Konyv: A Barbarossa hadmuvelet


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 522811494
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 8,31

MAGYARÁZAT:

Pontosság ellenőrzött. Adolf Hitler már júniusától komolyan fontolóra vette a Szovjetunió elleni támadást, és A hadművelet első terveit december 5-én kapta kézhez, és A név kiválasztását hosszú mérlegelés előzte meg, felmerült az Otto név is, de a Rőtszakállú mint példakép jobbnak bizonyult. A hadművelet előkészítése során Németország és szövetségesei — a tartalékokkal együtt — kb.

A Barbarossa hadművelet a világtörténelem egyik legnagyszabásúbb offenzívája volt, de ennek során először sikerült komoly nehézséget is okozni Hitlernek és a Harmadik Birodalomnak. A Barbarossa hadművelet következménye volt, hogy megnyitotta a keleti frontot, amely a világháború és a történelem legnagyobb hadszínterévé vált.

A hadművelet során mind a német, mind a szovjet fél jelentős veszteségeket szenvedett, ez mindkét fél számára egyaránt nagy megterhelést jelentett és emberfeletti áldozatokat várt el a katonáktól és az érintett lakosságtól. A hadművelet első hónapjaiban több mint 3 millió, végéig 3,8 millió [27] szovjet katona esett német hadifogságba.

Ennyi hadifogoly ellátására a németek nem voltak, és nem is lehettek felkészülve, hiszen a saját ellátásuk is gondokat okozott. Másfelől az orosz alakulatok parancsba kapták, nem lehet hadifoglyokat ejteni, az ellenséget meg kell semmisíteni. A paktum eredményeként azonban Németország és a Szovjetunió viszonylag stabil kapcsolatot tartott fenn a második világháború első szakaszában: együtt vettek részt Lengyelország felosztásában, és amíg Németország a nyugati fronton megindította támadását Franciaország ellen, a Szovjetunió Finnország ellen vívott háborút.

Különösen fontosak voltak a német-szovjet gazdasági kapcsolatok: ben aláírtak egy német-szovjet kereskedelmi egyezményt, amelynek értelmében a Szovjetunió német katonai és ipari felszereléseket kapott nyersanyagokért pl. A két fél látszólag rendezett kapcsolata ellenére továbbra is gyanakodva figyelte a másik szándékait. Miután Németország szövetségre lépett Japánnal és Olaszországgaltárgyalásokat kezdeményezett a Szovjetunióval is, hogy bevonja a tengelyhatalmak szövetségi rendszerébe.

Erre azonban Németország már nem adott választ. A Szovjetunió elleni hadműveletnek ideológiai, politikai és gazdasági okai voltak. Ideológiai téren a Joszif Sztálin által véghezvitt tisztogatások adták az egyik indokot, a fent említett náci ideológia mellett.

A nemzetiszocialisták alapelve az volt, hogy a vallás- és nemzetellenes bolsevizmusnál kártékonyabb ideológia nem igen létezett még a történelem során, és ezért mindent meg kell tenni Európa megvédésére. Az as évek második felében Sztálin nagyarányú tisztogatást indított be, amelynek több millióan estek áldozatul, közöttük a Vörös Hadsereg számos tehetséges katonája. Ennek eredményeként a szovjet haderő demoralizálódott, szétzilálódott.

A nácik pedig gyakran felhasználták a szovjet tisztogatásokat a szláv országoknak szóló propagandájukban. Politikai téren a németek azt terjesztették, hogy a szovjetek meg akarják támadni őket, és megelőző csapásukra saját védelmük érdekében van szükség. Egyébként a titkosítás alól feloldott dokumentumok alapján kiderült, hogy ez volt Sztálin korábbi szándéka is benazonban nem sikerült megegyeznie a vele bizalmatlan szövetségesekkel és ezért elállt ettől a szándékától.

