Konyv: Az afgan hadjarat


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 859688462
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 18,20

MAGYARÁZAT:

A helybéli törzsek és lovas népek harcmodora merőben eltért attól, amit a makedón harcosok megszoktak, a kegyetlenkedés soha nem tapasztalt méreteket öltött. A hódító hadvezérnek csak a háború harmadik évében sikerült uralma alá vonnia a régiót, miután feleségül vette Roxanét, az afgán hercegnőt. A hadjárat történetét Matthaiosz, egy fiatal makedón katona elmeséléséből ismerhetjük meg, aki a marcona veteránok mellett megtapasztalja a háború, az afgánok és a bajtársak barbárságát, de közben megismeri a szerelmet is egy afgán lány oldalán.

Remek történelmi regény, amely lebilincselő drámaisággal és valósághűen ábrázolja a nyugati megszállók és a hazájukat elszántan védő keleti harcosok küzdelmeit. A múltbéli események mintha a napjainkban zajló háborús konfliktusok borzalmait és kudarcait vetítenék előre. Afganisztánban ma sincs béke, és ismét nyugati csapatok próbálják meg ellenőrzésük alá vonni a… tovább. Afganisztánban ma sincs béke, és ismét nyugati csapatok próbálják meg ellenőrzésük alá vonni a helybélieket.

Steven Pressfield népszerű történelmi témák, köztük az ókori háborúk sikeres regényírója. A tűz kapui és A háború hullámai mellett a második világháború idején játszódó modernkori regénye, a Vadászat Rommelre is nagy sikert aratott a háborús történetek kedvelői körében. Eredeti megjelenés éve: Afganisztán amerikai szerző Dél-Ázsia férfi főszereplő háború haditechnika hadtörténet i. Informatív, hadtörténészi alapossággal megírt szöveg, izgalmas, fordulatos cselekménnyel, pont a megfelelő mértékig kidolgozott szereplőkkel, pergő párbeszédekkel, el nem avuló mondanivalóval.

Tényleg annyira ügyesen van összerakva a könyv, hogy egyik ámulatból a másikba estem olvasás közben. Ebben a kétszáznegyven oldalban mindenre van idő, mindenre van mód. Van benne jellemfejlődés, haditechnikai ismertető, többrendbeli motivációs beszéd és tömeglélektani tanulmány, bajtársiasság, barátság, szerelem, csataleírás illetve inkább megjelenítés, annyira ügyesaz ellenfél tisztelete, egzotikus táj- és kultúraelemek, no meg pont annyi naturalisztikusan bemutatott brutalitás, hogy az embernek a soha meg nem levő kedve is elmenjen mindenfajta háborútól.

De főleg az ilyen sehová nem vezető, testet-lelket megnyomorító, megszokott és szokatlan szinteken és módokon folyó öldökléstől, amelynek mindkét fél kizárólag vesztese lehet. Csak egy nincs benne: kaland. Arról kb. Sajnos pont annyira kiszámítható a történet, mint amennyire az élet lehet egy ilyen helyzetben: a szereplők veszítenek, veszítenek és veszítenek.

Nem feltétlenül ütközetet, sőt, de attól még veszítenek. Tetszik, ahogyan a regény a két kultúra összeütközését ábrázolja, csatatéren és magánéletben egyaránt. Ami az afgánokat illeti, mindent el lehet mondani róluk, csak azt nem, hogy rokonszenvesek — de mégiscsak a szabadságukat és a hazájukat védik. A makedónok gondolkodása jóval emberségesebb — de akkor is ők az agresszorok, a fene se hívta őket a Hindukusba. Akkor nem emberségesek, ha az ellenség torkát kell átvágni. Ami pedig a királyt illeti, összesen ha négyszer jelenik meg a regény lapjain, de az a négy megjelenés, az olyan, hogy rányomja a bélyegét az egészre.

Benne van minden, amiért szeretni és utálni lehet. Katonai zseni, karizmatikus vezető, nagylelkű barát, kegyetlen ellenfél, megalomániás őrült, és annyira kiváló szónok, hogy szemfüles olvasó legyen a talpán, aki észreveszi azt is, milyen ügyesen csúsztat, és úgy összességében mekkora ripacs.

