Konyv: A lovagkiraly keresztje


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 862032934
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 10,74

MAGYARÁZAT:

A műfaj legszebb hagyományait követve bontakozik ki a cselekmény Szent László ifjúkorától a legendás látomásáig, amelyben angyal hozza neki a koronát. Hamarosan a regény második része is megjelenik, ennek főszereplője a már királlyá választott László. Hosszú ideje nem jelent meg történelmi regény grafikákkal Magyarországon. A könyvhöz P. Szathmáry István készített tusrajzokat, felidézve ezzel a magyar könyvkiadás szép korszakait.

A fordulatos cselekményt egyaránt jellemzi cselszövés, szerelem, árulás, politikai taktikázás, harc és kaland. Az ember és a politika természete egy ezredév alatt vajmi keveset változott, és ezt híven tükrözi a regény. A fordulatos és szórakoztató olvasmány akarva akaratlanul, a cselekménybe szőve bár, de elkerülhetetlenül felveti a magyarsággal kapcsolatos örök kérdéseket: szükségszerű volt-e a kereszténység felvétele, gondolkodását tekintve hány Magyarország létezik, ki számít árulónak, hogyan tekintsünk Szent Istvánra és művére.

Figyelemre méltó László jellemfejlődése is: a szimpatikus fiatalember nem kér szülei és rokonsága hatalmi harcából, mindig az embert nézi, legyen szó régi vallásúakról vagy keresztényekről. Személye kompromisszum, ősi magyar hitűek és keresztények egyaránt szeretik és elfogadják. Hatalmas fizikai erővel megáldott, mégis szerelmes lelkű, álmodozó, lobbanékony és engedetlen. Innen válik legtöbbször akarata ellenére, duzzogva, tiltakozva uralkodóvá.

Nem szentként születik, fokozatosan érik azzá. És valóban: így születnek a szentek. Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla Kezdőlap regény, novella, elbeszélés magyar történelem Ősi János A lovagkirály keresztje. Ajánlja ismerőseinek is! Történelem magyar történelem. Kívánságlistára teszem ezt a könyvet! Ősi János  további könyvei A szerző összes könyve.

Pokoli porond Puzo, Mario. Antikvár könyvek Ft-tól. Tövismadarak McCullough, Colleen. Antikvár könyvek 1 Ft-tól. Ars Amatoria Szepesi Attila. Antikvár könyv. Budapest-Kecskemét-Szeged Magyar László.

A műfaj legszebb hagyományait követve bontakozik ki a cselekmény Szent László ifjúkorától a legendás látomásáig, amelyben angyal hozza neki a koronát. A fordulatos cselekményt egyaránt jellemzi cselszövés, szerelem, árulás, politikai taktikázás, harc és kaland. Az ember és a politika természete egy ezredév alatt vajmi keveset változott, és ezt híven tükrözi a regény.

A fordulatos és szórakoztató olvasmány akarva akaratlanul, a cselekménybe szőve bár, de elkerülhetetlenül felveti a magyarsággal kapcsolatos örök kérdéseket: szükségszerű volt-e a kereszténység felvétele, gondolkodását tekintve hány Magyarország létezik, hogyan tekintsünk Szent Istvánra és művére. Századunkban pedig a nagy monopóliumok fokozódó érdeklődését váltja ki az olaj Salgó László és Balogh András e két hatalmas földrész történetét dolgozza fel, nagyjából az utóbbi száz évben.

Foglalkoznak az első gyarmati vállalkozásokkal, háborúkkal, majd a leigázott népek ellenállásának, a nemzeti felszabadító mozgalmaknak a megindulásával. Különös hangsúlyt helyeznek Indiára és Kínára. De Marokkótól Japánig, Afganisztántól a Fokföldig minden jelentősebb eseményről számot adnak. A gyarmatosítás elleni harcban egymás után vívják ki függetlenségüket a fekete földrész népei, s a gyarmatosítás elleni küzdelemben születik meg az új afrikai ember, akinek figurája fel-felbukkan a mai afrikai prózairodalomban, akinek érzéseiről afrikai lírikusok költeményei vallanak.

