Konyv: Adelka szerint


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 316285613
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 15,72

MAGYARÁZAT:

Elfelejtett jelszó. Belépés folyamatban Részletes keresés kategória. A mezők bármelyike illeszkedjen. A mezők mind illeszkedjen. Az erdélyi származású, Magyarországon élő írónő regénye korábban a Helikon című folyóiratban látott napvilágot folytatásban.

A történet főhőse Adélka, a naiv és szeretetre, szerelemre éhes könyvtároskisasszony, aki egész életét a könyvtárosi rend jegyében Bővebb ismertető      Termék adatok      Bolti készlet      Vélemények. Bolti készlet. Ez a termék törzsvásárlóként akár Ft. Legyen MOST törzsvásárló. Személyes ajánlatunk Önnek.

Pillanatragasztó Tóth Krisztina. A hazara-Valahol élned kell Németh Krisztina. Sorsforgácsok Németh Krisztina. Kaláris Molnár Lamos Krisztina. Pixel Tóth Krisztina. A megsemmisülés Horváth Márk és Lovász Ádám. Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még. Az én lovas kifestő- és foglalkoztatófüzetem - Barátnőm, Bori. Kockacukor lovassuli foglalkoztató Vadadi Adrienn. Részletesen erről a termékről. Bővebb ismertető Termék adatok Bolti készlet Vélemények.

Bővebb ismertető. Termék adatok. Szerző: Lovász Krisztina. Cimke felhő. Bolti készlet    Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet. Baja, Family Center Líra Könyvesbolt. Líra Nagykereskedés. Kiadó Kereskedelmi rendszer.

Athenaeum Kiadó. Corvina Kiadó. General Press Könyvkiadó. Magvető Kiadó. Manó Könyvek Kiadó. Menő Könyvek Kiadó. Partvonal Kiadó. Rózsavölgyi és Társa Kiadó. Szépmíves Könyvek Kiadó. Líra bolthálózat. Líra Könyvklub.

Törzsvásárlói rendszer. Líra nagykereskedelem. Hírdetési lehetőségek. Segítség Adatkezelési szabályzat Oldaltérkép. Minden jog fenntartva © Líra Könyv Zrt. A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges. Powered by ERBA Minden jog fenntartva.

Az objektum észlelésekor megközelítőleg 33 millió kilométerre járt a Földtől, miközben egyre távolodott a Naptól. Az objektumnak számos furcsa tulajdonsága van, melyek alapján egyetlen ismert égitest-kategóriába sem passzol igazán. A látogató formája, fényvisszaverése és mozgása is igencsak furcsa, anyagával kapcsolatban is sok a találgatás. Az elmúlt években több elmélet is született, mellyel az objektum eredetét igyekeztek megmagyarázni. Utóbbi tábort erősíti Avi Loeb, izraeli származású fizikus, a Harvard Egyetem Csillagászati Tanszékének legendás és az elmúlt években sokat támadott vezetője.

Ahogy a kivételes objektum felfedezése, úgy ezen hipotézis is óriási sajtóvisszhangot kapott. A kutató a közelmúltban jelentetett meg egy könyvet Földönkívüli — Egy idegen civilizáció első nyomai címmel, amiben részletezi elméletét, illetve az utat, ami elvezette a különleges ötlethez.

Mielőtt belevágnánk a könyv részletezésébe, érdemes leszögezni néhány dolgot. Ennek ellenére nekik, illetve az idegen intelligencia iránt érdeklődők számára is kötelező olvasmány a Földönkívüliés azoknak is ajánlott, akik szeretnek kicsit kiszakadni a felületes közéleti vitákból, és inkább távolabbról szemlélni világunkat. Igaz, a könyvet érdemes kellő távolságtartással kezelni.

Loeb korunk egyik legnagyobb asztrofizikusa, aki elgondolkodtatóan, közérthetően mutatja be nézeteit. A zsenialitás azonban nem egyenlő a tévedhetetlenséggel, Loeb könyvét így csak erős kritikával, inkább amolyan gondolatébresztőként tanácsos olvasni. Ahogy Loeb is kiemeli Sherlock Holmesra hivatkozva:. Utóbbi felvetést többek között az objektum azon dokumentált mozgására alapozza, amit gravitációs hatásokkal egyszerűen nem lehet megmagyarázni.

A könyvben a szakember egy-egy kitekintést követően vissza-visszakanyarodik a potenciális idegen civilizációk, illetve a földön kívüli élet kérdésére, bemutatva a téma régi és újabb elméleteit, problémáit, lehetőségeit.

Elbizakodottság lenne azt feltételezni, hogy ebben a hatalmas univerzumban rajtunk kívül nem léteznek intelligens lények. Ez részben annak tudható be, hogy a média és a sci-fik szenzációhajhász módon mutatják be a témát, a fő bűnöst azonban a modern tudomány működésében látja. Loeb szerint napjainkra a tudományos közösség konzervatívvá, szűk látókörűvé, dogmatikussá, zárkózottá, túlzottan óvatossá, sőt korrupttá vált, a Emiatt aztán sokan nem is mernek beszámolni forradalmi gondolataikról, hipotéziseikről, a valódi vita pedig sosem tárul a kívülállók elé.

