Konyv: Amnezia


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 446271558
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 6,54

MAGYARÁZAT:

Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Részletes kereső Témaköri fa. A kosaram. Bejelentő neve. Bejelentő e-mail címe. Hozzájárulok böngészőm adatainak átadásához. Bejelentő böngészője. Keresés beállítások. Oldal url. A nevét és e-mail címét csak az Önnek való visszajelzés miatt kérjük.

A böngészője nem támogatja a JavaScriptet! A weboldal funkciói így nem működnek. Az antikvarium. Tovább válogatok. Amnézia Science Fiction Antológia. Allen Newman. Kim Lancehagen. Nick Wraith. Kyra Potter. Peter Sanawad. Chuck Palmer. Gabriel Wraith. Tim Morgan. Marco Caldera. Corpus Laeb Hadryn. Nemes István. Fülszöveg A denta és a farwell évtizedek óta háborúzik a galaxis gazdasági felosztásáért.

Oliver Park, a Supra hírhedt századosa lehetőséget kap, hogy beépüljön az egyik farwell parancsnokságra. Egy bombázás azonban az épület alá temeti, és meghal. Újraélesztik, de emlékezetét elveszítve egy eltűnt farwell tiszt családjában találja magát. Miközben megpróbálja felépíteni új életét ebben a szokatlan világban, barátokat és izgalmas elfoglaltságot is bőven talál.

Előtörő emlékei azonban radikálisan közbeszólnak Csaknem száz éve tart már a harc az emberi kolónia maradványai és egy idegen faj, a zeregek túlélői között. A két kupolaváros lakói a túlélésükhöz szükséges merkilbányákért küzdenek, ám egy napon történik valami, ami felborítja az évtizedes erőegyensúlyt - egy harmadik fél is beavatkozik.

Megvásárolható példányok. Cherubion Könyvkiadó. Cherubion Science Fiction.

Christine minden reggel idegen ágyban ébred fel, egy idegen férfi mellett. Belenéz a tükörbe, és döbbenete tovább fokozódik: egy középkorú nő arca néz vissza rá. Az ágyból időközben előkászálódó férfi minden reggel elmagyarázza neki, hogy ő Ben, a férje, hogy Christine negyvenkét éves, és két évtizeddel ezelőtt egy szörnyű balesetben szerzett fejsérülése miatt képtelen megjegyezni az új emlékeket. Christine mindennap hihetetlen harcot folytat azért, hogy visszaszerezze emlékeit, vagyis rajtuk keresztül önmagát.

Kiderül, hogy semmi és senki nem az, mint aminek látszik, így a nyugodt tempójú, visszafogott történet hamar vérbeli thrilleré változik…A könyvből készült film október tól a mozikban! A könyv S. Watson: Mielőtt elalszom című nagy sikerű regényének újabb kiadása. Mielőtt elalszom címmel is megjelent. Ez nagyon kellett. Zabothegyező tavaly év végén jelentette ki, hogy az év olvasmánya volt, én kicsit lemaradtam, de osztom a véleményét. Izgalmas volt, nyomasztó és mindvégig kicsit ködben tartott.

Sejtettem én, hogy ki a hunyó, csak azt nem, hogy ő a hunyó. A végére úgy felhúztam magam, hogy még pár órát agyaltam az ágyban és nem tudtam elaludni. Nem szeretek spoilerezni, emiatt az érzéseimen túl nem tudok mit mondani. De mivel rendesen felkavart, mindenki sejtheti, hogy érdemes-e belekezdenie :D. Jobb volt, mint amire számítottam. Az elején csak úgy faltam az oldalakat, utána kicsit belassult, aztán megint alig tudtam letenni.

A végére igazán beindultak a dolgok. A többszöri ismétlések néha kicsit kedvemet szegték, ezért kap tőlem 4 csillagot, de ennek ellenére egy érdekes és titkokkal teli, izgalmas regényt olvashattam. Ezek után jöhet a film is!

Egy kirakó, amit vakon kezd el rakni az ember, úgy, hogy nem tudja, milyen kép rajzolódik majd ki a kis darabkákat összeillesztve. Eleinte elég nehézkesen indul a játék, nehéz összeilleszteni egy-két darabot, aztán kicsit egyszerűbb lesz, és lassan sejted, mit rejt a kép. De aztán a kezedbe akad egy újabb részlet, és rájössz, hogy mégsem az lesz, amit tudni véltél. Mindig újabb és újabb gyanú vesz erőt rajtad, hogy aztán a következő darabka ismét mást rajzoljon ki… És a végén vagy beigazolódik a sejtésed, vagy nem.

Érdekes, izgalmas könyv, lassan, fokozatosan építve fel Christine Lucas életét, hogy aztán a végén hirtelen csapódjon le és vágjon fejbe minket az igazság. Nem körömrágásig izgalmas, inkább az a fajta, ami az agytekervényeket mozgatja meg. Annyira tudni akarjuk, mi az igazság, annyira próbáljuk összerakni ennek a nőnek az életét, hogy már-már mi is kételkedni kezdünk benne, hogy vajon nem csak a képzelete, vagy az eszének a védekező mechanizmusa játszik-e vele.