Az ősi joruba, fullani, sotho, zulu versek, népmesék felélednek a gyarmatosítás okozta dermedtségből, történetei, szereplőik átlépnek a mai életbe, mesemondóik életre keltik őket, a mai ember sorsához, vágyaihoz igazítják. A gyarmatosítás elleni fegyveres harcban jön létre az új afrikai ember típusa, mely már nem az elnyomás miatt kesergő néger, hanem a nemzeti felszabadítás, az újjászülető nemzeti kultúra és a haladó társadalom kialakításának aktív harcosa.

Az ő műveikből - és néhány nem afrikai szerző írásából - állítottuk össze ezt az antológiát, nem a földrajzi csoportosítás szerint, hanem arra keresve választ: merre tart napjaink Fekete-Afrikája társadalmi-kulturális újjászületésében. A könyv üzenete soha nem volt aktuálisabb, mint napjainkban.

Guy Montag tűzőrként dolgozik. Az a munkája, hogy elégesse a könyveket Montag soha nem kérdőjelezi meg a pusztítást, amit a munkájával végez, az estéi pedig unalmasan telnek a feleségével, Mildreddel, aki az egész napját a televízió bűvöletében tölti. Aztán egy nap Montag találkozik a különc szomszéd lánnyal, Clarisse-szal, aki egy olyan múltról mesél neki, amelyben az emberek még nem féltek, és bemutat neki egy olyan jelent, amelyben az emberek a könyvekben rejlő ötleteket felhasználva gondolkodnak.

És akkor Guy Montag hirtelen megkérdőjelez mindent, amit addig igaznak hitt. A több kiadást is megért könyv harminc évvel ezelőtti utolsó megjelenése óta a beszerezhetetlen regények közé tartozik. A regény két időben, két színtéren játszódó, keretes cselekménye az es újvidéki vérengzés hátborzongató napjait idézi. Cseres Tibor a legnehezebb írói megoldást választva, negatív hőseinek belső monológjaiban, párbeszédeiben az önleleplezés akaratlan, de kegyetlen következetességű módszerével eleveníti fel a hírhedt megtorlás történetét.

Az országos méretűvé táguló, megrázó dráma hátterében a legmagasabb rangú szereplő - Büky őrnagy - személyes jellegű tragédiája bontakozik ki: egy véletlen következtében felesége, aki titokban látogat Újvidékre, szintén a megtorlás áldozata lesz. A József Attila-díjas szerző műve a közelmúlt irodalmának egyik kiemelkedő, jeles alkotása, mely a mai napig nem veszített értékeiből. Az utcákon örömujjongás tört ki, s az emeleti irodákban nyomban elkezdték fecnikre szaggatni, majd sz ablakon át kiszórni a régi újságokat.

A rádiót hallgatva mindenkinek egyszerre jutott eszébe, hogy igy tegyen, s emiatt a buszunk néhány mérföldön át valóságos papiresőben haladt, az újságfecnik csillogón szálldostak alá a napfényben és bokáig beteritették a járdát. Mindez, nem tagadom, engem még bosszantott is kicsit, hisz akkor, amikor könyvekre nincs elég papir, lám, más léhaságokra mindig bőséggel akad. Igy a brit hadügyminisztérium ma egymaga több papirt használ el, mint az egész hazai könyvkiadás.

A dolgok láthatóan rosszul mennek Szomáliföldön, Egyiptom felé onnan várható az oldaltámadás. A Csatorna felett tömeges légicsaták dúlnak, ha a hírek igazak, elképesztő német veszteségekkel. Csak tegnap állítólag német gépet lőttek le. London belvárosának is alighanem jót tenne már egy komolyabb légitámadás, hogy végre észhez térjenek az emberek.

