Konyv: A termeszet rejtett halozata


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 696220466
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 17,99

MAGYARÁZAT:

A természet számtalan meglepetést rejt: a lombos fák befolyásolják a Föld forgását, a darvak akadályozzák a spanyolországi sonkatermelést, a tűlevelű erdők pedig esőt csinálnak. Peter Wohlleben, A fák titkos élete című sikerkönyv szerzője legújabb kötetében — a tőle megszokott eleven mesélőkedvvel — megannyi érdekes és különös példán keresztül mutatja be, milyen bámulatos kölcsönhatás és összjáték zajlik a növények és az állatok között.

És mi történik, ha ez a finoman kiegyensúlyozott rendszer megbillen? Eredeti megjelenés éve: Wohlleben úr jött, látott és győzött. A természet rejtett hálózata ugyanis tökéletes ötvözete az eddigi munkáinak. Egyszerre mesél az erdőről, az állatokról, és mindazon folyamatokról, melyek számunkra láthatatlan módon irányítják, és működésbe hozzák ezt az óriási gépezetet: a természetet.

A szerző a tőle megszokott lelkesedéssel és alázattal számol be az eddigi tapasztalatairól, élményeiről, melyeket ügyesen fűz össze a tudományos témájú cikkek fontosabbnak tűnő kijelentéseivel. Továbbá arra is ügyel, hogy az egyszeri olvasó ne vesszen el a szakzsargonban, hanem élvezze is ezt a különleges sétát.

Számomra számtalan ponton világossá vált, micsoda ereje van ennek a könyvnek, és szívből remélem, hogy minél több emberhez eljut majd az üzenete. Hiszen nem is lehetne ennél egyszerűbb: a természetet békén kell hagyni, mert ez az évmilliók óta fennmaradó óriás pontosan tudja, mit kell tennie. Nekünk csak hagyni kell, hogy tényleg úgy végezhesse a dolgát, ahogy neki a lehető legkényelmesebb.

Pár hónapja láttam egy rövid videót arról, hogy pár farkas felbukkanása miként változtatta meg avagy vissza a környezetet. Ez a könyv is ezzel a farkasos szösszenettel indul, egyben rá is világít a természetben előforduló pár összefüggésre.

Mert abban nincs hiány. Összefüggés összefüggés hátán, kicsit el is vesztem az sok infoban. Sokszor kaptam fel a fejem és csattant az állam. Rengeteg új információt kaptam, próbáltam is megjegyezni mindet de szerintem ez lehetetlen vállalkozás. A sok-sok összefüggés között egy biztos……. A természet köszöni jól van, ha meg nem, meggyógyítja magát. A kártékonynak nevezett fajok is csak azért kártékonyak, mert az ember azt mondta, mármint a saját, önző igényeinek nem megfelelőek.

Kétség kívül érdekes bevezetőkönyv azoknak, akik szeretnének nagyobb egészként tekinteni a bolygó ökoszisztémájára, és megérteni, hogy ez az egész egy nagy egyenlet: ha elveszel az egyik oldalról valamit, a másik oldalról is kivonódik valami. Ha eltűnnek a Yellowstone-ból a farkasok, hanyatlásnak indul a természet, a folyópartok, kiönt a víz.

És ez csak egy példa volt a sokból, melyeket nagyon olvasmányosan ad el ő a szerző, akár egy esti tanmesét, felnőtteknek és fiataloknak egyaránt. Ám pont ez a mesélő stílus egyben a hibája is a kötetnek, ugyanis nekem hiányoztak a nagyobb tudományossággal, részletesebb adatokkal alátámasztott tények. Azok az apró információk, amelyekben tetten érhető a nagyobb ökológiai veszély.

Így, hogy elolvastam mind a négy könyvét, továbbra is az Erdei kalauzt és Az állatok érzelmi életét ajánlom, ha kicsit is érdekel titeket a téma. A fák titkos élete és ez a kötet pedig az igazán elszánt olvasók terepe — nekem legalábbis ilyen érzés volt az utóbbi kettőt olvasni. Peter Wohlleben először a fákról írt, utána az állatokról, most pedig azt mondja minden mindennel összefügg, ezért ebben már az ember is benne van…. Egész megdöbbentő dolgokat írt.

A címek nagyon jópofák voltak eddig is ilyen jó fejezetcímek voltak? Sajnos sok olyan téma is volt, amikről egyszer már olvashattunk tőle. Ezek az ismétlések engem kicsit zavartak. Bár Wohlleben sokmindent belevett a könyvbe, azért érezhető volt, hogy a szíve csücskei azért mindig is a fák maradnak.

