Konyv: A fiu, aki kovette az apjat Auschwitzba


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 392205529
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 16,95

MAGYARÁZAT:

Egy megindító igaz történet egy apa és fia küzdelméről, hogy együtt maradhassanak és túléljék a Holocaustot. Kamasz fiával, Fritzcel együtt Németországba, Buchenwaldba küldik, ahol egy elképzelhetetlen megpróbáltatás veszi kezdetét, amikor megverik, éheztetik és a koncentrációs tábor építésére kényszerítik őket.

Amikor Gustavot áthelyezik Auschwitzba, ami egyenlő a halálos ítéletével, Fritz nem hajlandó elengedni az apját. Miközben átélik a rengeteg szörnyűséget és szenvedést, csupán egyetlen dolog marad állandó, ami életben tartja őket: a szeretet apa és fia között. A regény alapjául Gustav titkos naplója és egy mélyre ható kutatás szolgált.

Az olvasók most először találkozhatnak apa és fia igaz történetével — a bátorság és a Holocaust túlélésének páratlan mementójával. Életről naplója vall, halála körülményeiről egy újságíró, Ernst Schnabel tovább nyomoz. Anne Frankfurt am Mainban született, de a fasizmus uralomra jutása után, ban szüleivel Amszterdamba emigrált. A náci zsidóüldözés miatt két évig ben nyolcadmagával egy amszterdami ház rejtekében bujkált. Egész idő alatt naplót vezetett, mindaddig, míg fel nem jelentették és el nem hurcolták őket.

Anne Frank Bergen-Belsenben, a koncentrációs táborban halt meg Egy volt lágertársa, a ma Svédországban élő Margita Pettersson asszony így emlékszik vissza a tizenhat éves lány halálára: "Halott nővére mellett feküdt, próbáltam erőszakkal belédiktálni néhány falatot, de hiába.

Emlékszem, egyik nap azt mondta: Kérem, ne adjon többet enni. Nem bírok tovább élni. Másnap meghalt. Mindehhez olyan hangot talál, mintha egy régi kedves ismerős szólna hozzánk. S éppen az elbeszélés közvetlensége az, ami az olvasó saját élményévé tudja tenni a történteket. Amiket egyébként elképzelni sem lehet, nemhogy megérteni. Az összeomló világ történetét a szerző lenyűgözően letisztult formában közvetíti.

Estétől reggelig azonban egy másik világban él: egy férfi játékszereként, boldogan vállalt keserédes rabszolgasorsban, hol gyötört, hol kényeztetett, akarat nélküli lényként, az erotika és a szexualitás egyszer langyosan simogató, másszor izzóan perzselő légkörében És valóban: igazi naplót, igazi napló alapján készült művet tart kezében az olvasó, az egyik legerotikusabb, legszebben megírt szerelmi történetet, amely nő tolla alól valaha is kikerült.

Ezek a stíluselemek klasszicizálódtak ebben a különös, ben írott, franciául több kiadást is megért és hazájában kultuszregénynek számító művében. Az elbeszélő ráakad egy ben megjelent újsághirdetésre: a szülők 15 éves eltűnt lányukat keresik. Az író a hirdetés nyomán kutatásba kezd. A regény szívszorító tényfeltárás, nyomozás az es évek Párizsában. A francia kollaboráció időszaka ez, a zsidóüldözés kezdete. Aki csak tud, rejtőzik, menekül. A hír azért különös, mert a kislány kétszer is megszökött egy katolikus internátus oltalmazó falai közül.

Miért szökött meg Dora Bruder az iskolából, a szülői házból, és hol tartózkodott mintegy három hónapon át a náciktól megszállt Párizsban? Bár a titok titok marad, a regény végén előttünk áll Dora Bruder és szülei életútja egészen Auschwitzig. És előttünk áll a szerző önarcképe is: a lelkiismeret, a hűség és az emlékezés írójáé, aki a múlt nyomainak kutatásával, nevek, időpontok, helyszínek, útvonalak, apró tények dokumentálásával megszállottan küzd a múlt vétkeivel kollaboráló feledés ellen.