Jelenleg teljes a zűrzavar, a teherfuvarozás kivételével minden közlekedést leállítottak anélkül persze, hogy bármi hathatós óvintézkedést tettek volna. Ha a szirénák megszólalnak, az első 15 másodpercben óriási a zűrzavar, sípszó, kiabálás a gyerekekkel, hogy menjenek le az óvóhelyekre Hogyan is fejlődhetnénk a magunk apátiájában és babonáiban?

Önök legalább törvényt és rendet hoztak. A rendithetetlen brit igazságszolgáltatást és Pax Britannicát. Különben is kinek hozott békét? A hitelezőnek és az ügyvédnek. Persze, hogy fenntartjuk a békét Indiában, saját érdekből, de hová vezet ez a sok törvény és a rend? Még több bankhoz és még több börtönhöz. Nem tudjuk nem megtenni.

De mire befejezzük, szétverjük az egész burmai nemzeti kultúrát. Valójában nem civilizáljuk, csak beledörgöljük a saját mocskunkat. Hová vezet ez a haladás, ahogy ün nevezi? A mi jó öreg, gramofonokkal és keménykalapokkal berendezett disznóólunkba! Néha azt gondolom, kétszáz éven belül mindez - lábával a szemhatár felé intett - mindez eltűnik: erdők, falvak, monostorok, pagodák - nem marad belőlük semmi. A helyükön egymástól ötven méterre épitett, rózsaszinű villák pompáznak majd, végig a hegyoldalakon, ameddig ellát, egyik villa a másik után, és mindegyik gramofon ugyanazt a dallamot játssza.

Az erdők mind letarolva - elpépesitve a News of the World számára, vagy beledarálva a gramofonok ládájába. De a fák bosszút állnak. Az egzotikus környezet nem csupán vonzó díszlet, hanem pontos helyszín - Orwell öt évig élt Burmában, mint az indiai Birodalmi Rendőrség tagja - a burjánzó stílus a vad indulatok érzékletes kifejezője. Az író egy különös szerelmi tragédia kapcsán a gyarmati rendszer visszásságait pellengérezi ki, de későbbi műveivel ellentétben itt egyáltalán nem a szenvtelen ábrázolás híve.

A gyilkos szatíra erejét nem gyengítik, ellenkezőleg, növelik a távol-keleti táj leírásai, a mély emberi drámák szenvedélyes ábrázolásai. Talán nem mindenki ismeri azt a gazdag hagyományt, amely rendkívül szép formában, fogható alakban jelenik meg az egyik oldalán Szent Benedeket, a másik oldalán Jézus Krisztus keresztjét természetesen más jellegű ábrázolás is létezikfeliratok és egyéb vissza-visszatérő ikonográfiai jegyek mellett ábrázoló érmen.

Sólymos Szilveszter lényegretörő bemutatásából megismerhető Szent Benedek akinek passió-teológiáját mások mellett Hans Urs von Balthasar is kiemeli kötődése a kereszthez, az e köré épülő hagyomány amely a kereszt tényleges erejéről és ennek az erőnek a komolyan vételéről tanúskodik és persze elsősorban az ezt tükröző keresztes érem története és kultusza a XVII.

A szerző kitér az érem magyarországi kultuszára és közöl egy, a Benedek-keresztről szóló rövid írásműről készített XVII. A kötet második fele hármas csoportosításban mutat be, rövid, szakszerű leírással, hetvenkét, a pannonhalmi numizmatikai gyűjtemény birtokában lévő keresztes érmet. A bemutatott érmekről készült fényképek rendkívül jó minőségűek, világosan kivehető minden részletük, a feliratok nagy része olvasható. Ez a gondosság jellemzi egyébként a kötet egészét: az elegáns borító és a választékos betűtípus méltó külsőt kölcsönöz ennek a karcsúságában is igen gazdag kötetnek, amelyben az ajánlást író Várszegi Asztrik főapát szavaival egyképpen „gyönyörködhet a hívő, a vallástörténész és a numizmatikus”.