Az elbeszélésmódról: Engem aztán nem zavarnak a hosszú leírások, de szerintem ebben a regényben senkit nem zavarnának, mert egyrészt tényleg rengeteg mindent meg lehet tudni belőlük a Nagy Sándor korabeli haditechnikáról és harcmodorról, másrészt kellő ritmusban váltják a történetmesélés szakaszait. Maximum annyira egyhangúak, amennyire egy Kr. Nehogy már szórakoztassuk az olvasót olyasmivel, ami cseppet sem volt szórakoztató azoknak, akik átélték. Nekem pont így felel meg, így realisztikus.

Ha Pressfield több izgalmat facsarna ki belőle, az már átdobná a regényt a giccs határán. Ja, és az különösen jót tesz a regénynek, hogy a túlnyomó része jelen időben mesélődik. Mintha itt és most történne az egész. Pressfield jó író. A fordításról: Kellően érzékletes és kellően katonás. Szerintem hibátlanul visszaadja az eredeti stílusát, akkor is, ha kegyetlen hideget, akkor is, ha embertelen gonoszságot, akkor is, ha gyöngédséget, akkor is, ha humort kell érzékeltetni.

Két dolog zavart benne: egyrészt az apróbb nyelvhelyességi hibák szerencsére nem volt belőlük sokmásrészt az, hogy egy ponton átváltanak a szereplők magázódásba. Megvan a logikus oka, hogy miért, csak hát az van, hogy se az ógörögben nem volt magázódás, se a mai angolban nincs, szóval igazából tájidegen elem a szövegben…. A levont fél csillagról: Az van, hogy — legalábbis ami a gondolkodásmódjukat illeti — nekem ezek az ókori makedón katonák kicsit túlságosan mai amerikaiak.

Értem én, hogy valahogy befogadhatóvá kell tenni a történetet a mai amerikai közönség számára, meg illik is ez a szereplőkhöz, de azért na. Alexandrosz afgán hadjárata i. Alexandrosz pályafutásának leghosszabb és legnehezebb hadjárata volt ez, mert nem reguláris hadseregek harcoltak ellene, mint azt megszokhatta, hanem a mai Türkmenisztán és Afganisztán területén élő törzsek, illetve a későbbi Üzbegisztán és Tádzsikisztán sztyeppjein és hegyei közt élő lovas népek szabad harcosai.

A kegyetlenkedés — mindkét oldalon — a korábbi hadjáratokban soha nem tapasztalt méreteket öltött, a hadszíntér pedig hatalmasabbra nyúlt, mint valaha. Bár számos csatát megnyert, Alexandrosznak csak a harmadik évben sikerült uralma alá vonnia a régiót, amikor feleségül vette Oxüartész hadúr lányát, Roxanét.

Az ellenség makacsságát jól érzékelteti, hogy amikor Alexandrosz ben tovább vonult Indiába, nem kevesebb, mint tízezer gyalogost és háromezer-ötszáz lovast — a sereg egyötödét — kellett Afganisztánban hagynia, hogy elejét vegye a lázadásnak. Ezzel a történelmi bevezetővel indítja regényét Steven Pressfield. Jobbnak láttam kimásolni, mint hibásan, hiányosan körülírva megírnom.

Nagy Sándorról rengeteg könyv született már, mégis mindig ott van z emberben a feszültség, izgalom, bármelyiket is veszi kézbe, mivel Alexandrosz nagyon izgalmas személy volt. Pressfield ebben a regényben sokkal inkább a hitelesnek tűnő történelmi háttérre világít rá, mint magára az eseményekre.

Azok csak az író fantáziája kicsit kiszínezett palettájának végtermékét ábrázolják. Pressfield részletesen kifejti a harcosok felszerelését, fegyverzetét. Azokat a dolgokat, amik fennmaradtak hiteles módon a korabeli történetírók tollából pl Quintius Curtius vagy a korábbi görög tollnokok jóvoltából. Mozgalmasan, eseménydúsan indult a regény, sok harccal, vérrel útban Afganisztán felé, majd a helyi körülmények a táj zordsága ugyanúgy megfékezte az eseményeket, mint ahogy a hadsereget is.

Aktuális mai szemmel írj a címlap beharangozó szövege. Ezt arra értették, hogy manapság is harcok dúltak az Afganisztánban élő törzsek között, meg Nagy Sándor idejében ugyancsak. Pont ez volt a hadvezér szerencséje, egyes törzseket, nomád harcosokat maga mellé tudott állítani. A csekély létszámbeli fölényt ellensúlyozni tudta a kor legkorszerűbb haditechnikájával, pl a falanx vagy a kőhajító gépek szárazon és vízen, ezek használata könnyed sikert eredményeztek.