A hadművelet igazi okai azonban feltehetően gazdasági jellegűek: nyarára az angol blokád miatt Németország gazdasági helyzete közel kétségbeejtő volt, súlyos nyersanyag- és munkaerőhiány sújtotta a gazdaságot. Vorosilov szovjet marsallnak azt mondták, hogy a csapatok átcsoportosítására védelmi célból került sor.

Július én azonban a A várható keleti hadjárat előkészítése részeként Utasítást adott, hogy a Wehrmacht erejét hadosztályra növeljék, amiből at kellett a keleti frontra irányítani. Ottó német-római császár után. Hitler július i döntése után a Wehrmacht tervezett létszámcsökkentését — 35 hadosztály leszerelését — leállították, és egyidejűleg a vezérkar értesítette a Georg Thomas vezetése alatt álló Hadigazdasági és Fegyverkezési Minisztériumot, hogy a hadsereg állományát hadosztályra akarják bővíteni.

Augusztus elején Jodl utasította a Wehrmacht hadműveleti tervezési osztályát a Szovjetunió elleni támadás terveinek kidolgozására. Augusztus 3-án értesítették az OKH logisztikai felelősét, Rudolf Gercke tábornokot, hogy a lengyel vasúti és közúti szállítási rendszer korszerűsítésének programját feltétlenül végre kell hajtani.

A megszállt lengyel területeken augusztus 9-én elrendelték a német közigazgatás megerősítését, és augusztus én a vezérkar tanácskozott a támadáshoz szükséges erők felvonultatásáról. Szeptember 3-án Halder vezérkari főnök utasította Friedrich Paulus tábornokot, hogy egyesítse a különféle támadási terveket. Hitler A hadművelet a fedőnevét I. Frigyes német-római császár után kapta, aki a harmadik keresztes hadjárat vezetője volt.

A hadművelet megkezdésének napját pontosabban a felkészülési időszak végét Ennek ellenére a szovjet katonai hírszerzés december én már értesítette Sztálint a támadási tervekről. Ennek ellenére január én még aláírtak egy német-szovjet kereskedelmi megállapodást, amelynek értelmében Németország jelentős mennyiségű kőolajat, fémérceket és gabonát kapott.

Január án Hitler elismételte a szárazföldi erő vezérkarának: a cél a Szovjetunió térdre kényszerítése olyan hamar, ahogy csak lehet. Mivel Hitler a támadás pontos idejét nem határozta meg a Január án a hadügyminisztérium rákérdezett Jodlnál, hogy Hitler tényleg akarja-e a hadművelet végrehajtását? Az angolokkal nem találkozunk. A gazdaság nem lesz jobb állapotban. Bár Március 3-án adta ki a Jodl a Wehrmacht egységeit és a katonai bíróságokat nem akarta ebbe bevonni és ezért különleges SS alakulatok bevetését tervezték a bolsevik vezetők és komisszárok likvidálása céljából.

Ekkor alakult ki a háború utáni közigazgatás első elképzelése, mely szerint az elfoglalt területeken három birodalmi kormányzóságot szerveznek. A Wehrmacht és a szárazföldi hadsereg vezetése nem ellenezte az SS bevonását, mivel őket a megszállt területek pacifikálása és a harcoló csapatok hátországának biztosítása aggasztotta, illetve minél több egységet akartak felszabadítani a megszállási feladatok alól.

Az áprilisában befejezett balkáni hadjárat után egy ideig a német vezetők nem zárták ki egy esetleges szövetséges partraszállás lehetőségét a Balkánon[70] ami természetesen veszélyeztette volna a Barbarossa hadművelet sikerét. A katonai előkészületek befejezése és a megszállt területekre vonatkozó intézkedések kiadása után Hitler végül parancsot adott a meglepetésszerű támadás végrehajtására A német hadsereg nem egyöntetűen támogatta azonban a támadás tervét: már őszén magas rangú német katonatisztek memorandumot küldtek Hitlernek, amelyben a Szovjetunió elleni invázió veszélyeire hívták fel a figyelmet.