Van azonban egy oldala a római civilizációnak, amelyről elképedt borzalommal, a tőlünk nagyon idegen dolgoknak kijáró viszolygó és szenvedélyes érdeklődéssel beszélünk vagy olvasunk: a cirkuszi és amfiteátrumi játékok világa. Roland Auguet könyve ezt a világot idézi fel a tudós tájékozottságával és az író színességével: a gladiátorok párviadalait, az állatviadalokat, a mitológiai élőképeknek megrendezett tömegmészárlásokat, a cirkuszi kocsiversenyeket.

Ezeknek a játékoknak ősi kultikus eredete éppúgy megvilágosodik itt, mint az a társadalmi valóság, amelynek a császárkorban népszerűségüket köszönhették: a dologtalan városi lakosságot látványosságokkal jóllakató császárok, az életükért vagy szabadságukért küzdő hadifoglyok, elítéltek, rabszolgák; a kocsiversenyek mint a politikai pártszenvedélyek levezetői, majd ütközőpontjai.

A játékok szervezetének, rendezésének, a résztevők emberi sorsának, a nézők lélektanának leírása, a világbirodalom életének középpontjába emelt intézményes kegyetlenség történelmi és társadalmi megvilágítása az egykorú irodalmi források és képzőművészeti ábrázolások gazdag anyagából meríti eleven színeit. A munkát a római Pannonia játékairól és azoknak fennmaradt emlékeiről adott áttekintés egészíti ki a magyar kiadásban.

Hangsúlyai, felhangjai változnak, becse, rangja nem. Első megjelenése idején leginkább és mindenekfölött: forradalmi tett volt, az igazi Ady, a forradalmi költő visszaperlése az ellenforradalmi úri Magyarországtól; ma, amikor ez a csata régen és végérvényesen eldőlt, elsősorban és mindenekfölött: felülmúlhatatlan Ady-portré és életrajz.

Meghitt közelből ellesett, minden ízében eleven és igaz portré, - olyan gyöngéd, megértő és lelkes, hogy azt senki más nem láthatta s főleg, nem írhatta így meg, mint a hű barát, Ady harcostársa, kedves komája, egész életének tanúja; s mégis olyan igazmondó, olyan elfogulatlan, hogy az alighanem egyedül Bölöni kivételes igazságérzetétől, puritán lelkétől tellett ki.

A monográfia — nem is lehet más — elsősorban társadalomtörténet. A magyarrá válni kívánó zsidók útját követi nyomon a magyar társadalomba asszimilálódás vagy integrálódás buktatóin a nagy kísérlet kudarcáig. Az érzékeny médiumon — az irodalomén, amely az azonosság legáthatóbb mértéke, s ezért a folyamat legmélyebben vizsgálható tükre. Hiszen zsidók és nem zsidók interakcióját beszéli el, összegzi, s tesz javaslatott újrafelfedezésekre, s az egész magyar irodalmi kánon korrekciójára.

Tehát a magyar zsidó együttélés — Ady metaforájával korrobori tánc — átértékelésére. Nem az utolsó, de az utolsó utáni pillanatban. Ugyanakkor ez a kísérlet a magyar modernitás története is — mert a zsidók belépése a magyar szellem területére szervesen egybeesett a magyar modernitás beindulásával. Kőbányai János ebben az összefoglaló munkájában egyesítette mindazt a tapasztalatot, amit a Múlt és Jövő folyóirat — majd könyvkiadó — létrehozása közel negyedszázad óta mint a tanítványai előtt egy leckével járó tanító szerzett a magyar zsidó irodalom Atlantisz-világába le-lehatolva, s onnan mindannyiszor kincseket a felszínre mentve, kiegészítve a jeruzsálemi Héber Egyetem Ph.

