Konyv: A Honfoglalas mondai


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 355157407
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 15,50

MAGYARÁZAT:

Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Részletes kereső Témaköri fa. A kosaram. Bejelentő neve.

Bejelentő e-mail címe. Hozzájárulok böngészőm adatainak átadásához. Bejelentő böngészője. Keresés beállítások. Oldal url. A nevét és e-mail címét csak az Önnek való visszajelzés miatt kérjük. A böngészője nem támogatja a JavaScriptet!

A weboldal funkciói így nem működnek. Az antikvarium. Tovább válogatok. A magyar honfoglalás mondái I-II. Millenniumi dijjal jutalmazott pályamű. Sebestyén Gyula. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája. Előszó E mű a Kisfaludy-Társaság millenniumi pályázatának következő kérdésére iratott: «Kívántatik a magyar honfoglalás mondáinak és költői feldolgozásainak történeti és kritikai ismertetése.

Késői vállalkozásom alkalmával tehát számot kellett vetnem a pályázat következő feltételével is : «minthogy a nyertes pályaművet a Társaság a millenniumra ban kívánja kiadni: töredékes vagy befejezetlen művet nem bocsát pályázatra».

Sőt a lázas sietséggel megkezdett munka folyamán csakhamar kiderült, hogy a felölelendő anyag még egy olyan nehézséget is támaszt, a mire bizonyára a pályázat kitűzői sem gondoltak. Értem a magyar honfoglalási emlékek ama mondai felfogását, hogy a hunok és magyarok azonos népek voltak, s hogy a hunok honfoglalása az első bejövetel eredménye volt, a magyarok honfoglalása pedig a második bejövetelé.

Tartalom I. A honfoglalók. A magyar nép megjelenése mai hazájában 3. A volga-vidéki őshaza elhagyása és a déli ungárokkal és szabirokkal való egyesülés A külföldi kalandok jellege A honfoglaló törzsek tervszerű elhelyezkedése A határőrökül alkalmazott kozár-kabar és hunavar hódolók A kerítéseken belül támadó élet jellege Az énekmondók.

Az énekmondás keletkezése A legrégibb magyar énekmondás emléke Az udvari énekmondás kialakúlását nyugoti minták befolyásolják Hegedősök, kobzosok, lantosok, gajdosok, tombások és pakocsások A köztulajdonnak tekintett hagyomány ápolása megszünik A krónikások. A hittérítés idején elsajátított irásművészet Geicsa névtelene ig folytatja az utóbb ig kiegészített régi király-krónikát Béla és az új királyi kanczellária Béla kanczelláriájának jegyzője volt Béla kora ellen bizonyító adatok Béla kora mellett bizonyító adatok Béla számbavehető jegyzői Dares Phrygius nyomra vezető könyvét csakis a párisi egyetemen tanították Béla, jegyzője és prépost-kanczellárja lesz, Imre király idejében pedig az erdélyi püspöki széken tevékenykedik Andrást neveli s a rácz herczegségben kanczellárja lesz, majd kalocsai préposttá és váczi püspökké választtatik Béla kanczelláriájára valló felfogás A Hun-krónika szerzőjének vállalkozása elvégre egy teljes magyar krónikát eredményezett A hun-magyar eredet mondája.

A legrégibb emlékeknek nálunk legkésőbb akad lejegyzője Béla jegyzője a hazai hagyomány hun vonatkozásaival szemben tartózkodó Ménrót óriás, Tana fia Jordanes a hunok csodaszarvasának mondáját Priscus Rhetor elveszett följegyzése után beszéli el Procopius e mondát az uturgurok ós kuturgurok őseivel hozza kapcsolatba E szarvas Vácznál Szent László előtt teljes pompájában jelenik meg Attila mondaköre.

A magyar hun-monda központja Attila volt A hun honfoglalás mondájának krónikás szövege Bela és Köve Buda halála és a magyar ducatus emléke Miként foglalják el a hunok Ponnónniát? Csaba mondaköre. Az Incidentia A magyar hun-monda hitelének biztosítéka csak a monda záradékában jut kifejezésre A hun-krónikás és a királyi jegyző azonos czélokat szolgáltak Csaba végrendeletét Székely István Bonfinius szövege alapján eszelte ki Detre emléke közvetíti A hun-avar mondák keretéül szolgáló magyar hagyomány beolvasztó ereje 3.