Senki sem számított rá, hogy az "auschwitzi tetováló", aki annyi évtizeden át hallgatott, egyszer csak előáll vele. Lale Sokolov volt az a fogoly, aki a lágerbe érkezőket megjelölte az alkarjukon egy számsorral. Rab volt, akár a többiek, de munkája felruházta bizonyos kiváltságokkal, amelyeket a saját és mások túlélése érdekében használt fel. Szinte mindenütt járt a táborban, saját szemével látta a rablás és megsemmisítés teljes futószalagját.

De a története mégsem a borzalmak leltárja. Itt, ebben a földi pokolban lett szerelmes, itt talált rá arra a nőre, akit mindig keresett: Gitára. Lale megfogadta, hogy túl fogja élni, akármi vár is rá, és mindent megtesz azért, hogy Gita is túlélje. Hiszen ti, fiatalok vagytok a jövő. A ti feladatotok tanulni a múltból, hogy ez a tragédia soha ne ismétlődhessen meg.

Tizenhárom éves volt. Titkos naplóját édesanyja találta meg, aki könyvvé formálta, és kiadta. Így lett Éva naplója a holokauszt egyik legmegrázóbb dokumentuma. Az olykor érezhető anyai beavatkozástól a napló még drámaibb, még megrázóbb lett, főként, mert tudjuk: a megjelenés után Éva édesanyja mély depresszióba esett, majd öngyilkos lett.

A napló azóta megjelent angolul, héberül, néhány évvel ezelőtti, Éva lányom című, magyar kiadása után pedig németül, fanciául, spanyolul és baszk nyelven is. Én egy pincében, vagy egy padláson, vagy bármilyen lyukban is kivárnám a háború végét, én, kis naplóm, még a kancsi csendőrtől, aki elvitte a lisztet tőlünk, még attól is hagynám magam megcsókolni, csak ne öljenek meg, csak hagyjanak élni!

Nekünk különösen érdekes ez a könyv, hiszen Bruck Edith - akit az első kiadás óta a róla készült riportfilm révén is megismerhettünk - egy kis magyar faluban született, földhözragadt zsidó félparaszt családból, apja mészárossegéd és szerencsétlen kezű vándorkereskedő volt, "rongyoszsidó", amilyeneket a Kárpátalján lehetett látni hajdan.

Az írónő kitűnően ismeri a magyar parasztéletet, azon belül is a jellegzetes világot, amellyel Olbracht műveiben találkozunk. Naplója e világ tragikus széthullásának dokumentuma, a deportálás borzalmainak leltárszerűen száraz számbavétele, s ereje éppen pátosztalanságában, nyerseségében van. A felszabadulás után az írónő Izraelbe vetődik, ahol végre hazát remél találni, de ott sem tud gyökeret verni: pincérnő, táncosnő, fotómodell és munkanélküli, aztán innen is továbbmenekül - s ma Olaszországban ismert és elismert író.

Gyerekkora egyetlen éjszaka leforgása alatt ért véget. Édesanyját németek és románok mészárolják le, halálsikolyát maga is hallja. Amikor a gettóban töltött hónapok és az ukrán sztyeppéken átvezető halálmenet végén megérkezik a lágerbe, apjától is elszakítják. Ervinnek ekkor sikerül megszöknie - bemenekül az erdőbe. A magányos kisfiú, akit csak állatok vesznek körül, elrejtőzik az erdő mélyén, de aztán megindul az esőzés, és egyre erősödik a hideg.

Ervin parasztházakba kopog be, és keresztény árva gyereknek adja ki magát. Hamarosan csaknem teljesen elfelejti szülei arcát, hajdani otthonát. A háború hat hosszú-hosszú esztendeig tart. Befejeződése után a fiú egy darabig ideiglenes táborokban él, ahol csalók, csempészek és tolvajok dolgoztatják az odasodródott gyerekeket.

Aztán egy szép napon egy hajó Palesztinába viszi. Egyedül, nyelvtudás nélkül érkezik a tizennégy éves kamasz, aki mindenét elveszítette, akinek mindent elölről kell kezdenie. Ebben a megrendítő, bölcs és költői műben Aharon Appelfeld mai szemmel tesz tanúságot életének arról a szakaszáról, és az azt követő harcról, amelyet az emlékezés vív a feledéssel, a beszéd a hallgatással.