Sima és gyors győzelmet aratott a helyi nomádok ellen. Az megint más kérdés, hogy a Roxanéval történt házassága számtalan katonájában váltott ki ellenérzést, így lázadás közeli állapot alakult ki. Kénytelen volt a lázongó harcosait hátrahagyni, fékezve a makacs ellenállást. Nos, mint már tudjuk a környék hellenisztikus kultúrája innen ered, emiatt maradtak fent görög emlékek a térségben. Voltak a könyvben izgalmas, és olykor monotonabb részek. Ezek miatt adok csak 4,5 csillagot 4,4 pont.

Olvastam hasonló jellegű regényeket, felépítésében talán Simon Scarrow sorozatához tudom hasonlítani a sok harc, katona szereplők illetve a bőséges történelmi leírások miatt. Aki szereti a jó történelmi regényeket, azoknak biztosan tetszik. Alapvetően érdekes, eseménydús regény egy már sokszor könyvekbe írt hódítóról, Nagy Sándorról és seregéről egy katona szemszögéből nézve.

Én egy ilyen jó könyvvel ilyen lassan még nem haladtam. Ha olvastam, alig tudtam letenni, ha letettem, nem akarózott felvenni. Pedig tényleg jó! Pörgős, teli eseményekkel, érdekes tájakkal, még érdekesebb élethelyzetekkel, rengeteg csatával. Mégsem az én könyvem. Nem derül ki! A háborús történetekhez képest számomra nehezen indult be a sztori, sokáig elég nyögvenyelősnek éreztem. A bátyjai után főhősünk is jelentkezik Nagy Sándor Afganisztán ellen indított háborújába, de ő csak a legkiszolgáltatotabb gyalogos ezredhez kerül besorozásra.

Az eltelt évek alatt megszenvedi ennek minden hátrányát: a lábbelijei és ruhái szétmennek, elkopnak, és emiatt sokszor kell mezitláb, ázva-fázva vándorolnia naphosszat nehéz terepen, tele sebekkel, kitéve a természet zordon erőinek, így az évszakok változásai és a magas hegyi szélsőséges időjárás jégeső, hó, fagyos hideg is nyomot hagynak rajta, az egésznapos természetközeli lét gyorsabban öregíti a testét és a bőrét.

Tisztálkodásra is ritkán akad lehetősége, így a piszkot és koszt szerető bogarak és egyéb élősködök is mindennapi társai lesznek. Rengeteg éhezésben volt része, de ha ételhez jutottak, legtöbbször az is szegényes volt, még az akkori körülményekhez képest is.

Annak ellenére, hogy ekkor még a háborúk sokkal véresebbek és így a történetekben is naturalisztikusabban ábrázoltak, hősünk mégis inkább tovább szolgál, pedig többször is adódna lehetősége a hazatérésre. Mindennapos látvány a legyőzöttekkel szembeni kegyetlen bánásmód. Hősünk rengeteg barátra lel bajtársai között, akik már többet jelentenek neki, mint az otthon maradt családtagjai, így érthető, hogy a csata során bekövetkező haláluk nagyon megviseli, és szerelmet is útközben talál, de a lány vallása miatt annak családja mindkettőjük halálát kívánja.

A csata ugyan sikeres véget ér, de az eltelt évek alatt a történet huszonéves hősei az átéltek hatására olyanok lettek, mint az életük során rengeteg tapasztalattal bíró öregemberek, és már a nyugalmas mindennapokban nem is tudnának magukkal mit kezdeni, mert nekik a harc lett az életük. Nagyon tetszett a könyv, az író ismét hozta az elvárt szintet. Kicsit furcsa volt a jelen idő használata a szövegben, de végül egyáltalán nem zavart, és így én is ott lehettem szinte az afgán pusztaságban a szereplőkkel.

Egy élmény volt olvasni ezt a történetet, mely bővelkedett elgondolkodtató mondatokban, ahogy a szereplők megtapasztalták a háború mocskát. Tetszett, hogy nem foglalt állást a makedónok és az afgánok között, mindkét oldalt kegyetlenül, de őszintén ábrázolta, s ennek ellenére nem volt hiány drámában és érzelmekben sem. Csak ajánlani tudom az ókori történelem kedvelőinek. Egy ideje a polcomon várt már a könyv, nem nagyon akarództam nekifogni.