A fejedelemválasztás mondáját a királyi jegyző mentette meg A királyi család genealógiájának beolvasztó ereje A hét magyar mondájában rejlő zavarokat az Árpádok hegemóniája és a nemzetnevet elhomályosító «magyar» törzsnév idézte elő 44 - A hatalmas nemzetségek genealógiai törekvései Álmos és Árpád.

A magyar mondai góczok jogi természete A vogul teremtés-monda madara A királyi család múltját dicsőítő udvari krónikások Miként szerepeltetik krónikásaink a hét törzs kötelékeiből kibontakozó nemzetségek őseit A magyar honfoglalás mondáinak nehezen megállapítható határai Botond mondai szerepe Erdély elfoglalásának mondai emléke A törzsrendszer végső emlékei A Tristan-mondában található angol, franczia és német változat keleti eredete Első feldolgozók. Az énekmondók, krónikások és műköltők szerepének természetes sorrendje A mondák feldolgozásának kétféle módja A históriás ének keletkezése Kazi Ferencz latin epikai kísérlete ből Voltaire a beszélő versezetről Kisfaludy Sándor Regéinek hatása Vörösmarty kora.

Czuczor és Vörösmarty fellépése A Zalán Futásának megjelenése és fogadtatása Horvát Endre Árpádja megjelenik Epigonok Arany János kora. Széchenyi reformmozgalmai A Kisfaludy-Társaság költői pályázatai Ballada-pályázatok

Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Részletes kereső Témaköri fa. A kosaram. Bejelentő neve. Bejelentő e-mail címe. Hozzájárulok böngészőm adatainak átadásához. Bejelentő böngészője. Keresés beállítások. Oldal url. A nevét és e-mail címét csak az Önnek való visszajelzés miatt kérjük. A böngészője nem támogatja a JavaScriptet!

A weboldal funkciói így nem működnek. Az antikvarium. Tovább válogatok. A magyar honfoglalás mondái. Sebestyén Gyula. Bencsik András. Cséviné Lajkó Erzsébet. Sebestyén Gyula: A magyar honfoglalás mondái' összes példány. Előszó Közel egy évszázada már, hogy ben először megjelent Sebestyén Gyula műve a magyar honfoglalás mondáiról.

A kortársak nagy megbecsüléssel fogadták a két vaskos kötetet, hiszen bennük első ízben A kortársak nagy megbecsüléssel fogadták a két vaskos kötetet, hiszen bennük első ízben történt kísérlet a honfoglalás kori teljes magyar mondavilág kritikai elemzésére, az évezredes emlékek szálainak felbontására, a történeti források, a magyar krónikák és a népi emlékezet összevetésére.

Azt senki, maga a szerző sem gondolta, hogy ezzel a munka végleg el volna végezve, további kutatásoknak már nincs helye. Sebestyénnek a teljesség igényével megírt tanulmánya mégis olyan alapvetésnek bizonyult, amelyre minden további kutatás biztosín támaszkodhat. Éppen ez a tény indította a Magyar Ház Könyvkiadót, hogy az új évezred küszöbén a művelt nagyközönség és a téma iránt tudományos igénnyel közelítő olvasók számára ismét hozzáférhetővé tegye.

Az új kiadással távolról sem azt kívánjuk kifejezésre juttatni, hogy minden tekintetben egyetértenénk Sebestyén Gyula megálllapításaival. Az elmúlt évszázadban hatalmasan fejlődött a történettudomány, és sok korábbi nézet felülvizsgálatra szorult. Sebestyén mentségére mindenekelőtt el kell mondanunk, hogy az ő idejében a régészet még nem rendelkezett azokkal az eszközökkel és módszerekkel, mint manapság, akkoriban összehasonlíthatatlanul kevesebb ásatási leletet ismertek, és még azokból is lényegesen kevesebb információt voltak képesek nyerni.