Ez a könyv a zsidó irodalom egyik igazán nagy alkotása. Helga Weiss a száz túlélő egyike. Helga Weiss ben kislányként szenvedi el a náci megszállás első hullámát Prágában: apját elbocsátják a munkahelyéről, ő pedig nem járhat hagyományos iskolába. A növekvő náci brutalitás szemtanújaként kezd naplót írni. Ez a napló sok tekintetben emlékeztet Anne Frank feljegyzéseire: Helga egyidős Annával, s hozzá hasonlóan az éppen kamaszodó kislány szemével nézi maga körül az egyre borzasztóbbá váló világot.

Próbál élni és túlélni, nem sejtve, hogy az egyre nehezebb körülmények nem a szabaduláshoz, hanem a legborzasztóbbhoz, a gettóhoz, majd a koncentrációs táborhoz vezetnek. Mielőtt elhagyta volna a terezíni tábort, feljegyzéseit és rajzait a tábor nyilvántartó részlegénél dolgozó nagybátyja gondjaira bízta, aki egy téglafalba rejtette a papírokat.

A dokumentumok a háború végeztével csodával határos módon előkerültek. Levittem az útitáskát, de hirtelen eszembe jutott, hogy a Bibliámat ottfelejtettem, hát visszaszaladtam érte a lépcsőn. A tisztek már a szobámat kutatták át. Egyikük kitépte a kezemből a Bibliát, és ledobta a földre, mondván, hogy ahová most megyek, ott nem lesz rá szükségem. Magyarország német megszállása után nőket és gyerekeket bújtatott, de később velük együtt deportálták Auschwitzba, ahol meggyilkolták.

Naplóját és életének titkait rokona, az új-zélandi újságírónő Lynley Smith kutatta ki és adta közre nemrég az Egyesült Államokban. A magyar olvasók most találkozhatnak először a megrendítő történettel. A kötet a Magyar Holokauszt Emlékévben jelenik meg. Jane Haining születésének A házasságkötésre januárjában már a kelet-afrikai brit protektorátus kikötővárosában, Mombaszában került sor. Az egyik tanú Vilmos svéd királyi herceg volt, aki memoárjában így emlékezik a menyasszonyra: "Karcsú, jó alakú, okos szemű, dús gesztenyebarna hajú, bájos és elegáns fiatal nő Apai ágon ősnemes, anyai ágon gazdag nagypolgári famíliából származott; festőnek készült, s jobbára sikertelen írói próbálkozásokat is tudhatott maga mögött, amikor leendő férjével úgy döntött, hogy a későbbi Kenya gyarmaton kezdenek új életet.

Édesanyja rokonsága, a vagyonos Westenholz család segítségével hatalmas birtokot vásároltak Nairobi közelében, "a Ngong-hegyek alatt", ahol kávétermesztéssel akartak foglalkozni. Rossz helyet választottak, a farm túlságosan magasan feküdt ehhez, ráadásul Blixen báró semmi hajlandóságot sem mutatott a gazdálkodásra: szívesebben futott a gyarmat szépasszonyai után, és tehetséges white hunternek, vagyis szafarivezetőnek bizonyult így ismerkedett meg a mi nagyszerű vadászírónkkal, Széchenyi Zsigmond gróffal és Hemingwayjel is.

Karen Dinesen, illetve most már Karen Blixen viszont élete nagy és örök szerelmével ismerkedett eközben: Afrikával - az afrikai tájjal, az afrikai "bennszülöttekkel", a kelet-afrikai kikuju, szomáli, maszáj emberekkel és kultúrákkal. Afrikában, Afrika hatására lett belőle igazi és lenyűgözően egyedi karakterű író, a huszadik századi dán irodalom "nagyasszonya".

Tizenhét évig élt a fekete kontinensen, nagyobbrészt férjétől külön- majd elváltan, s meglehetősen viharos szerelmi viszonyban egy másik "természeti emberrel", a tragikus véget ért Denys Finch-Hattonnal. Örökölt dán birtokára, Rungstedlundbe visszatérve, ben előbb angolul, majd dánul megírta lírai memoárját-életrajzát, amelyet később romantikus- pszichológiai elbeszéléskötetek, regények követtek. Hosszú és súlyos betegségekkel terhes életének ben halt meg főműve azonban kétségtelenül a Volt egy farmom Afrikában.

