Konyv: Akinek a madarak is Chopint enekelnek


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 467411292
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 14,36

MAGYARÁZAT:

Elfelejtett jelszó. Belépés folyamatban Részletes keresés kategória. A mezők bármelyike illeszkedjen. A mezők mind illeszkedjen. Akinek a madarak is Chopint énekelnek - Érdi Tamás története É. Szabó Márta Corvina KiadóMegjelenés: A briliáns vak zongoraművész pályáját rajzolja meg édesanyja, É. Szabó Márta, az ismert televíziós személyiség, a Cimbora és számos más, főleg gyermekeknek szánt kultúrműsor szerkesztője.

Tamás apja, Érdi Sándor, a Stúdió című műsor szerkesztője is jelen van a könyv Bővebb ismertető      Termék adatok      Bolti készlet      Vélemények. Bolti készlet. Ez a termék törzsvásárlóként akár Ft. Legyen MOST törzsvásárló. Személyes ajánlatunk Önnek. Aki Budapestet mulattatja, de Kolozsvárról álmodik Fesztbaum Béla.

Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még. Titkos királyság 1. Keresés - Aranykör 2 Hidasi Judit. Enni való ajándékok Alison Walker. Az irgalom útja - Atlee Pine 1. A matyókról szigeti Győrffy István. A Peloponnészosz Juszt Róbert. Netperces novellák Dombóvári István. Részletesen erről a termékről. Bővebb ismertető Termék adatok Bolti készlet Vélemények. Bővebb ismertető. Érdi Tamás zongoraművész, Chopin műveinek avatott tolmácsolója, aki a világ szinte minden jelentős koncerttermében játszott már, most épp egy szeptemberi Mozart koncertre készül, a bécsi Musicvereinba, az Újévi Koncertek csodás helyszínére.

Látását csecsemőként veszítette el, koraszülöttként inkubátorba került, ahol túl sok oxigént kapott. Tehetsége azonban korán megmutatkozott: ötévesen zongorázott, és kiváló tanárai segítségével már gyerekként nagy koncerttermekben játszott, nemzetközi versenyeket nyert.

Tavaly novemberben jelent meg édesanyja, az ismert televíziós szerkesztő, É. Szabó Márta tollából életrajza: Akinek a madarak is Chopint énekelnek című megható és személyes memoárja, melyből megismerhetjük rendkívüli életútját.

A könyv megjelenése kapcsán a művészt olvasásról, könyvekről, könyves élményeiről kérdeztük. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! Termék adatok. Cím: Akinek a madarak is Chopint énekelnek - Érdi Tamás története. Szerző: É. Szabó Márta. Kiadó: Corvina Kiadó. Cimke felhő. Akinek a madarak is Chopint énekelnek - Érdi Tamás története.

Bolti készlet    Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet. Baja, Family Center Líra Könyvesbolt. Líra Nagykereskedés. Kiadó Kereskedelmi rendszer. Athenaeum Kiadó. Corvina Kiadó. General Press Könyvkiadó. Magvető Kiadó. Manó Könyvek Kiadó. Menő Könyvek Kiadó. Partvonal Kiadó. Rózsavölgyi és Társa Kiadó. Szépmíves Könyvek Kiadó.

Líra bolthálózat. Líra Könyvklub. Törzsvásárlói rendszer. Líra nagykereskedelem. Hírdetési lehetőségek. Segítség Adatkezelési szabályzat Oldaltérkép. Minden jog fenntartva © Líra Könyv Zrt. A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges. Powered by ERBA Minden jog fenntartva.

Szabó Márta, az ismert televíziós személyiség, a Cimbora és számos más, főleg gyermekeknek szánt kultúrműsor szerkesztője. Tamás apja, Érdi Sándor, a Stúdió című műsor szerkesztője is jelen van a könyv minden oldalán. Az izgalmakban bővelkedő könyv végigkíséri Érdi Tamás nem mindennapi sorsát születésétől, sőt, még annál is korábbról egészen a világhírig. A friss házasok meghitt kapcsolatának kibontakozásán keresztül, utazásaik, önmagukban és a misztikumban való elmélyülésüknek lehetünk tanúi.

