Konyv: A csupasz majom


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 598022910
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 9,65

MAGYARÁZAT:

Íme, így viselkedik a csupasz majom, a teremtés csúcsán — szeret, dolgozik, háborúzik. Ismerjük meg az embert olyannak, amilyen valójában: a majmok rokonának. Láthatjuk udvarolni, párzani, aludni, játszani, de megismerhetjük társasági viselkedését és tisztálkodási szokásait is. Desmond Morris klasszikussá vált könyve Darwin mesterműve, A fajok eredete szellemiségében nem bukott angyalként ábrázolja az embert, hanem mint egy majmot, amely bámulatra méltó rugalmassága, energiája és képzelőereje miatt felemelkedett, de akkor is csupán egy állat, amely könnyen elfelejti, honnan származik.

A csupasz majom mélyreható betekintést nyújt az ember eredetébe, nemi életébe, szokásaiba és az állatvilághoz fűződő, döbbenetes kapcsolataiba. Klasszikus ismeretterjesztő mű, amely egyszerre provokatív, érdekfeszítő és időtlen. Ezenfelül azonban utánzásos alapon is rohamosan tanul a gyermek — ez a folyamat csak viszonylag samyán fejlett változatban van meg a legtöbb emlősben, a mi fajunkban azonban csodával határos módon kifinomult és felfokoződott.

Amit a többi állat verejuékezve, a maga feje után tanul meg, annak nagy részét mi gyors ütemben, szüleink példáját követve sajátítjuk el. A csupasz majom tanító majom. Annyira megszoktuk a tanulásnak ezt a módszerét, hogy önkéntelenül is feltételezzük, hogy a többi faj is élhet vele, s ennek az lett a következménye, hogy durván túlbecsüljük a tanítás szerepét az ő életükben.

Felnőtt cselekedeteink nagy része gyermekkori, utánzó elsajátításon alapul. Gyakran hisszük, hogy azért cselekszünk így vagy úgy, mert ez a magatartás valamiféle elvont, magasztos erkölcsi elvnek felel meg, holott valójában csupán mélységesen belénk ivódott, látszólag rég elfeledett, tisztán utánzással elsajátított benyomásoknak engedelmeskedünk. Az ilyen benyomások feltétlen, merev követése és gondosan titkolt ösztöneink heszik oly nehézzé, hogy a társadalmak megváltoztassák szokásaikat, ,meggyőződéseiket".

Ha a közösség izgalmas, roppant ésszerü új gondolatokkal kerül szembe, akkor is görcsösen ragaszkodik ősi, házi szokásaihoz, előítéleteihez. Ez az ára kulcsfontosságú szivacskorszakunknak, amikor fiatal fejjel, rohamosan isszuk magunkba eBző nemzedékek felgyülemlett tapasztalatait. Az értékes tényekkel együtt kénytelenek vagyunk az ebítéleteket is elfogadni. Szerencsére hathatós ellenszert fejleszhettünk ki e hiányosság leküzdésére, mely elválaszthatatlan az utánzásos tanulási folyamattól.

Fokozottan élénk a kíváncsiságunk, a felfedezés vágya, mely ellensúlyozza a fent említett irányt, és olyan egyensúlyt hoz létre, amely hihetetlen sikerek szüb'ágya lehet. Csak akkor lassul le a szellem fejlődése, ha egy társadalom túlságosan megcsontosodik, az utánzás, az ismétlés rabja lesz, vagy pedig ha túlságosan vakmerően kísérletezik.

A két véglet közötti helyes arányt megvalósító társadalmak felvirágzanak. A túlságosan merev, illetve túlságosan vakmerő társadalmak számos példáját láthatjuk a mai világban. A kicsiny, elmaradott társadalmak, melyeket tökéletesen uralnak a tilalmak és ősi szokások, az első lehetőséget példázzák. A társadalmi újdonságok és a felfedezés izgalmainak hirtelen, túladagolt adagja elfojtja azősi utánzás szilárdító erejét, és a mérleget túlságosan is a másik irányba lenditi.

Társadalmi zavar és bomlás lesz az eredmény. Igencsak szerencsés az a társadalom, amely a tökéletes egyensúly fokozatos megvalósitását élvezheti utánzás és kíváncsiság, rabszolgai, gondolattalan másolás és haladó, ésszerü kísérletezés között.

Minden emlősben erős felfedezésvágy müködik, ennek jelentősége azonban fajonként változik, főleg annak függvényében, hogy a szóban forgó faj törzsfejlődése során mennyire szakosodott. Ha minden törzsfejlődéses erőfeszítését fennmaradásának egyetlen cselére, annak tökéletesítésére fordította, a fajnak nem kell sokat törődnie a világ egyetemes bonyolultságával.

