Konyv: A csaszar uj elmeje


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 517381463
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 12,66

MAGYARÁZAT:

Ebben káprázatos utazásra viszi az Olvasót, olyan területeket érint eközben, mint a mesterséges intelligencia, a Turing-gépek, a formális matematikai rendszerek, a Gödel-féle eldönthetetlenség, a Mandelbrot-halmaz, a kvantummechanika meghökkentő paradoxonjai, a kozmológia, a fekete és fehér lyukak, a Hawking-sugárzás, az entrópia, az agy szerkezete és még sok más kutatási terület legjava. Az elegáns univerzum képzeletbeli űrutasok, a vidám park körforgása, locsolócsövön élő hangyák világa segítségével próbálja megmagyarázni a kozmosz megértésében az elmúlt tíz évben bekövetkezett lélegzetelállító fejlemények jelentős részét.

A szerző megvilágítja a modern fizika néhány olyan alapvető fejezetét, mint a speciális relativitáselmélet, általános relativitáselmélet stb. A szuperhúrelmélet egyesíti a kis és nagy kiterjedések fizikáját, a kozmosz legtávolabbi zugát jellemző és az anyag legkisebb morzsáját uraló törvényeket. A tér és az idő hagyományos dimenzióin túl féltárul egy mikroszkopikus rezgő húrok alkotta 11 dimenziós univerzum, amelyben a tér szövedéke felhasadhat, majd újra befoltozódhat.

A korszerű kutatások álláspontjának tükrében Brian Greene a Világegyetem törvényszerűségeit firtatja, azt, hogy ezek hogyan változtatják meg a kozmoszról kialakult hagyományos képünket, és hogy milyen kihívásokkal szembesülünk a végső elmélet kidolgozásakor.

Stephen W. Igaza volt-e? Hogyan alkotható meg a kvantumelmélet, amely az Ősrobbanást követő első pillanatokat éppúgy meg tudja magyarázni, mint a fekete lyukaknak nevezett rejtélyes objektumok fizikáját? Milyen rendkívüli kvantumtechnikai folyamatok hatására képesek a fekete lyukak párologni, és mi történik mindazzal az információval, amit ezek a lyukak elnyelnek?

Miért előrefelé folyik az idő és miért nem visszafelé? Könyvünkben a világ egyik legnevesebb fizikusa, és matematikusa Stephen Hawking Az idő rövid története írója és Roger Penrose A császár új elméje szerzője fejti ki egymással merőben ellentétes véleményét a fenti kérdésekről. Vitájukból az olvasó felismerheti, hogy mennyire különbözőképpen lehet felfogni a felfoghatatlant. John Gribbin lépésről lépésre vezeti be az olvasót ebbe az egyre bizarrabb és lebilincselőbb világba, cserébe csak annyit kér, hogy nyitott elmével figyeljünk rá.

Bemutatja azokat a tudósokat, akinek a kvantummechanika kifejlődését köszönhetjük. Szemügyre veszi az atomokat, a sugárzást, az időutazást, a Világegyetem születését, a szupravezetőket és magát az életet. Ebben a gyönyörűségekkel, rejtelmekkel és meglepetésekkel teli világban keresi Schrödinger macskáját - a kvantumok valóságát - miközben minden olvasó világosan megérti napjaink legfontosabb kutatási területét - a kvantummechanikát. A hidrogén kivételével a Földön előforduló összes kémiai elem- beleértve a testünket felépítőket is- csillagok belsejében keletkezett, és hatalmas csillagrobbanások következtében szóródott szét a térben.

A természet azután újra felhasználja ezeket az anyagokat, és új csillagokat, bolygókat vagy éppen emberi testeket épít belőlük. E könyv felidézi a csillagászat történetéből azokat az epizódokat, amelyek ehhez a megrázó felismeréshez vezettek. A történet az as években kezdődik, amikor a csilagászok felismerték, hogy a legöregebb csillagok szinte teljes egészében hidrogénből és héliumból állnak, vagyis abból a két ősi elemből, amelyek a Világegyetem születését eredményező Ősrobbanáskor keletkeztek.

A történet leglényegesebb szereplői a szupernóvák, amelyekről csak a közelmúltban bizonyosodott be, hogy hatalmas csillagrobbanások. Az ezek nyomán keletkező kozmikus hamu szerteszét szóródik a mindenségben, hogy csillagok új generációi, bolygók és emberek alapanyagául szolgáljon.