Majd annak, ahogyan a rák, felesége betegsége próbára teszi a mindenségbe vetett hitük erejét. Vásáry Tamás úgy szól az élet nagy kérdéseiről, hogy azokban bárki magára ismerhet, útmutatást találhat a nehéz helyzetekben. A csodagyerek ebben a kötetben felnő, férfivá érik, de megtartja játékosságát, komor helyzetekben is hozza sajátos humorát.

Hazudna, ha azt állítaná, hogy a zongorázás nem adott neki örömeket. Hány könnyes katarzisát élte át a billentyűkön nagy szellemek és saját érzelmeinek ötvözetében, és hány örömteli órát töltött más zenészek társaságában, ahol a kamarázás műfajában kiélhette a zenei szeretkezés gyönyörét. Sőt még azt sem tagadhatta, hogy egy-egy jól sikerült koncertje végén élvezte saját felszabadult játékát, és szórhatta szét a lelkes közönségnek ráadások kötetlen számait.

Ilyenkor élvezte a sikert és a hatalmat, amit a hangszer tudása adott kezébe, és mindenekelőtt azt, hogy ilyenkor igazán úgy tudott játszani, ahogy valójában tudott. Ezzel szemben attól a pillanattól, hogy a partitúrát a kezébe vette, egész addig, hogy mozdulataival megszólaltatta a zenét, a karmesterség minden arcát igazán szerette.

Kalandos, a szó igazi értelmében romantikus pályafutása egy miskolci kis házból, a legszerényebb körülmények közül indult el és a A szenvedélyes és könnyelmű, adakozóan jószívű s ugyanakkor önző művész ellentmondásokkal teli és emberileg rokonszenves alakját rajzolta meg új regényében Zsigray Julianna.

A könyv egyben a század széles perspektívájú képét nyújtja, melynek egyik emlékezetes művészalakja Reményi Ede volt. A nem mindennapi tehetséget, akiről szakértők megállapítása szerint pár év múlva világszerte beszélni fognak, Kovács Déneskének hívják, ötesztendős, édesapja külvárosi kiskereskedő. Nemrégen Kovács Déneskét a Stefánia-intézetbe kellett vinni, ahol bemutatta tudományát. Akik hallották, megilletődtek - írja a Nemzeti Jövőnk A jövendölés valóra vált, Kovács Dénes játéka hallatán aztán még sokan megilletődtek határon innen és túl.

A legzajosabb sikerét Londonban aratta: huszonöt éves korában megnyerte a nemzetközi Flesch-versenyt, s attól kezdve művészként és később pedagógusként is évtizedekig nagy egyénisége volt zenei életünknek. Ez a kötet Kovács Dénes életinterjúja. A mindig is vonakodva nyilatkozó művészt egy Németországban élő zenetanár és író, Ottó Péter bírta szóra.

Tabutéma nem volt, a szép művészi sikerek mellett a legszemélyesebb emberi kudarcokról is beszélgettek. Az emlékezésből kiderül, mit jelentett sokgyerekes vidéki nagycsaládban felnőni, a háborút kibírni, tizenéves fejjel gyári munkásként dolgozni, a legendás Zathureczky Ede tanítványának, később utódjának lenni, kivívni a sikert és aztán elviselni. És kiderül, hogy embernek milyen volt Kovács Dénes, aki rühellte a politikát, remekül főzött, ötször nősült, és fütyült a pénzre.

Másfél éven keresztül folytatott beszélgetéseik végére az akkor már súlyosan beteg mesterhegedűs halála tett pontot. A kétszeres Liszt Ferenc-díjas, Kossuth-díjas kiváló művész hangfelvételeken őrzött természetes hegedűjátéka hallatán ma is újra meg újra megilletődik az ember. Az egykori csodagyerek, aki már ötévesen tudta, hogy a zenét nem lehet akarni, csak szeretni lehet, akinek lételeme volt a muzsika, élete végéig vallotta: "Az előadó-művészetben az ideálom: ahogy beszél az ember. Ezért is jóval kevésbé keresett témája az életrajzíróknak.