Hitler azonban nem hallgatott a kétkedőkre, és Göringnek kijelentette: mivel mindenki csak a kétségeiről beszél, ezentúl nem hallgat meg senkit, és befogja a fülét, hogy végre békén hagyják. Az elfoglalt területek lakossága tehát jelentős mezőgazdasági többletet eredményezett volna, illetve a városokba a német bevándorlókat tudtak volna elhelyezni. Hitler a Barbarossa hadművelet hadászati céljait a következőképpen határozta meg A részletes tervek kidolgozása során Hitler a hadászati célokat részben ideológiai, részben gazdasági megfontolások alapján, a tábornokokkal folytatott vita után, így határozta meg:.

A prioritások meghatározása közben Hitler és tábornokai között nézeteltérések voltak, de végül Hitler — aki politikai és katonai zseninek tartotta magát és nemigen tűrt ellentmondást — módosította a A német tábornoki kar a Barbarossa hadművelet terveinek gyors kidolgozásával akarta biztosítani, hogy nagyobb beleszólása legyen az eseményekbe. Az általuk kidolgozott tervek Németország kelet-európai hegemóniáját, gazdasági potenciáljának növelését, az Anglia elleni harc gazdasági megalapozását irányozták elő.

Kezdetben nem volt szó a szovjet állam teljes megsemmisítéséről. Ez csak Hitler követelésére került a tervekbe és bár a Wehrmacht tudomásul vette a totális háborúra vonatkozó követeléseket, a végrehajtást a tervezés során az az SS és az SD egységekre hagyták. A nyugati fronton aratott győzelmek után Hitler és tábornokai magabiztosak voltak, és a Vörös Hadseregnek az —es téli háború során mutatott teljesítménye alapján még inkább azok lettek.

A hadműveletet mindössze pár hónaposra tervezték, nem számítottak arra, hogy a téli hónapokig el fog húzódni, és nem is biztosítottak megfelelő téli felszerelést a katonák számára. A német csapatösszevonások még azelőtt megkezdődtek, hogy a balkáni hadműveletek befejeződtek volna. A harcoló csapatok hátországának biztosítására és az elfoglalt területek ellenőrzésére a németek a Waffen-SS erőit és különleges csoportjait Einsatzgruppen mozgósították.

A német hadvezetés elterelő hadműveleteket szervezett, hogy megtévessze a szovjet vezetést, többek között a Haifisch és a Harpune hadműveletekkel, amelyeket Norvégiában és a La Manche-csatorna partján tartottak, a Nagy-Britannia elleni közelgő inváziót akarták demonstrálni. A német tervezők tanulmányozták Napóleon oroszországi hadjáratát is, és ebből azt a következtetést vonták le, hogy nem kell a Vörös Hadsereg nagyszabású visszavonulására felkészülni, mivel meg kell védeniük a stratégiai fontosságú Leningrádot, a balti államokat és Ukrajnát.

A védekezésre kényszerített Vörös Hadsereggel pedig a páncélos ékek segítségével terveztek végezni. Hitler és tábornokai végül abban egyeztek meg, hogy három hadseregcsoportot hoznak létre, amelyek feladata három régió és a benne található városok elfoglalása volt. Az Észak Hadseregcsoport Heeresgruppe Nord feladata volt a balti térség és Oroszország északi részének, illetve Leningrádnak elfoglalása.

A Dél Hadseregcsoport Heeresgruppe Süd feladata a sűrűn lakott ukrán területek és Kijev elfoglalása, majd délkeleti irányban a támadás folytatása volt, amíg el nem érik a kaukázusi olajmezőket. Azonban a három hadseregcsoport közötti prioritások kijelölésében nézeteltérés támadt: a Wehrmacht főparancsnoksága OKW erőit Moszkva elfoglalására szerette volna összpontosítani, míg Hitler a hadművelet céljának legelőbb a balti térség és Leningrád, majd a nyersanyagokban gazdag Ukrajna és a Donyec-medenceés csak ezután Moszkva elfoglalását tartotta.