Amikor a szerzők figyelme a Világegyetem és a Föld kapcsolata felé fordul, meggyőzően adják elő, miként teremtett a világ fizikai szerkezete ideális feltételeket az élet kialakulásához. Az extra dimenziókról, egzotikus részecskékről, párhuzamos világegyetemekről és az elemi húrokról szóló elképzelések elkápráztatták a nagyközönséget — és megragadták a szakemberek képzeletét.

Ezek az elképzelések azonban nincsenek kísérletileg igazolva, és közülük némelyik, köztük a húrelmélet, látszólag nem is kecsegtet ilyen lehetőséggel. A területet mégis ezek a hipotézisek uralják, magukhoz csábítva a legtehetségesebb kutatókat és a finanszírozás jelentős részét, olyan légkört teremtve, amelyben az újonnan felbukkanó, más utat járó fizikusok sokszor hátrányba kerülnek. Smolin felhívja rá a figyelmet, hogy ez a helyzet magát a tudományos fejlődést hátráltatja.

Világosan, szenvedélyesen és mégis szakszerűen, közvetlen stílusban foglalja össze azokat a problémákat, amelyekkel szembe kell néznie a modern fizikának. Egyben felvázolja a lehetséges kiutat jelentő irányzatok biztató kilátásait. Lee Smolin fizikai tájékozottsága szokatlanul széleskörű és alapos, kritikus észrevételei pedig különösen mélyenszántóak, ezért állításának, mely szerint a húrelmélet felelős a valódi fejlődés megtorpanásáért a fundamentális fizikában az elmúlt negyed század során, komoly súlya van.

Érdemes végigolvasni ezt az izgalmas könyvet, és kialakítani saját véleményünket. Roger Penrose A húrelmélet gyengeségeinek komoly és alapos feltérképezése. New York Times. Richard P. Kiterjesztik-e bátran az eredményeket még feltáratlan területekre, hogy ellenőrizhető jóslatokat tegyenek?

Vagy kigondolják törvényeiket, és a valóság nyakába akasztják azokat? Hogy megválaszoljon ilyen alapvető kérdéseket, Feynman professzor felvázolja azokat a témákat, amelyek közösek a gravitáció törvényében és Newton, Maxwell és Einstein nagy, világosságot gyújtó felfedezéseiben.

Vizsgálja a matematikát, mint a természet nyelvét, a megmaradás és a szimmetria alapvető elveit, a riasztó tényt, hogy az idő soha nem fordul vissza és a kvantummechanika által bevezetett valószínűségeket és bizonytalanságokat; az utolsó fejezet előretekint új törvények felkutatására. Az eredmény egy gazdag, érthető könyv. A Nagy Bumm-tól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, és egészen kiszélesíti a világegyetemről alkotott elképzeléseinket.

Azok számára is jól érthető, akik jobban szeretik a képleteknél a magyarázatot. A végső elmélet keresésének történetéről, a tér és idő rejtelmeit feltáró kutatásokról olvashatunk Hawking tolmácsolásában, aki maga is rengeteget tett hozzá az emberiség tudásához. A könyv első kiadása ban jelent meg, és az univerzumról addig szerzett tudásunkat ölelte fel. Azóta a technika hatalmas fejlődésen ment keresztül, és ennek megfelelően sokat változtak a megfigyeléseket szolgáló eszközök is.

Ezért ma még szélesebb körű és pontosabb ismeretek állnak rendelkezésünkre az Univerzum tulajdonságait illetően. Stephen Hawking ezeknek megfelelően átdolgozta és kibővítette eredeti művét. A kötet kiegészült egy teljesen új, a féreglyukakról és az időutazás lehetőségéről szóló fejezettel is.

A jövő fizikájában Michio Kaku elképesztő, provokatív és felvillanyozó képet ad az előttünk álló évszázadról. A könyv a világ több mint háromszáz olyan kiemelkedő tudósával készített interjún alapul, akik saját laboratóriumaikban már feltalálták a jövőt. Az eredmény az orvostudományban, a számítógép-tudományban, a robotikában, a mesterséges intelligencia, az energiatermelés és az asztronautika területén már zajló forradalmi fejlődés leghitelesebb és tudományosan pontos leírása.

Kaku rávilágít a szigorú tudományos alapelvekre, megvizsgálja, milyen ütemű fejlődésre számíthatunk az egyes technológiák esetében, meddig mehet el a fejlődés, és melyek a végső korlátok és kockázatok. Óriási mennyiségű információ szintézisével izgalmas bepillantást nyújt a ig vezető évek várható eseményeibe.