Már a fölkészülése is kevésbé érdekes. Míg a nagy alkotó minden korai megnyilatkozása, gyermekkori, ifjúkori szerzeménye figyelemre méltó érdekesség, az összkép, az alkotói egyéniség kialakulása szempontjából fontos dokumentum, a nagy előadóművész hasonló teljesítményei, általában elvesznek, elsüllyednek, megsemmisülnek térben és időben. Kit érdekelnek az előadóművészet csúcsaira vezető hosszadalmas utak fordulói, nehézségei, buktatói?

Holott a nagy alkotóművészet minden műhelytitka vonzó és kíváncsiság-ébresztő. Sokkal több annál. A Pál Utcai Fiúk a nyolcvanas évek első felében kezdett zenélni, és megjárták az underground pincéket, a sörszagú punkklubokat, és a popsztárok nagyszínpadát. Minden megtörtént, ami megtörténhetett velük, legalábbis a magyar zenei színtéren. A könyv dokumentum könyv. Interjúk, cikkek, és fotók segítik nyomon követni ezt a több mint húszéves utazást. A hátsó oldalakon diszkográfia, klipek rendezői kommentárral és az összes dalszöveg akkordokkal is szerepel mellékletként.

Hatalmas szakirodalmi tájékozottsága alapján szinte önéletrajzot, egyfajta Naplót készített a szeniről. Amilyen rövid ez a biográfia, olyan hatásos: egy ember, a zsen áll előttünk, minden küszködésével, szerelmeivel, csalódásaival és nyomorával. Ahogy Rolland bemutatja, úgy kétszeresen igaznak érezzük: Teher alatt nő a pálma. Valóban: Beethovent egész életében csapás csapásra éri: hogy ettől jobbak lettek-e művei? Nem tudjuk. De egy biztos: a rengeteg tragédia, csapás és szerencsétlenség csak megedzette jellemét: lehet, hogy zsenialitása ezek hatására szökkent szárba: legalábbis Romain Rolland ezt sugallja A kötetet Mikes Lajos értő műfordításában adjuk közre.

A képen halottaskocsi látható, melyet csak egy kutya követ. Ez a kép indította arra az írót, hogy visszapergetve az eseményeket, megelevenítse Mozart életének utolsó hónapjait. A zseniális zeneszerző ebben az időszakban komponálta a humánum diadalát hirdető operáját, a Varázsfuvolát, s mintegy saját gyászzenéjeként, utolsó, befejezetlen nagy művét, a Requiemet. Így ír erről levélben librettistájának: "Folytatom is a munkát, mert az kevésbé fáraszt, mint a semmittevés.

Mástól már nem kell félnem. Állapotom mutatja: az óra üt. Közeledni érzem a halált. A végét járom, mielőtt tehetségemnek örülhettem volna. És az élet mégis oly szép volt, pályám oly szerencsés körülmények között kezdődött. Hanem a kirótt sorson változtatni nem lehet. Anyagi gond, intrika, a főúri megrendelők sürgetése, közvetlen környezetének közönye árnyékolja be végső lobogását.

A korfestő, gondolatgazdag regényt, amely ezúttal harmadik kiadásban jelenik meg, Mozart életéhez kapcsolódó képek egészítik ki. Ez a könyv az igényes és művelt, a nem kizárólag zenei érdeklődésű olvasót vezeti be Szőlőssy András "műhelyébe". Annyiban más és többi az eddig megjelent írásoknál, hogy a zeneszerző - régebbi és újabb beszélgetések során - maga vall benne életéről, kompozíciós elveiről, mintaképeiről, kortársainak művészetéről, nemcsak a zenéről, hanem az irodalomról, képzőművészetről is.

Eltökélt kutatómunka, a tényekben és lelkekben való kitartó nyomozás után felkavaró, szenvedélyes életírás vagy inkább fiktív életfilm született, melyben egy huszadik századi utazót látunk, aki hol szapora, hol bizonytalan lépéseivel egyre közelebb kerül a világhoz és önmagához. Aztán világossá válik, hogy két utazóval van dolgunk. Hiszen a szerző, az Életrajzoló útját is végigkövethetjük Bartókhoz.