A fák titkos élete után ez volt a második könyv, amit a szerzőtől a kezembe vettem. A könyvet nem találtam annyira érdekesnek, mint az előzőt soknak éreztem benne az ismétlést isamit olvastam tőle és a könyv végére érve egyfajta hiányérzet is maradt bennem. Bár a könyvben szereplő példák sokszor érdekesek voltak, de valahogy a cím alapján többet vártam spoiler.

Le kell szögezni rögtön az elején, hogy a szerző ismeretterjesztő. Ennek a fogalomnak pedig olyan jelentése van, ami a könyv témavezetésében bekövetkezett hullámokat megbocsáthatóvá teszi. Maga a könyv két részre bontható: az első része valóban a címben megfelelő módon mesél.

A második rész olyan témát boncolgat miszerint kell-e emberi beavatkozás vagy nem. Számomra ez volt az érdekesebb. Persze az első is az, de egy kissé ide-oda belekapoknak érzem. Az abszolút meglepetés a kisjégkorszak és az amazóniai erdők kapcsolatát boncoló témakör. Erről nagyon szívesen olvasnék még. Tanulság: a természet az ember nélkül vígan elvan. Izgalmas könyv volt. Mindig is lenyűgözött a természet szépsége és nagyon jó volt egy kicsit belepillantani ebbe a rejtett világba.

Egy nagyon komplex rendszerrel van dolgunk, amely elképesztő módon tud reagálni a helyzetekre. Ahogy a könyv többször is hangsúlyozta, nem olyan jó az, ha mi emberek belepiszkálunk. Még egy apró változtatás is óriási kihatással lehet és valljuk be az emberi beavatkozások elég drasztikusak szoktak lenni. Örülök, hogy vannak ilyen lelkes emberek, mint a szerző, aki meg akarja nekünk mutatni ezt az elképesztő világot.

Nagyon-nagyon jó! Jobban tetszett, mint A fák titkos élete és Az állatok érzelmi élete, pedig ezek is toplistásak nálam. Objektívebb, gyönyörűen ütköztet véleményeket, felfogásokat, nézőpontokat. Remekül megragadta és megtartotta a figyelmem, még a kissé filozófikus hangvételű fejezeteknél is. Nem ez az első kötet, amit olvasok az írótól, A fák titkos élete sajnos annak idején félbemaradt, de hamarosan újra előkerítem és elölről kezdem.

Néhány nap alatt akkora mennyiségű ismeretet szereztem az engem körülvevő természetről, hogy még én is csodálkozom magamon. Azon pedig még inkább, hogy jelentős része meg is maradt a fejemben, és egyszerűen nem tudok elszakadni a témától. Wohlleben olyan összefüggésekre világít rá, amilyeneket magamtól én az életben észre sem vennék, és mégis rettentő jó érzés ezeknek az ismereteknek a birtokában lenni. Közben sajnálkozom, hogy a legtöbb embernek fogalma sincs arról köztük nekem semmennyi csoda veszi körül, és milyen törékeny, de mégis szívós az az egyensúly, ami körülöleli az életünket.

Ennél a könyvnél érezni lehet, hogy az író élőlényeknek tartja a fákat, amiért egyébként támadták is a kritikusok jobb híján nem tudtak mibe belekötni, mert a bácsika jó nagyot belerúgott a pénz-orientált fakitermeléses bizniszbe. A végére én sem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy a fák lehetnek velünk értelmileg egy szinten, attól, hogy emberi nyelven nem beszélnek. Leglényegesebb különbség köztünk, hogy a fák nem sietnek soha sehova. Annyira varázslatos az egész evolúció, amelyet lefest, hogy nem akarom elhinni, hogy mindez a rengeteg csodás folyamat, ami amúgy tök ésszerűnek tűnik, évezredek-milliók alatt fejlődött ilyenné, és mégis így leírva olyan, mintha egy pillanat alatt történt volna.

Egy dologban biztos vagyok: mostantól ahová csak lehet, gyümölcsfamagokkal betárazva indulok el. A nyelvezet közérthető, a figyelem könnyen fenntartható, a frappáns fejezetcímek mindegyike vonzza az olvasót. Újra fogom olvasni, és akinek csak lehet, ajánlani fogom, mert biztos vagyok benne, hogy bárkit lenyűgözne a tartalom. Szeressük és vigyázzunk a természetre mindannyian! A természet talán még bonyolultabb is egy óraműnél. Nem csupán egyik fogaskerék kapaszkodik a másikba, de ezek mind egymással is összefüggnek.

Ez a hálózat pedig annyira finoman szerteágazó, hogy valószínüleg sohasem fogjuk teljes mélységében megérteni. És ez jól is van így, hiszen ily módon továbbra is elvarázsol a növények és állatok titokzatos világa.