Pedig hogy magukból a szakszerűen feltárt sírokból milyen messzemenő következtetéseket lehet levonni, arra elegendő bizonyíték László Gyula munkássága, aki, mint ismeretes, ásatási leletekkel bizonyította a kettős honfoglalásról szóló elméletét. De fejlődött, gazdagodott a forráskritika is, és mára a tudomány már megalapozottabb következtetéseket képes levonni a régóta ismert forrásokból például Jordanes, Priszkosz rbetor, Bölcs Leo császár, stb. Végül említést kell tennünk az azóta megismert arab, kínai és más forrásokról is.

Mindezek eredményeképpen az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott az elképzelésünk a magyarok eredetéről, a honfoglalásról, ami természetesen hatással van az ősi magyar mondavilág fennmaradt emlékeinek értékelésére is. Mindez azonban nem teszi semmissé Sebestyén Gyula munkájának értékeit. Ismételjük: A magyar honfoglalás mondái alapvetés, mélkülözhetetlen mindazok számára, akik alapos ismereteket kívánnak szerezni a honfoglalás történetéről, a honfoglalók kultúrájáról.

Ezért van az, hogy hosszú mérlegelés után a kiadó úgy döntött a művet változatlan formában adja közre, holott annak némely része, így különösen az első könyv első, a honfoglalókról szóló fejezete már valóban felülvizsgálatra szorul, sőt akár azt is megkockáztathatjuk, hogy túlhaladott. A mű hibáival együtt alkot egészet, és a kritikus olvasó meg fogja találni azokat a részeket, amelyek átértékelendők, és azokat amelyek ismereteit bővítik, gazdagítják.

Mindezeken túl még egy cél vezérelte a kiadót, mikor a közreadásról döntött. Hátha a mű némelyeket arra serkent, hogy hasonló egényességgel, de már a modern tudomány eszközeivel felszerelkezve újból hozzáfognak a magyar honfoglalás mondai emlékei kritikai elemzéséhez, kezdve a legrégibb írott krónikáktól, a népmese és a tárgyi népművészet évezredeket átélő motívumain át egésze a máig élő regős énekekig.

Ha akadna ilyen vállalkozó, nagy értékkel gazdagíthatná a magyar kultúra kincsestárát. Amíg ez a mű el nem készül, marad alapvető forrásunk A magyar honfoglalás mondái. Olyan forrás, amelynek a magyar kultúrát teljes mélységében megismerni vágyó minden ember könyvespolcán ott a helye. Geicsa névtelenje ig folytatja az utóbb ig kiegészített régi királykrónikát III.

Béla és az új királyi kancellária Anonymus II. Béla kancelláriájának jegyzője volt Krónikája előszava Miként lehet a krónika keletkezésének időpontját megállapítani? Béla kora ellen bizonyító adatok III. Béla kora mellett bizonyító adatok A szerző csakis magyar egyházi férfiú lehetett A "P. Béla számba vehető jegyzői Dares Phygius nyomra vezető könyvét csakis a párizsi egyetemen tanították Az itt tanult külföldi írók és kancellisták A magyarországi párizsi tanulók Adorján és Jakab ott időzéséről szóló egykorú adatok Adorjn III.

Béla jegyzője és prépost-kancellárja lesz, Imre király idejében pedig az erdélyi püspöki széken tevékenykedik Jakab Imre testvérét, II. Andrást neveli, s a rác hercegségben kancellárja lesz, majd kalocsai préposttá és váci püspökké választatik A király a herceg viszálykodása s az egykorú krónika jogi vonatkozásai A krónika csonkaságának és névtelen voltának oka Richard e kkrónikát utóbb a váci püspök székhelyén ismeri meg A rendelkezésre álló adatok egybehangzó bizonyossága szerint Adorján püspök Jakab számára táján írta a krónikát Adorján és Jakab viszonyára valló vonatkozások Miért nevezte a szerző magát jegyzőnek?

Sebestyén Gyula Dr. Sebestyén Gyula műveinek az Antikvarium. Sebestyén Gyula könyvek, művek. Megvásárolható példányok. Magyar Ház. Nyelvük azonos volt a finnugor nyelvek déli ugor csoportjához tartozó mai magyar nyelvvel. Az ugorok és oghuzok nevének állítólagos azonossága és a belőle vont következtetések. A volga vidéki őshaza elhagyása és a déli ungárokkal és szabírokkal való egyesülés. A székely név határőrt, a székelyek Csigamező nevű honfoglalás kori földje bekerített területet jelent.