Loeb úgy látja, hogy a tudomány romlottsága nemcsak saját értékeit veszélyezteti, hanem a külvilágra is hat. A kutatók elzárkóznak a laikusoktól, a tudomány megközelíthetetlenné, érthetetlenné, csak egy szűk réteg kiváltságává válik, holott éppen az egész emberiséget kellene szolgálnia. Loeb szerint mindez érthetetlen, hiszen a szakma nem egy mágikus hivatás, nem különbözik sokban más foglalkozásoktól, akár egy vízvezeték-szerelőétől.

Tudatosan vagy sem, de el akarják különíteni magukat a tömegtől. Az ilyesfajta gondolkodás következménye, legalábbis részben, a sok általam ismert kutató szájából elhangzó érv: a tudósoknak csak azután lenne szabad a nyilvánossághoz fordulniuk, hogy biztosra vesznek valamit.

Loeb véleménye szerint a mai újítókat — ahogy annak idején Galileit — gyakran elhallgattatják a nagyobb hatalmú kutatók. A konzervatív, mainstream tudomány ily módon gátolja a hatékony tudomány számára elengedhetetlen gyermeki kíváncsiságot. Éppen ez vezet oda — érvel Loeb —, hogy az idegen intelligencia keresésére messze nem fordítanak annyi pénzt és energiát, mint sok más, szintén bizonyítékokra váró területre, például a szuperszimmetria kutatására.

Igaz, természetünkből adódóan talán még csak készen sem állunk arra, hogy befogadjuk a nagy titok megfejtését. Az első csillagközi objektumunk, a potenciális földön kívüli intelligencia és az idegen élet kérdése valójában csak mellékszereplők a Földönkívüli ben.

A fő karakter maga Avi Loeb, és éppen ez adja a könyv gyengeségét. A szakértő írásában a tudományos érvelés mellett bőségesen hoz életrajzi részleteket, családi és egyetemi történeteket. Ezek jó rávezetőt jelentenek egy-egy szakmaibb rész előtt, fogyaszthatóbbá teszik az olvasmányt, ugyanakkor erősítik azt az érzetet, hogy nem egy egyszerű ismeretterjesztő művel, inkább egy nagy koponya elmélkedésével van dolgunk. Sajnos több kulcsfontosságú helyen az objektivitás is erősen sérül.

Loeb igyekszik többször kihangsúlyozni saját jelentéktelenségét, soraiban azonban időnként álszerénység sejlik fel, az összkép pedig végül mégiscsak az, hogy a Loebra az utóbbi években a médiában az asztrofizika fenegyerekeként kezdtek el hivatkozni, a Földönkívüli pedig csak ráerősít erre a képre. A könyvben ugyan többször kiemeli, hogy nem akarta felkelteni a sajtó figyelmét, egyes részleteknél pedig érezhetően lenézést is tanúsít a média iránt, a külföldi tudományos újságírói körökben mégis jól ismert tény, hogy a as tanulmányát követően nagyon aktív kommunikációba kezdett — sok esetben ő maga vette fel a kapcsolatot a sajtóval.

Bár részben pont a médiát teszi felelőssé a földön kívüli intelligencia körüli szenzációért, ő maga is hergeli a témában kevésbé jártas újságírókat. Érdekes továbbá, hogy Loeb végig kitart amellett, az idegen élet, illetve intelligencia kutatása az asztrofizika egyik elnyomott ága — noha ez messze nincs így. Való igaz, hogy a reáltudományok sok más ágától eltérően a SETI Search for Extra-Terrestrial Intelligence, azaz a földön kívüli intelligencia keresése és az asztrobiológia eddig kevés lehetőséghez jutott, és hogy sokáig nem vették komolyan a területet.

Az utóbbi időkben ugyanakkor főként a technológia és a tudomány fejlődésének köszönhetően lenyűgöző átalakulás kezdődött. Loeb nem emeli ki igazán, de hiába az elméleti munkák, hosszú időn át egyszerűen nem voltak adottak a módszerek a keresésre — az első exobolygó, azaz Naprendszer kívüli bolygó létezését például csak ben sikerült igazolni.

Manapság több kutató is úgy véli, hogy már a mi életünkben megtalálhatjuk a Naprendszerben az idegen élet nyomait, egyre több programban keresik az idegen technológiákra utaló jeleket a távoli csillagoknál, lassan pedig a James Webb űrtávcső is elindul, amely képes lesz kimutatni a biológia és a technológia potenciális nyomait a messzi bolygókon.

Az idegen civilizációk létezését még olyan fizikusóriások is komoly lehetőségnek tartották, mint Stephen Hawking — a téma tudományos helyzete tehát messze nem olyan drámai, ahogy azt Loeb beállítja, sőt éppen napjainkban tapasztalható felívelés ezen a területen. Ami a fő áramlatú tudományosságot illeti: Loeb itt is csak az igazság egy részletét mutatja be. A befolyásos, ortodox felfogású kutatók tényleg visszavethetik az áttöréseket, szerepük azonban messze nem olyan súlyú, mint Loeb mutatja, erejük pedig csak rövid ideig tarthat ki — a tények, a bizonyítékok mindig utat törnek maguknak.