Mesél például érzelmes robotokról, antianyaggal hajtott rakétákról, röntgenlátásról, új életformák létrehozásáról és bemutatja a mesebeli űrliftet, amely egyetlen gombnyomásra embereket juttathat sok száz kilométerrel a földi légkör fölötti magasságokba. A jövő fizikája érdekfeszítő és rendkívüli utazás a lélegzetelállító tudományos forradalom elkövetkező száz évében. Bár a kozmosz alapvető szerkezetét a tér és az idő határozza meg, ezek mindmáig legrejtélyesebb fogalmaink közé tartoznak.

Létezike a tér? Létezhet-e a Világegyetem tér és idő nélkül? Miért van iránya az időnek? Visszautazhatunk-e a múltba? Greene felfedezőútra visz bennünket, melynek során megismerkedhetünk a modern fizika által feltárt, a mindennapi világunk felszíne alatt meghúzódó valóság új rétegeivel. A szerző végigkíséri az olvasót Newton abszolút térrel és idővel bíró világától a téridő einsteini elgondolásáig vezető úton, és a kvantummechanika izgalmasan bizarr elmélete mellett bemutatja a tudományos életet napjainkban foglalkoztató, többségében eddig megválaszolatlan problémákat is.

Első fizikai témájú könyvében, a Hipertérben, Michio Kaku annak a rendkívüli fejlődésnek a leírásával indít, amely az utóbbi évtizedben a tudósokat az Univerzum születéséről és végső sorsáról alkotott elképzelések újragondolására kényszerítette.

Amint a csillagászok a WMAP műholdról érkező adatok özönén átverekszik magukat, egy új kozmológiai kép tárul elénk. Az Univerzum születéséről alkotott máig legelfogadottabb elmélet a felfúvódó Univerzum elmélete. Ezen elmélet szerint az Univerzum a buborék-univerzumok végtelen tengerében lebegő buborékok egyike, talán csak egy a multiverzumban helyet foglaló sok-sok univerzum közül és új univerzumok állandóan keletkeznek.

Egy párhuzamos univerzum csupán csak milliméterekre heverhet a mienktől. A húrelmélet és a párhuzamos univerzumok elképzelése sokáig a misztikum, a sarlatánok és a bolondok területe volt. Mára az elméleti fizikusok visszamenőleg elfogadják a húrelméletet és annak legutóbbi változatát, az M-elméletet, mint az egyetlen olyan elméletet, amely- ha helyesnek bizonyul- az Univerzum négy alapvető erőfajtáját egyszerű és elegáns úton újraegyesítheti, és megadhatja a választ arra a kérdésre, hogy mi történt az Ősrobbanás előtt.

Az M-elmélet hatása lenyűgöző és vég nélküli. Kaku elképzelése az, hogy amikor idővel, talán trillió évek múlva a mi Univerzumunk a tudósok által leírt Nagy Fagyban véget ér, azaz hideggé és sötétté válik, akkor egy fejlett civilizáció a mi Univerzumunkból való szökés módját az interdimenzionális mentőcsónakokban találhatja meg.

Időgépek, más univerzumok, többdimenziós terek és felejthetetlen utazás a fekete lyukak felé. A Párhuzamos világok a kozmológia világán keresztülsöprő forradalom ellenállhatatlan képét rajzolja meg. Most egy ennél is mélyebb értelmű lehetőséggel kell szembenéznünk: talán maga a Világegyetem is csak a számtalan létező univerzum egyike. A multiverzum nyomában rendkívüli utazásra visz, amikor megvizsgálja a tudomány legalapvetőbb kérdéseit.

Melyek a mi Világegyetemünk határai? Létezhetnek az általunk ismertektől különböző fizikai törvények is? Valóban léteznek más univerzumok is? Tényleg egy multiverzumban élünk? Ez a könyv maga a kutatás — a végső kutatás- amelyben a szerzők feltárják a valóság határait. John Gribbin megmutatja, hogyan gyarapodnak a bizonyítékok, amelyek szerint a Világegyetem ténylegesen több annál, mint amit látunk belőle.

Végigkalauzol bennünket a különböző elméleteken, ismerteti, mi ezekben a közös és mire számíthatunk a jövőben. Lebilincselően izgalmas kiránduláson ismerteti meg az olvasót a kozmológia mai állapotával. Eközben Gribbin számba veszi a kvantumelmélettel, a gravitációval, a világunkat alakító alapvető kölcsönhatásokkal, az idővel és a sokdimenziós világgal, magával az anyaggal, valamint az ismert Világegyetem növekedésével és sorsával kapcsolatos legújabb elképzeléseket.