Amig a hangyász megtalálja hangyáit, a koalamedve az eukaliptusz leveléL elégedetten, kényelmesen élhet. A nem szakosodott fajok viszont — az állatvilág megalkuvói — egy pillanatig sem pihenhetnek babérjaikon. Sosem lehetnek biztosak benne, honnan teremtik eb' soron következő ebédjüket, környezetük minden zugáL hasadékát ismerniük kell, minden esélyt meg kell játszaniuk, szívósan fürkészve minden szerencsés alkalmat. Újra és újra fel kell fedezniük környezetüket.

Folyton nyomozniuk kell, szakadatlanul ellenőrizve nyomozásuk eredményét. Kíváncsiságukat állandóan ébren kell tartaniuk. És nem csak az élelem előteremtése végett: az önvédelem is ezt kívánja. A sün, a görény olyan zajosan csörtethet. Ismemie kell a veszély jeleit és a menekülés útvonalát. Ebből a szemszögből joggal vélhetjük, hogy ésszerútlen dolog nem szakosodni. Miért léteznek megalkuvó emlősök egyáltalán'. Addig minden rendben, amíg hatékony a fennmaradás különleges csele, de a szakosodott állat pórul jár, amint jelenős változás áll be környezetében.

Ha vetélytársai túlszámyalására szélsőséges erőfeszítéseket tett öröklött felépítésének jelentős módosítására is kényszerül, és nem lesz képes elég sebesen visszatáncolni, amikor változik a színtér. Ha valami elsöpömé az eukaliptusz-erdőségekeL a koalamedve éhen pusztulna. Ha egy vasfogú fenevad megtanulná a süntüskék szétmorzsolását, a sün ugyancsak könnyü zsákmány lenne. A megalkuvónak soha nincs könnyü dolga, de környezetének bármilyen gyors változásához egykettőre alkalmazkodni tud.

Irtsuk ki a mongúz eledelét, a patkányokat, egereket, és a mongúz tojásra, csigára rendezkedik be. Irtsuk ki a majom eledelét, a gyümölcsöket, csonthéjasokat, és a majom gyökérre, riigyelcre rendezkedik be. A nem szakosodott állatok legmegalkuvóbbjai minden bizonnyal a majmok és az emberszabású majmok.

Csoportjuk az általánosságra szakosodott. Közülük is a csupasz majom emelte tökélyre a megalkuvást. Ez is gyermekies törzsfejlődésével függ össze. A fiatal majmok kivétel nélkül kiváncsi természetűek, de kíváncsiságuk mértéke felnőtté válásukkal elhalványodik. A csupasz majom gyermekkori kíváncsisága csak erősödik, ahogy érett éveibe is átnyúlik. Soha nem hagy fel a nyomozással. Sohasem pihen meg azzal, hogy ennyi tudással is elboldogul valahogy.

Minden megválaszolt kérdés újabb kérdéshez vezet. Fajunk fennmaradásának legnagyobb csele ez lett. Az újdonsághoz való vonzódást az új szeretetének neveznék el, ellenuétjét pedig az újtól irtózásnak. Minden, ami ismeretlen, veszélyes lehet. Óvatosan kell hozzá közeledni. Talán jobb elkerülni? De hogyan ismerhetnénk meg, ha elkerüljük? A újat szerető hajlam addig ösztökél, érdeklődésünket addig serkenti, amíg ismert nem lesz az ismeretlenből, amíg nem vethetjük meg a már jól ismert tárgyaL s amin a folyamat értékes tapasztalatokat nem hermel, amelyek elraktározhatók és később előhívhatók.

A gyermek szakadatlanul ezt teszi. Hajlama oly erős, hogy időnként szülői közbeavatkozásra van szükség. A szülő sikerrel irányíthatja ugyan a gyermek kíváncsiságát, de elfojtani azt sohasem képes. Ahogy korosodik a gyermek, felfedező hajlama olykor ijesztő méreteket ölthet — ilyenkor beszélnek a szülők ,gyerkőcök falkáiról", akik ,úgy viselkednek, akár a vadállatok".

Ennek éppen ellenkezője igaz. Ha a felnőttek némi fáradsággal megvizsgálnák, valójában hogyan is viselkednek a vadon éő felnőtt állatok, rájönnének, hogy éppen ők a vadállatok. Ök igyekeznek gátat vetni a felfedezéseknek, ők hódolnak be az emberhez méltatlan, renyhe maradiságnak. A faj szerencséjére mindig elég felnőtt akad, aki megőrzi gyermeki leleményességét és kíváncsiságát, aki módot teremt az utódok előrehaladására, képességeik bővülésére.

Ha játék közben figyeljük a csimpánzkölyköket, rögtön meghökkenünk azon, hogy viselkedésük mennyire hasonlít saját gyermekeinkéhez. Valamennyiüket elragadtatják az új ,játékszerek". Mohón vetik rájuk magukat, fo'lemelik, leejtik, csavargatják, ütögetik, szétszedik őket.