A székely hagyomány keleti hódolói kabarok, nyugati hódolói avarok voltak. E krónikás Csaba keleten csatlakozó népét a ruténiai kun csatlakozókkal helyettesíti. A hun krónikás a hun-székely kapcsolat emlékeivel a mondai tévedésen alapuló hun-magyar azonosságot akarta igazolni. Az urál-altáji népcsalád énekmondása a sámánizmusban gyökerezik s a közös eredet jegye minden idetartozó nép énekmondóin felismerhető.

A hét augsburgi menekült énekmondásáról szóló krónikatoldás és a vele összefüggő középkori és újkori tévedések. A "hét magyar", "Lázár" és "gyák diák " nevezet. A nép regősei a hét menekült XI. Oklevéltári adatok az alvinci Regős udvarnokról és a Pet melletti Regtelők királyi regőseiről. Geicsa névtelenje ig folytatja az utóbb ig kiegészített régi királykrónikát.

Dares Phygius nyomra vezető könyvét csakis a párizsi egyetemen tanították. Adorjn III. Béla jegyzője és prépost-kancellárja lesz, Imre király idejében pedig az erdélyi püspöki széken tevékenykedik. Jakab Imre testvérét, II. Andrást neveli, s a rác hercegségben kancellárja lesz, majd kalocsai préposttá és váci püspökké választatik. A rendelkezésre álló adatok egybehangzó bizonyossága szerint Adorján püspök Jakab számára táján írta a krónikát. A hun Krónika szerzőjének vállalkozása elvégre egy teljes magyar krónikát eredményezett.

A hunok történetével kiegészített mű Szent Erzsébet i lakodalmára készült. A hunokról szóló rész mondai anyaga a dunántúli hagyományokból meríttetett. E krónikás kódexét a későbbi folytatók már teljes Nemzeti Krónikának tekintették. A szétválasztást irodalomtörténeti hozzájárulás nélkül a köztörténelem kutatója csak egyoldalúan végezheti el.

Béla jegyzője a hazai hagyomány hun vonatkozásaival szemben tartózkodó. A magyar hagyomány kialakulására ható történelmi okok és mondai tévedések. A hun-avar és kozár-kabar eredetű székelység elmagyarosodása a nemzeti hagyományok összekeveredését is maga után vonja. A magyar hagyomány más őse helyett szereplő Hunort mondai alapon igazolni nem lehet.

Belár a volgai Nagy-Bulgárország fővárosával azonos; Dula nem alán fejedelem, hanem a bulgár Dulo-dinasztia tagja volt. A sátorozó belázi leányok kürtünnepe a Meotis vidéki zsidózó kozárok újesztendejét jelenti. Jordanes a hunok csodaszarvasának mondáját Priscus Rhetor elveszett följegyzése után beszéli el.

A IV-IX. A középkori alakoskodók és bikaölő Mithras napisten ünnepének újévi szokásait utánozták. E keleti eredetű kultusz a nap és a zodiákusi bika-csillagzat Kr. A szarvas szerepe a nap és a halban végződő zodiákusi bak-csillagzat téli solstitiális konstellációját a következő kétezer éves ciklusban szimbolizálta.

A kettőt a rómaiak idejében egyesítették a téli solstitium alkalmával születő napisten ünnepére. A dec. A magyarok csodafiúszarvasa a Maeotis mellett már újévi jelenség volt, s a perszákkal érintkező turkok és ugorok közös ősmondáiba tartozott. A volga és Meotis vidéki magyar eredetmonda tökéletes formában maradt reánk. Piligrin Passaui püspök a X. A három magyar fejedelmi méltóság és a hét magyar honfoglaló felismerhető emléke. Nagy Károly és Pipin hadjáratainak s az avar birodalom bukásának felismerhető emlékei.

A tullnzeiselmaueri ütközet azonos az avarok comagenei tullni vereségével. A hun birodalom összeomlásáról és a hun utódok sorsáról szóló hazai monda szövege.