Karen Dinesen, illetve Karen Blixen, leggyakoribb írói álnevén Isak Dinesen, olyan hódolattal és alázattal fordult Fekete-Afrika felé, olyan kivételes érzékenységgel figyelte és festette le tájait, lakóit, amilyenről azóta is alig tett tanúságot európai művész. S ami életrajzából és levelezéséből tudható: szenvedélyesen gyűlölte és megvetette a brit gyarmati közigazgatás korlátolt "felsőbbrendűségét" - Farah Adent, Kinan-dzsuit és a többieket tartva erkölcsileg előbbre valónak.

Részint ennek az egyedülálló könyvnek az alapján készült Sydney Pollack hét Oscar-díjjal kitüntetett filmje, a főszerepekben a páratlan tehetségű Meryl Streeppel, valamint Robert Redforddal. Kettejük élete az egymásra találás első pillanatától kezdve oly elválaszthatatlanul forrott eggyé, hogy a végzet mindkettőjükre sújtott.

De Szabó Magda tudta, hogy ő nem köthet alkut a halállal, mert neki olyan feladata van, amit senki más nem végezhet el helyette. S az első pillanatok bénító fájdalma után, amikor heves sistergéssel leégtek az élethez kapcsoló vezetékek, Szabó Magda hozzálátott, hogy megírja élete legnehezebb könyvét.

Kinyitotta a lezárt fiókokat, kiürítette a kéziratokkal tömött szekrények mélyét, és megtette azt, amit tennie kellett: életre keltette az igazi Szobotka Tibort. Ez a könyv regény, de nem regényes életrajz, sok tekintetben rendhagyó mű. Természetes módon mosódik egybe benne Szobotka Tibor szövege memoárrészletek, naplófeljegyzések, gyermekkori írói kísérletek a Szabó Magdáéval, kiegészítik egymást, szinte felelgetnek egymásnak.

Egybeforrnak, hiszen a két élet is egy volt, elválaszthatatlan egész. S ezért szerelmi történet is ez a könyv, persze az is a maga rendhagyó módján.

Igaz történet Gustav Kleinmann naplója alapján Egy megindító igaz történet egy apa és fia küzdelméről, hogy együtt maradhassanak és túléljék a Holocaustot. Kamasz fiával, Fritzcel együtt Németországba, Buchenwaldba küldik, ahol egy elképzelhetetlen megpróbáltatás veszi kezdetét, amikor megverik, éheztetik és a koncentrációs tábor építésére kényszerítik őket.

Amikor Gustavot áthelyezik Auschwitzba, ami egyenlő a halálos ítéletével, Fritz nem hajlandó elengedni az apját Jump to Navigation. Felvidéki könyvkereső Aktuális katalógus Blog Tekintse meg üzletünket 3D-ben! Facebook Kapcsolat. Felvidéki könyvkereső. Vásárlási utalványok Romantika - Szórakoztató Hobbi - háztartás - életmód Önképzés Lexikonok - albumok Krimi - kaland - thriller Ezoterika - okkult tudományok Leave blank for all.

Otherwise, the first selected term will be the default instead of "Any". Jelenlegi hely Címlap » Önképzés » A fiú, aki követte az apját Auschwitzba. A fiú, aki követte az apját Auschwitzba Jeremy Dronfield. Beszerzés alatt! Küldési idő: 7 — 9 nap.

Rendelés regisztráció nélkül. Kategória bestseller Ajánlott könyvek Újdonságok. Csernus Imre. Tesla, SpaceX és a fantasztikus jövő feltalálása. A fény felé - Kalandozások Normandiában és Bretagne-ban. Sediánszky Nóra. Czifra Éva. Juhász Ilona. Peter Wohlleben. Romsics Ignác. Edith Eva Eger. A világ hülyéi - Hogyan cseszett el mindig mindent az emberiség. A boldog hülye és az okos depressziós. DVD kategóriák Minden kategória megmutatása Miért regisztráljon az oldalunkon?

Könyvet keres? Nem találja? Bízza ránk kedvenc könyve beszerzését! Könyvkereső-szolgálat Otthonában, kényelmesen választhat, vásárolhat könyvet - tumultus nélkül! Kedvezmények, nyereményjátékok, bónuszok — tegye  próbára a Könyvklub szolgáltatását Ön is! A legelőnyösebb postaköltséggel számoljon!