És önmagához. Ennek a regényírói elgondolásnak köszönhető, hogy a mű mindvégig izgalmas módon kapcsolódik a jelenhez, a ma Magyarországához. És a Hogy mit jelent bartóki módon magyarnak és művésznek lenni? Temesi Ferenc regénye nem csupán felveti, de az aranymetszés törvényeit betartva meg is válaszolja ezeket a kérdéseket. S a mindmáig ápolt elvont és már-már éterien tiszta Bartók-kép egyszerre megélhetővé, személyessé válik. Temesi Ferenc Bartókja a külső és belső utak szövevényes regénye. Jelentős irodalmi tett.

De hát minden mű a lehetetlent kísérti meg, amely méltó erre a névre. Ha csak a töredékét fel tudjuk mutatni annak, amit Bartók zsebméretű, fekete füzetébe írt, már nem volt hiába a munka. Bartók egy antológia, amely a legrégebbitől a legújabbig mindent összefoglalt. Ezt megközelíteni is merészség.

Elég csak Fehér képeire gondolni, amelyekben az unalom egyenrangúan épül be a halállal, s csupán ezt meghaladva ér el, juthat el egyáltalán abba a szabadságba, aminek megsejtése és megidézése a mindenkori remekművek privilégiuma volt — és marad.

Liszt Ferenc világjáró hazátlan volt, magyarul nem tudott, de hazájának szenvedése mindig ráébresztette magyar mivoltára. Liszt Ferenc sikerekben és csalódásokban gazdag pályafutását követheti nyomon az Olvasó e kötetben, melyet korabeli fotók gazdagítanak. Segédtanító, komponista: kb. Halála után fedezik fel a művészetét, s ekkor kialakítanak róla egy hazug, torz képet, életét és művészetét egyaránt meghamisítják. Nem kis feladatra vállalkozott Fábián László, amikor ezzel a biedermeieresített, kispolgárian érzelgős portréval szembeállítja az igazi Schubertet.

Saját feljegyzései, kortársak emlékezései, egykorú kritikák alapján ismerhetjük meg a dal fejedelmének valóságos életét, küzdelmét, művészetét. Zeneszerző, zenekutató, zongoraművész Sokáig nehéz volt Őt elismerni, s máig komoly vitákra ad okot. Nagyszentmiklóson született, tanulmányait Nagyváradon, Besztercén, Pozsonyban végezte, Erkel László tanítványaként.

Első külföldi turnéját ban tartotta, amin Kossuth-szimfónia című művét mutatta be. Ezután Dohnányi Ernőnél képezte tovább magát, től pedig a Zeneakadémia zongoratanára lett. Az es évek végén az Operaház mutatta be "A fából faragott királyfi" c. Érdeklődése ezután a népzenekutatás felé fordult, Kodály Zoltánnal együtt tíz éven keresztül járta az országot, népdalokat gyűjtve. A magyar mellett más nemzetiségek zenéi is foglalkoztatták, román, szlovák és arab népzenét is kutatott.

Népzenei elemekből építkező szerzeményeire sokáig nem figyeltek fel. Nem volt egyszerű, mint a neki népdalokat éneklő emberek. Érzékeny természetének megfelelően emberi kapcsolatait is korlátozta. Amerikában is magyar volt, és igyekezett távol tartani magát mindenkitől.

A as években koncertkörútjai során beutazta az egész világot, és megkezdte népzenegyűjtésének tudományos feldolgozását. Műveit disszonáns, válsághangulatot kifejező hangzásvilág jellemezte, amit abban az időben sokan elutasítottak. Fiatal előadóművészek és kritikusok révén mégis lehetővé vált, hogy bemutatásra kerüljenek.

Az as években készült zenéit és írásait viszont már elismeréssel fogadták. Öt évvel később, ben politikai okok miatt elhagyta az országot, és az USA-ba költözött. A Bostoni Szimfonikusok felkérésére már a tengerentúlon írta meg a Concertót, illetve Yehudi Menuhinnak a hegedű szólószonátát.