Aztán közeledett a nyár, napsütés, szabad levegő, valami távolba hívó olvasmány is sorra kerülhetne, gondoltam. Pont valami cikket olvastam Alexandroszról, úgyhogy kézenfekvő volt. Matthiaosz, leendő hősünk, kalandvágyó ifjonc, izgatottan vág bele az újonc életbe, és az ő szemszögéből látjuk, halljuk, érezzük a dolgokat is, és bizony a hangulatunk is indirekt hozzá igazodik. Az elején kicsit akadozva is olvastam, magasra tettem a lécet, azonnal akartam a csatákat, a háborút és mindent.

Itt sajnos közbe jött egy vizsgaidőszak is, fáradt voltam, nem volt kedvem, és a többi. Vannak benne dolgok, ami lehet még nagyobbat ütne, ha az ember szolgált volna katonaságban, de számomra így is nagyon jó és élvezhető volt. Pressfield hitelessége és történelmi hűsége AAA-kategóriássá emeli az egész művet. Tudom, hogy az író is szolgált a tengerészetnél, de azzal nem vagyok tisztában, hogy bevetésen is volt-e, esetleg volta bajtársai, akik meséltek neki a háború borzalmairól.

Mindenesetre az érzelmek skáláján ügyesen végig zongorázva mutatja be nekünk a háborút, belülről, egy egyszerű katona szemével. A makedón falanx alapja a tizenhatos oszlop. Tizenhat ember egymás mögött.

Új fiók létrehozása. Elfelejtett jelszó. A belépés sikeres! Nyitólap Regény Történelmi regény Világirodalom. Az afgán hadjárat Steven Pressfield Kötési mód. Kiadás éve. Az afgán hadjárat Nagy Sándor legkegyetlenebb hadjárata a szabadságáért küzdő afgán nép ellen. Hátborzongatóan aktuális. Az afgán hadjárat Nagy Sándor pályafutásának legnehezebb harca volt.

A helybéli törzsek és lovas népek harcmodora merőben eltért attól, amit a makedón harcosok megszoktak, a kegyetlenkedés soha nem tapasztalt méreteket öltött. A hódító hadvezérnek csak a háború harmadik évében sikerült uralma alá vonnia a régiót, miután feleségül vette Roxanét, az afgán hercegnőt. A hadjárat történetét Matthaiosz, egy fiatal makedón katona elmeséléséből ismerhetjük meg, aki a marcona veteránok mellett megtapasztalja a háború, az afgánok és a bajtársak barbárságát, de közben megismeri a szerelmet is egy afgán lány oldalán.

Remek történelmi regény, amely lebilincselő drámaisággal és valósághűen ábrázolja a nyugati megszállók és a hazájukat elszántan védő keleti harcosok küzdelmeit. A múltbéli események mintha a napjainkban zajló háborús konfliktusok borzalmait és kudarcait vetítenék előre. Afganisztánban ma sincs béke, és ismét nyugati csapatok próbálják meg ellenőrzésük alá vonni a helybélieket. Steven Pressfield népszerű történelmi témák, köztük az ókori háborúk sikeres regényírója.

A tűz kapui és A háború hullámai mellett a második világháború idején játszódó modernkori regénye, a Vadászat Rommelre is nagy sikert aratott a háborús történetek kedvelői körében. Eredeti ára: 2 Ft. Az egérgörgő segítségével nagyíthatod vagy kicsinyítheted a képet. Tartsd nyomva a bal egérgombot, és az egérmutató mozgatásával föl, le, jobbra vagy balra navigálhatsz. Steven Pressfield könyvek. Az afgán hadjárat Steven Pressfield 2 Ft. Népszerű kiadványok. Donovan ezredes tréfája I-II. Leslie L.

Lawrence 3 Ft. Kilenc hónap Paula Bomer 3 Ft. Óriások I-II. Lőrincz L. László 3 Ft. Ponyvamesék puha Vavyan Fable 3 Ft. Ponyvamesék kemény Vavyan Fable 3 Ft. Rumini és az elsüllyedt világ Berg Judit 3 Ft. Egy új korszak hajnala - A katedrális előzménye Ken Follett 5 Ft. A sirály a király? Bogyó és Babóca hónapok meséi Bartos Erika 3 Ft.

Anya, kérek még! Hírlevél feliratkozás. Érdeklődési körök kiválasztása Minden. Egészség, életmód. Emberi kapcsolatok. Humor és szórakoztatás. Ifjúsági könyvek. Kultúra, művészet. Lexikonok, enciklopédiák. Manager könyvek. Műszaki, technika. Nyelvkönyvek, szótárak. Pedagógia, nevelés. Szabadidő, hobbi. Térképek, útikönyvek. Természettudomány, technika.