnl, s a kztk lv idben a sebeket s a betegsgeket gygytja? Az let s a hall rejtlye, az egyni egyenltlensgek olyan krdsekhez vezetnek, amelyeket a materialista tudomny a mai napig nem tudott megvlaszolni. Az amerikai felnttek ktharmada hisz a hall utni letben.

Annak ellenre, hogy Darwin sikeresen trlte ki Istent a Termszetbl, hogy Freud az ember isteni mivoltt az eml fel val trekvs szksgletre reduklta, hogy a behaviorIstk nagyszer eredmnyeket rtek el a tudat kioltsban, a hit a hall utni valamiben tovbbra is kitart. Az elmlt szz v orvosai kztt alig akadtak olyanok, akik hittek a halhatatlansgban. Az egszsggyi oktatsbl immr kimaradt az let tanulmnyozsa.

Egy dologra mg ki kell trnem. Nhny pszichiter s pszicholgus kollgm, s persze sok ms, e tren kevsb kpzett ember kritikja kt f irnyt vesz majd: ad homenum, s ad captandum. A klasszikus pszichoanalitikusok, mint Richard Bucke esetben, elfojtsrl, a lehetetlen lehetsgessgben val Infantilis, mindenhat hitrl vagy a misztikus lmnyek keressben megnyilvnul apahinyrl fognak sznokolni. Mivel klinikai munkmban hasznlom a pszichoanalitikus elmletet, tudom, hogy az effle interpretci nem vezet messze, ha meg akarom rtenI, hogy mIt mond a msik.

Ami vizsglt alanyaim beszmolit illeti, valszn, hogy ezek az eszttk ki fogjk figurzni ezeket, mondvn, hogy ezek csupn analzisre szorul emberek ntbbszrsk lruhjban megjelen tmeneti trgyaf, vagy indulatttteles fantazmi. Az alulinformltak pedig egyszeren, ad populam, a kpzelet jtkrl fognak beszlni. Ennek ellenre gy dntttem, hogy a kznsg el trom az vek alatt sszegyjttt adatokat.

Hiszek abban. A bemutatshoz kzrthet formt vlasztottam, hogy minl tbb emberhez eljuthasson az zenet. Nem akarok belefolyni az elmlt letek valdisga krli vitkba, inkbb ennek teozfijhoz szeretnk hozzszlni. Az elzlet-terpit az ember spiritulis lehetsgeinek vizsglathoz szolgl eszkzknt kezelem. Doktor Joel Whitton. Toronto, janur Joel s n nem voltunk mindig ilyen j bartok. Doktor Joel Whitton nevvel akkor tallkoztam elszr, amikor knyvemhez, a Reinkarnci eseteihez gyjtttem anyagot.

Informciim szerint Joel jl kpzett pszichiter volt, aki szp csendben j mlyen besta magt a reinkarnci kutatsba. Senki sem tudta pontosan, hogy mivel is jr egy ilyen kutats, de mindenki, aki ismerte t, biztostott afell, hogy Joel brillins elme, akinek metafizikai kutatsait rdemes megismerni.

Amikor mr attl tartottam, hogy az jraszlets tudomnyos bizonytkai lassan teljesen ellepnek, egyik tavaszi reggeln valaki bemutatott doktor Whittonnak. A tallkozs nem volt tl termkeny. Volt ugyan tollam s paprom, de doktor Whitton nem akarta, hogy brmit is fljegyezzek. Tartzkod volt, s vilgosan ltszott, hogy semmi kedve sincs bevezetni kutatsainak fellegvrba.

Vgl azt mondta: Sajnos nem segthetek nnek. Jl ismert pszichiter vagyok, s nem szeretnk a fundamentalista mozgalom villmhrtja lenni. Mi lett volna, ha Charles Darwin, fejben az ember evolcijrl szl tudssal, gy dnttt volna, hogy nem rja meg a Fajok eredett? Doktor Whitton elmosolyodott, de nem szlt semmit. Akkor mg nem tudtam, hogy rgta kszlt kzreadni eredmnyeit, a szmra megfelel idben.

De ben mg nagyon is r volt szorulva az egyetem tmogatsra, hogy klnbz kutatsait, pldul a tanulsi nehz sgekkel kzd gyerekek agyhullmainak tanulmnyozst finanszrozhassa. Csak mindezek elvgzse utn kvnta kzreadni reinkarncival kapcsolatos eredmnyeit, nehogy ez az rzkeny s ktes hr tma megtpzza j hrnevt.

Mr gy is, egy kollgjnak elejtett szava kvetkeztben az Universiti of Toronto tanszkvezetje egy koktlpartin stt tekintettel fordult hozz: Tartzkodjon krem a miszticizmustl! Mivel nem sikerlt megtrnm doktor Whitton ellenllst, visszatrtem az rgpemhez s az aktulis munkmhoz. Vgl is voltak ms elzlet-terapeutk is, akikrl irhattam. Tudtam azonban, hogy a szakterlet egyik legjelesebb kpviselje az, aki nem llt ktlnek. Kaliforniban s Nagy-BritannIban a legnnepeltebb szerzk Is szvesen adtak interjt, mirt nem vllalta ht doktor Whitton, akI csak nhny sarokra dolgozott tlem?

Egy morzst azrt elejtett nekem, egy rvid, mr. Ezt az esetet most e knyv XI. Megszerkesztettem a beszmolt, s ktelessgtudan bemutattam a Reinkarnci krdseiben. Abban az idben tbb, mint harminc orszgban adtk ki azt a knyvet. Doktor Whittonrl mr egszen megfeledkeztem, amikor oktber huszonkettedikn felhvott a titkrnje, Elise McKenna.

Beszlne krem doktor Whittonnal? Egy bizonyos tmn dolgozik, s szeretne ezzel kapcsolatban nnel konzultlni. Els gondolatom az volt, hogy megmondom doktor Whittonnak, mit is csinljon a tmjval. Kvncsisgom azonban legyzte meggondolatlansgomat.