Valamennyien egyszerü játékokat ötlenek ki. Érdeklődésük mértéke egyféle, és az első néhány évben a csimpánzok éppen oly ügyesek — sőt ügyesebbek, hiszen izomrendszeriik gyorsabban fejlődik. Kis idő múltán azonban elbizonytalanodnak.

Agyuk nem elég összetett, hogy a jó kezdetre jó folytatás következzék. Összpontosító képességük gyenge, és nem arányos testük fejbdésével. De mindenekfelett, nem képesek részletekbe menően társalogni szüleikkel azokról az új leleményekről, melyeket éppen felfedeztek.

Ezt a különbséget úgy tudjuk legjobban megvilágítani, ha megvizsgálunk egy különleges példát. A képalkotás, a képi felfedezés példája önként kínálkozik. Ez a magatartás fajunk számára évtízezredek óta életfontosságú — ezt az altamirai és lascaux-i maradványok bizonyítják. Az érdeklődés ébredése azzal a sikerélménnyel függ össze, hogy viszonylag csekély munka kifejtéséből aránytalanul nagy eredmény születik.

Ez a minta mindenfajta játékhelyzetben m'iködik. A fiatal csimpánz nem csekély erőfeszítéssel végzi tevékenységeit, de legobban az olyan cselekedet elégíti ki, amely váratlanul tetemes eredményt táplál vissza. A játéknak ezt az elvét nevezzük ,a nagyobb jutalom" elvének.

Mind a csimpánzok, mind pedig a gyerekek szívesen ütögemek bizonyos tárgyakat, és leginkább azokat kedvelik, amelyek a legkisebb eőfeszíuésre a legragyobb zajt adják. A legnagyobb vonzereje az olyan játékszereknek van, mint például a labdának, amely gyengén elhajitva is magasra pattan, a léggömbnek, amely a legkisebb érintésre keresztiilszáguld a szobán, a homoknak, melyet enyhe nyomással alakítani lehet, a kerekes játékoknak, melyek a leggyöngédebb lökésre is simán gurulnak.

Mikor a gyermek először találkozik papírral és ceruzával, helyzehe kevés jóval kecsegtet. Legföljebb hozzáérintheti a ceruzát a papir felületéhez. Ez azonban nagy meglepetéssel jár: az érintés a hanghatáson kívül képi hatást is eredményez.

Valami kibújik a ceruza hegyéből, és nyomot hagy a papiron! Kialakul a vonal. Írd be a könyv címét vagy szerzőjét a keresőmezőbe, és nem csak saját adatbázisunkban, hanem számos további könyvesbolt és antikvárium kínálatában azonnal megkeressük neked! Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet. Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont.

Könyv Labirintus. A sün, a görény olyan zajosan csörtethet, szuszoghat, ahogy neki tetszik, fittyet hányva ellenségeire — a fegyvertelen emlősnek azonban örökké résen kell lennie. Csupasz csontok - Temperance Brennan 6. A negyedik majom - Négy Majom Gyilkos 1.

Íme, így viselkedik a csupasz majom, a teremtés csúcsán - szeret, dolgozik, háborúzik. Ismerjük meg az embert olyannak, amilyen valójában: a majmok rokonának. Láthatjuk udvarolni, párzani, aludni, játszani, de megismerhetjük társasági viselkedését és tisztálkodási szokásait is.

Desmond Morris klasszikussá vált könyve Darwin mesterműve, A fajok eredete szellemiségében nem bukott angyalként ábrázolja az embert, hanem mint egy majmot, amely bámulatra méltó rugalmassága, energiája és képzelőereje miatt felemelkedett, de akkor is csupán egy állat, amely könnyen elfelejti, honnan származik. A csupasz majom mélyreható betekintést nyújt az ember eredetébe, nemi életébe, szokásaiba és az állatvilághoz fűződő, döbbenetes kapcsolataiba.

Klasszikus ismeretterjesztő mű, amely egyszerre provokatív, érdekfeszítő és időtlen. Kategóriák Akció! Csupasz majom Desmond Morris. Akciós ár:. Kosárba rakom. Kattintson rá a felnagyításhoz! Személyes átvétel és szállítási információ:   Személyes átvétel munkanap Házhoz és csomagpontra szállítás munkanap érvényes a 15 óráig leadott megrendelésekre Szerző: Desmond Morris Cikkszám: Elérhetőség: Raktáron Várható száll. Szállítási díj: 1. Bővebb leírás, tartalom.

Még nincs vélemény. Írja meg véleményét! Az Ön neve:. Értékelés: Rossz Kitűnő. Személyes átvétel és szállítási információ:   Személyes átvétel munkanap Házhoz és csomagpontra szállítás munkanap érvényes a 15 óráig leadott megrendelésekre. Desmond Morris. Nem értékelt. Kívánságlistára teszem.