Fontos azonban felismernünk, hogy a legapróbb beavatkozás is messzeható következményekkel jár, és ezért jobb, ha nem nyúlunk bele a természetbe, ha nem feltétlenül szükséges. Ha mindannyian egy kicsit lejjebb adjuk az igényeinket, akkor elég tér marad a körülöttünk élő többi teremtménynek is. Másképp is lehetne, ahogyan azt a lombos fák bizonyítják: élő állapotban totálisan immunisak a tűzzel szemben, amiről bárki könnyen megbizonyosodhat de tanácsos lehetőleg csak egyetlen kis zöld ággal kipróbálni!

Bármilyen hosszan tartjuk is az öngyújtót alája, az ág nem fog meggyuladni. A lucok, erdeifenyők és társaik ellenben még friss állapotukban is nagyon könnyen lángra kapnak. A sokat magasztalt, lángok általi tápanyag-felszabadítás vagy a holt biomassza erdőtüzek nyomán megvalósuló újrahasznosítása véleményem szerint pusztán mítosz, amely relativizálni igyekszik, hogy az ősidők óta gyújtogató ember megzavarja az érzékeny ökoszisztémát. Alapvetően nem a tűz az, amely szabaddá teszi az elraktározott tápanyagokat és hamu formájában a növények növekedését támogatja.

Az állati szemétszállítók milliárdos létszámú serege végzi el a piszkos munkát és ég el teljes egészében az erdőtüzekben, mivel szegényeknek sajnos nem elég vastag a bőrük. A bükk- tölgy- luc- és erdeifenyőfák mind folyamatosasn új anyagot termelnek, és a régitől meg kell szabadulniuk. A leglátványosabb átváltozásra minden évben ősszel kerül sor: a régi levelek kiszolgáltak, elhasználódtak, és a rovarok kilyuggatták őket.

Mielőtt a fák megválnának tőlük, beléjük ömlesztik a szemetüket — vagy úgy is mondhatnánk, elvégzik a nagydolgukat. Ha ezzel megvannak, akkor egy elválasztó réteget alkotnak, majd a legközelebbi szélfuvallattal elhullatják. A zörgő levélhalom, amely immár vastag rétegben borítja a talajt, és amelyen olyan élvezetes nagy robajjal áttrappolni, lényegében véve nem más, mint a fák vécépapírja. Mindezek mellett a farkasok még valamit elértek: különös ízt adnak minden egyes erdei élménynek. Emlékszem, milyen boldog és izgatott voltam, amikor egyszer farkasnyomra bukkantam.

No nem, nem itt Hümmelben, ahol a családommal élek, hanem Közép-Svédországban, egy kies erdei úton. Egyetlen apró nyom valóságos kalanddá varázsolta az erdei sétát, vadabb színben tüntette fel az erdőt. Pontosan ez az az érzés, amelyet sok más emberrel osztok: a farkas visszaadja az erdőnek a vadság varázsát.

Pro tagság Üzenet a Molynak meta. Peter Wohlleben. ParkBudapest, Új hozzászólás.

A természet számtalan meglepetést rejt: a lombos fák befolyásolják a Föld forgását, a darvak akadályozzák a spanyolországi sonkatermelést, a tűlevelű erdők pedig esőt csinálnak. Peter Wohlleben, A fák titkos élete című sikerkönyv szerzője legújabb kötetében - a tőle megszokott eleven mesélőkedvvel - megannyi érdekes és különös példán keresztül mutatja be, milyen bámulatos kölcsönhatás és összjáték zajlik a növények és az állatok között. És mi történik, ha ez a finoman kiegyensúlyozott rendszer megbillen?

Írd be a könyv címét vagy szerzőjét a keresőmezőbe, és nem csak saját adatbázisunkban, hanem számos további könyvesbolt és antikvárium kínálatában azonnal megkeressük neked! Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet. Peter Wohlleben A természet rejtett hálózata. Mutasd tovább.

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont. Személyes átvétel. Az állatok érzelmi élete. A fák titkos élete keményborító. Peter Wohlleben: Erdei kalauz. Peter Wohlleben: Az állatok érzelmi élete - Szeretet, gyász, együttérzés egy rejtett világ csodái. Érted a fák beszédét - Kalandozások az erdőben. Peter Wohlleben: Érted a fák beszédét - Kalandozások az erdőben.

Azállatok érzelmi élete - Szeretet, gyász, együttérzés - egy rejtett világ csodái. A távolság és útvonal megjelenítéséhez kérjük engedélyezze tartózkodási helyének elérését.