D-programján elsajátított tudással és módszerekkel. Jóval több annál. Tudományos igénnyel és olvasmányos stílusban megírt kísérlet annak a képnek a rekonstruálására, melyet a szocializmus utolsó három évtizedében a belső elhárítás alakított ki hivatásos tisztjei és titkos informátorai révén a populáris zene előadóiról és közönségéről. Bálint László ben született Kisteleken hívő katolikus — a későbbi kommunista szóhasználat szerint: középosztálybeli vidéki klerikális-reakciós — családba.

Gyermekkori álmának beteljesítésére huszonkilenc évesen látta elérkezettnek az időt: nyomozónak jelentkezett a Budapesti Rendőr-főkapitányságra. Mit lehet tudni a belső viszonyairól, az állományról, a vezetőkről? Mi volt a feladatköre a hírszerzőknek, a kémelhárítóknak, a belső elhárítóknak? Miért volt mindig is jelentős eszköze a titkosszolgálatoknak a hálózat?

Kik és hogyan küzdöttek Magyarországon a Moszad hírszerzői és hálózata ellen? Létezik-e a rendszerváltás óta belső elhárítás, és mi a feladata? Hogyan mentették át magukat az állambiztonsági vezetők ben, és hogyan befolyásolták a politikai életet, a közéletet?

S hogyan hatott a politika az állambiztonsági szerv, majd től a nemzetbiztonsági szolgálatok működésére? Bálint László nem mindennapi életútjáról olvasva bepillantást nyerhetünk egy titokzatos világba, s közben rengeteg érdekes, közérdeklődésre számot tartó kérdésre is választ kaphatunk. Később, amikor már nem ÁVH volt a szervezet elnevezése, némileg változott az állomány, változtak a módszerek is. A Párt ökölcsapásai alattomosabbak, kiszámíthatatlanabbak lettek. A rendszerváltozást követően megfogalmazódott az igény az állambiztonsági múlt megismerésére.

Az államvédelmi múltról viszont sokkal ritkábban és sokkal kisebb hangerővel esett szó, pedig az volt a sötétebb, a gyalázatosabb és a több áldozatot követelő. A kettő szétválaszthatatlan, hiszen a fő cél ugyanaz maradt, a folytonosság a személyi állományt tekintve is tetten érhető. Utóbbi megismertetésére tesz kísérletet a szerző levéltári dokumentumok rendszerezésével és a közvélemény elé tárásával — nem a bűnbakkeresés, hanem a tisztánlátás és a szakszerűség igényével.

Magyarországon eddig még nem készült ilyen jellegű és terjedelmű összeállítás, a Szegedre és Csongrád megyére szorítkozó adatgyűjtés hosszadalmas kutatómunkát igényelt. A szerző a magyarországi zsidók történetének egyediségét a magyar történelem fordulópontjaihoz kapcsolva, négy nagyobb fejezetben kutatja.

Alaptétele, hogy a Pannóniát meghódító magyaroknak a zsidókhoz való viszonya a nyugati kereszténységben a Fejtő Ferenc a magyar-zsidó viszonyt a magyar nemzeti függetlenségi törekvések sodrában értékeli: a magyarság számbeli kisebbsége miatt a nemzeti nacionalizmus arisztokratizmusa mellett liberális volt, egyszerre központosító és asszimiláló. A vallási-etnikai csoportok közül egyedül az elitjükben már polgárosodott zsidók lettek lehettek a magyar nacionalizmus szövetségesei, és egyfajta 'társadalmi szerződésnek' megfelelően teljes asszimilációjukért az emancipációt kapták cserébe: lényegében tehát a magyar politikai uralom és kulturális hegemónia megőrzését szolgálták a történelmi Magyarországon belül, a két világháború között, a Rákosi- és a Kádár-éra alatt, de a rendszerváltozás után is.