A hadművelet megindítása során is jelentős késedelmet okozott, hogy a fontosabb stratégiai döntések meghozatala során az OKW és Hitler újra és újra vitába keveredett a hadművelet alapvető céljait illetően. A nagyszabású német előkészületek ellenére a szovjeteket meglepetésként érte a támadás, mivel Sztálin úgy hitte, hogy a Molotov-Ribbentrop paktum aláírása után két évig nem várható nagyobb német támadás, másrészt azt hitte, hogy Németország előbb befejezi Nagy-Britannia meghódítását, mielőtt a Szovjetunió ellen fordul hogy elkerülje a kétfrontos háborút.

Sztálin elutasította azokat a felderítő jelentéseket, amelyek a német csapatösszevonásokról és a közelgő támadásokról szóltak, mivel attól tartott, hogy ezek csak félreinformáló, téves jelentések, és miattuk a Szovjetunió és Németország háborúba sodródhat.

A szovjet vezetés értesült a keleti hadművelet előkészületekről: a katonai hírszerzés december én értesítette Sztálint a Sztálin szerint Hitler kijelentette, hogy a tisztogatások után négy évbe telik a Vörös Hadseregnek, mire visszanyeri harckészségét, és ezért feltehetően ennél hamarabb megindítja a támadást, amit legalább két további évig, diplomáciai eszközökkel el kell halasztani.

Ennek megfelelően a határvédelmi csapatokat sem mozgósították, nem hagyhatták el állandó állásaikat, és időnként azt is megtiltották, hogy viszonozzák a németek tüzét. Április én részlegesen mozgósították ezeket a csapatokat, de a német támadás idejére még nem álltak készen. Hitler és a német hadvezetés véleménye ellenére a Szovjetunió korántsem volt olyan válságos állapotban, mint ahogy elképzelték. Az as években végrehajtott iparosítási programok, bár elképzelhetetlen szenvedést okoztak a szovjet lakosságnak, jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a szovjet nehézipar termelése elérte a német szintet.

Hasonlóan nagy ütemben nőtt a haditechnikai eszközök előállítása is, az as évek háborús légkörében még nagyobb hangsúlyt fektettek a harckocsik, tüzérségi eszközök és harci repülőgépek gyártására. A Szovjetunió Ennek eredményeként az elején körülbelül 2,5 milliós szovjet hadsereg létszáma nyarára meghaladta az 5 millió főt.

Mihail Meltyukov [89] szerint a háború kezdetére a Vörös Hadsereg létszáma 5   fő volt, ebből a szárazföldi csapatok létszáma 4   fő, légierő   fő, haditengerészet   fő, határvédelmi csapatok   fő, és   fő az NKVD csapataiban. A szovjet hadsereg egyik legnagyobb problémáját a tapasztalt, tehetséges felső vezetés hiánya jelentette. A nagy tisztogatások idején a letartóztatott 90 tábornokból csak hat, a hadosztályparancsnokból 36, az 57 hadtestparancsnokból csak hét élte túl a tisztogatásokat.

A háború előtt a Szovjetunió öt marsalljából hármat kivégeztek, köztük Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkijt is, aki modern haderőt hozott létre a Vörös Hadseregből és a villámháborús stratégia három atyjának egyikeként tartják számon. Tapasztalatlanságuk és a tisztogatásoktól való félelmük miatt ezek a tisztek vonakodtak felelősséget vállalni, önálló döntéseket hozni, a kínálkozó lehetőségeket megragadni, feletteseik egyértelmű utasítása nélkül cselekedni.