Igen, a tudomány sajátossága a gyakran óvatosságnak ható körültekintés, ez különbözteti meg többek között a pusztán érzelmi alapú érveléstől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kutatók ne kalandoznának, sőt egyre liberálisabbá válik a tudományosság, gondoljunk csak az interdiszciplináris megközelítés előretörésére. Kissé bizarr módon is hat, hogy a szerző kíváncsiságot, forradalmiságot kér számon a szakmai közösségen egy olyan korban, amikor fajunk a Mars meghódítására készül; egyre közelebb kerülünk a Naprendszer potenciális idegen életének megtalálásához; és elkezdtük feltárni a távoli világokat.

A modern tudományt lehet, sőt kell is kritizálni, de ne felejtsük el: továbbra is a legszabadabb, leggyorsabban fejlődő és legmegbízhatóbb rendszer, amit az emberiség a világ megismerésére kitalált. A Földönkívüli átfogóan, közérthetően, szórakoztatóan járja körbe a SETI témáját, és rengeteg gondolatébresztő meglátás van benne, amelyek nemcsak asztrofizikai, hanem filozófiai szempontból is izgalmasak — Loeb gondolatkísérletei például zseniálisak.

Hiába a szakember tévedései, tudását, képességeit, korábbi eredményeit nem vehetik el tőle, stílusa pedig a laikus számára is befogadhatóvá teszi az egyébként rendkívüli mélységű témát. A Földönkívüli beszippant, ámulatba ejt, elgondolkodtat, helyenként feldühít — érdemes azonban fenntartásokkal, kellő óvatossággal nekikezdeni. A könyv hátterében inkább egyfajta sértődöttség húzódik, semmint a modern Galilei és a tudóssá átvedlett inkvizítorok harca.

Loeb jól látja, hogy az emberiségnek komolyabban kellene foglalkoznia az idegen élet keresésével, de figyelmen kívül hagyja, hogy éppen napjainkban kezdenek fellendülni a vonatkozó kutatások. Ha a könyv fókuszában a túlzó tudománykritika helyett végig a SETI maradt volna, még a hajmeresztő napvitorla elmélete is érthető lenne — megmaradna egy eszköznek, mellyel Loeb az érdeklődést akarja felkelteni.

Egy olyan korban, amikor egyre többen hiszik azt, hogy a Föld lapos, az oltásokkal népirtást folytatnak, a modern kori klímaváltozás természetes folyamat, a COVID pedig gyakorlatilag nem is létezik, a Loebéhez hasonló megnyilvánulások csak tovább növelhetik a tudománnyal szembeni bizalmatlanságot. A professzornak abban igaza van, hogy a tudományos szakma nem sokban különbözik a vízvezeték-szerelőétől: mindkettőhöz komoly szakértelem kell.

Abban sem téved, hogy fontos lenne a kívülállókat és a kutatókat közelebb hozni egymáshoz, ebben pedig a szilárd eredmények és az átláthatóság segíthet. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat. Engedélyezi, hogy a Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban. HU Keresés. Isten tudja Rangadó Roboraptor Sokszínű vidék. Mégis megfontolandó lehet az iskolák, plázák bezárása Belföld.

Lélegeztetőgépre került Bányai Gábor országgyűlési képviselő Belföld. Hidegfront után enyhülés, majd télies fordulat Belföld. Megkéseltek egy fiatalt Zuglóban, a 7-es busz megállójában Belföld. Belépés Szeretnék még több funkciót a Támogatás Hirdetésmentesség. Mentett cikkek. Sötét mód. Idegen szerkezet suhanhatott át rendszerünkön egy harvardi kutató szerint. Lugosi Péter. Kevés kérdés foglalkoztatja olyan régóta és olyan nagy számban az embereket, mint az: egyedül vagyunk-e az univerzumban.

Kapcsolódó cikkek Rádiójel érkezett a szomszédos bolygórendszerből Bukott idegen civilizációkkal lehet tele galaxisunk Azonosíthatták az űrből érkező furcsa jel forrását. Ahogy Loeb is kiemeli Sherlock Holmesra hivatkozva: Ha kizárjuk a lehetetlent, ami marad, bármilyen valószínűtlen is, csak az igazság lehet.

Lélegeztetőgépre került Bányai Gábor országgyűlési képviselő. Mégis megfontolandó lehet az iskolák, plázák bezárása. Az operatív törzzsel ellentétben a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője szerint ez indokolt lehet. Tízezrek lehetnek érintettek Magyarországon a koronavírus-fertőzést követő szaglászavaros betegségben.

Hidegfront után enyhülés, majd télies fordulat. A szombati hidegfront után ismét enyhül az idő, de a jövő héten északról újabb hideg légtömegek érkezhetnek. A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá. Madárodúk kerültek az óvodákba.

Kritikus állapotban vannak az édesvízi halak. Szarvasok az országúton. Létrejött a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület. Friss Népszerű Összes. Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon! Nem kérem Engedélyezem.