Bepiullant a jövőbe is, ahol egy szép napon annak a lehetőségével találhatjuk szembe magunkat, hogy mi magunk is létrehozhatunk univerzumokat. Áttekinti az ezzel járó kockázatokat és ennek a rendkívüli, a képzeletet is felülmúló következményeit. John Gribbin napjaink egyik legnevesebb ismeretterjesztő írója. Legtöbb könyvét feleségével, Mary Gribbinnel együtt írja. John Gribbin asztrofizikusként végzett a Cambridge Egyetemen.

Jelenleg a Sussex Egyetemen külsősként csillagászatot ad elő. Szabadidejében szívesen ír tudományos-fantasztikus történeteket is, könyveit a kertje végében álló pajtában írja. A szerző kifejti, mennyire válhatnak elérhetővé ezek a technológiák a következő évtizedekben vagy évezredekben. Száz évvel ezelőtt a tudósok azt mondták volna, hogy a lézer, a televízió és az atombomba kívül esik a fizikailag lehetséges dolgok világán.

A lehetetlen fizikája című könyvében a tekintélyes fizikus, Michio Kaku megvizsgálja, milyen mértékig válhatnak a jövőben hétköznapi valósággá a tudományos-fantasztikus irodalomból ismert módszerek és eszközökamelyeket ma még egyformán lehetetlennek tartunk. Kaku a sci-fi világából indul ki, hogy a teleportációtól a telekinézisig szemügyre vegye a fizika ma ismert törvényeinek az alapjait — és korlátait. Hogyan lehet a torlósugár-hajtóműves rakétákkal, napvitorlásokkal, antianyaggal működő hajtóművekkel vagy nanorakétákkal eljutni a közeli csillagokig.

Miként válhat egyszer majd lehetségessé — az MRI, a számítógépek, a szupravezetés és a nanotechnológia lehetőségeit kihasználva- az egykor áltudománynak tartott telepátia és pszichokinézis. Miért összeegyeztethető az időgép a kvantumfizika ismert törvényeivelnoha csak egy hihetetlenül fejlett civilizáció lehetne képes egy ilyen berendezést megépíteni.

A húr-térelmélet egyik létrehozója.

Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Részletes kereső Témaköri fa. A kosaram. Bejelentő neve.

Bejelentő e-mail címe. Hozzájárulok böngészőm adatainak átadásához. Bejelentő böngészője. Keresés beállítások. Oldal url. A nevét és e-mail címét csak az Önnek való visszajelzés miatt kérjük. A böngészője nem támogatja a JavaScriptet!

A weboldal funkciói így nem működnek. Az antikvarium. Tovább válogatok. A császár új elméje Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei. Roger Penrose. Gálfi László. Kiadó: Akadémiai Kiadó Zrt. Fülszöveg Ha azt mondjuk; matematikai fizika, sokan erős késztetést éreznek majd, hogy visszategyék ezt a könyvet a polcra.

Pedig ezzel nagy hibát követnének el, mert A császár új elméje éppen a laikus érdeklődőket szólítja meg, amellett, hegy a témában járatosabbaknak is érdekes olvasmányul szolgál. Szórakoztató, könnyen érthető stílusban fedi fel előttünk világunk legnagyobb rejtélyeit - olyan kérdésekét, amelyekről korábban csak alig érthető szaknyelven születtek könyvek.

Roger Penrose, korunk egyik legnagyobb matematikai fizikusa azonban leül az asztalunkhoz, és úgy magyarázza el nekünk a mesterséges intelligenciát, a kvantummechanikát, a relativitáselméletet vagy a kozmológiát, mintha csak a tegnap este látott, izgalmas filmről mesélne. A könyv ezért az elmúlt években igazi klasszikussá vált - és azért is, mert sokak szerint meggyőzően érvel a számítógépek önmagukat meghaladó mesterséges intelligenciájának hívei ellen.

Penrose bebizonyítja, hogy az értelem nem egyszerű fizikai törvények Penrose bebizonyítja, hogy az értelem nem egyszerű fizikai törvények alapján működő gép, és az emberi elme mindig is többre lesz képes, mint parányi kapcsolók és huzalok tetszőlegesen bonyolult szerveződése, ezért az embert legyőző mesterséges intelligencia elméletének önjelölt császárai meztelenek.

Tartalom Előszó Lehet-e egy számítógépnek esze? Algoritmusok és Turing-gépek Matematika és valóság Igazság, bizonyítás, meglátás A klasszikus világ Kvantumvarázslatok, kvantumtitkok Kozmológia és az idő iránya Kutatjuk a kvantumgravitációt Igazi agyak és modellagyak Hol rejtőzik az ész fizikája? Roger Penrose Roger Penrose műveinek az Antikvarium. Megvásárolható példányok. Akadémiai Kiadó Zrt. Új polihisztor. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.