Mivel a felsőbb szinteken is hasonló problémák voltak, kisebb katonai ügyek is gyakran kerültek Sztálin elé, ami jelentősen lelassította a Vörös Hadsereg reakciókészségét bármilyen katonai probléma esetén. Haditechnikai eszközök terén a Szovjetunió jelentős számbeli fölényben volt: a Vörös Hadsereg 23  harckocsival rendelkezett, [91] amelyekből 12  az öt nyugati katonai körzetben volt a háború kitörése előtt. Azonban a haditechnikai eszközök harckészsége, karbantartása terén a szovjetek komoly problémákkal küzdöttek, a harckocsizóknál állandósult a rádiók és a lőszerek hiánya, valamint a legtöbb harckocsizó alakulat nem rendelkezett azokkal a teherautókkal, amelyek a lőszer- és üzemanyag-utánpótlást a harcoló csapatok után szállították volna.

Csak a németek nyugati fronton alkalmazott taktikája önállóan alkalmazott páncélos ékek tanulmányozása és a katasztrofális téli háború után kezdték ismét összevonni a harckocsizókat páncélos hadosztályokba és hadtestekbe. A Barbarossa hadművelet megindításáig ezt a hatalmas szervezési feladatot csak részben tudták végrehajtani, [92] mivel nem állt elegendő harckocsi a páncélozott magasabbegységek rendelkezésére.

A hadművelet kezdetén a Wehrmachtnak körülbelül modern harckocsija volt, amelyből kb. Csak a számok alapján tehát a szovjeteknek -hez arányú fölénye volt a harckocsik terén. A legújabb szovjet harckocsi, a T—34a második világháború legjobb harckocsijának számított, míg a KV—1 típusú harckocsik voltak a legjobban páncélozottak.

A hadseregnek erre a célra minden rendelkezésre álló alakulatát be kell majd vetnie, azzal a megkötéssel, hogy a megszállt területeket biztosítani kell a meglepetésekkel szemben. A légierőnek a keleti hadjárat alatt akkora erőt kell a hadsereg támogatásásra bevetnie, hogy a földi hadműveletek gyors lefolyására lehessen számítani, és hogy a keleti német térséget az ellenséges légitámadások a lehető legkevésbé károsíthassák … A Szovjet-Oroszország elleni felvonulásra a hadművelet tervbe vett megkezdése előtt nyolc héttel adok parancsot.

Annak ellenére, hogy Sztálint a britek és saját titkosszolgálata is többször figyelmezteti egy német offenzívára, teljesen váratlanul éri a támadás az országot, mert a tényeket Sztálin egész egyszerűen nem hiszi el…. Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla Kezdőlap egyetemes hadtörténelem Földi Pál A Barbarossa hadművelet. Ajánlja ismerőseinek is! Annak ellenére, hogy Sztálint a britek és saját titkosszolgálata is többször figyelmezteti egy német offenzívára, teljesen váratlanul éri a támadás az országot, mert a tényeket Sztálin egész egyszerűen nem hiszi el… Kiadó: Anno Kiadó Kiadás éve: Kiadás helye: Budapest Nyomda: Kinizsi Nyomda ISBN: Kötés típusa: ragasztott papír Terjedelem: oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: Történelem hadtörténelem.

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet! Megnézem a tartalomjegyzéket! Bezárom a tartalomjegyzéket! Támadás 3,kor 27 2. Az első katlancsaták 43 3. Hadműveleti célpont: Szmolenszk 54 II. Moszkva vagy Kijev? Útban Kijev felé 80 3. Kijevi csata 90 III. A dél-orosz sztyepéken 2. Harcok a Krímért 3. Rosztov: A vészharang megkondul IV. Hajsza a Baltikumon keresztül 2. Áttörés a Luga-fronton 3. Moszkva végveszélyben 3. Földi Pál Budapest, Földi Pál  további könyvei A szerző összes könyve. Harcosok az égen Földi Pál.

Antikvár könyvek Ft-tól. A mongolok titkos története Földi Pál. Antikvár könyv.