A vége is…bár lehetett volna másmilyen is — azt is el tudtam volna képzelni, hogy…. Bár írhatnám, hogy ez egy nagyon jó könyv. Bár írhatnám. De ha abból indulok ki, hogy nem nagyon kötött le, akkor sajnos azt kell írnom, hogy ez a könyv nem nagyon kötött le. Ez a tény csak azért tör le, mert egy bestsellerről van szó. Tehát itt az én ízlésemmel vannak gondok.

Méghozzá komoly gondok, mert az elképzelhetetlen, hogy a többi sok ember tévedne. Persze ez az írás nagyon távol áll egy rossz könyvtől. Sokkal-sokkal rosszabbakat lehet olvasni, ha valaki olyanra vágyna. Nekik ezt nem ajánlom. Mert az első kb. Az utolsó oldal pedig képes arra, hogy az olvasó ne törődjön este azzal, hogy aludnia kéne. Ami azért is nagy dolog, mert az első oldalon szerzett érdeklődés a következő oldalon csillapodik, vagy akár el is tűnik.

Mintha egy rövidtávú amnéziánk lenne, és elfelejtenénk, hogy korábban minket érdekelt a történet. Ennek ellenére én hamarosan újból költekezni fogok, mert a következő könyvét is el akarom olvasni. Mert a Mielőtt elalszom alapötlete kiváló, és hamarosan tényleg egy bestseller-szintű könyv fog kijönni tőle. Nagyon jó ez a könyv. Izgalmas, bár a történet nem túl eredeti. Az eleje érdekes, a közepe kicsit vontatottnak tűnt, lehet, hogy a sok ismétlődéstől. A végén felpörögtek az események.

Sokáig azon gondolkodtam, hogy ez miért thriller, de kb. A szereplők jellemét nagyon jól visszaadta, végig ott volt bennem az ellenszenv a spoiler felé. Nagyon izgultam Christinért. Végig azon gondolkodtam, hogy lehet emlékek nélkül élni. Borzasztó érzés lehet. Szinte az egész napunk abból áll, hogy emlékeket idézünk fel.

Nem akarom megtudni soha, milyen érzés elveszíteni őket. Imádom az emlékeimet. Hozzám tartoznak, legyenek azok jók vagy rosszak. A filmet még nem láttam, de ezek után szeretném megnézni. Nem rossz, csak olyan dejavu-ja van az embernek olvasás közben, mintha már olvastam volna ilyet, mintha már láttam volna hasonló filmet.

Úgyhogy eredetinek éppen nem nevezném, de olvasmányosnak annál inkább, egy délután alatt kivégeztem és megnézem a filmet is. A filmmel ismerkedtem meg először, még évekkel ezelőtt, amikor a mozikban vetítették. Aztán egy barátom megvette nekem a könyvet is. Azonban az olvasása idáig váratott magára.

Az Amnézia Christine története, aki minden reggel, amikor felkel azzal kell szembesüljön, hogy fogalma sincs arról, hogy ki ő, ki a férfi mellette az ágyban és hol is van tulajdonképpen. Egy speciális amnéziás betegségben szenved, aminek hatására emlékei minden reggel törlődnek. Ezért számára az teljes élete arra a pár órára korlátozódik, amíg ébren van.

A férfi, aki mellett felébred minden reggel, elmagyarázza neki, hogy ő a férje, hogy egy autóbaleset miatt veszítette el az emlékeit és már 20 éve így élnek egyik napról a másikra. Aztán Christine megismerkedik egy orvossal, akinek tanácsára minden nap elkezd naplót írni. Kiderül, hogy időnként felvillannak tudata mélyéről korábbi emlékek, amiket szorgosan le is jegyez. Azonban ahelyett, hogy az emlékmorzsák segítségével összeállna a kép a múltjáról, csak minden egyre zavarosabb lesz.

Már nem tudja, hogy kiben bízhat. Mindenkire gyanakszik, hiszen az emlékei gyakran ellentmondanak annak, amit férje vagy orvosa mesél neki. A történet nagy részét Christine naplóján keresztül követhetjük végig, így mi is belebújhatunk a bőrébe. Átérezhetjük, hogy milyen nehéz is minden nap megküzdeni azzal, hogy egy napló segítségével kell felidéznie azt, hogy ki is ő valójában.

Ráadásul sokszor saját emlékeiben sem bízik, hiszen azok is lehetnek az őt ért trauma miatti képzelgések éppúgy mint a valóság. Izgalmas történet és megfelelő ütemben adagolt feszültség jellemzi a könyvet. A filmet is mindenképp újra fogom nézni.

Ha másért nem a neves szereplőgárda miatt is :. Már több mint egy éve láttam a filmet és azóta nagyon meg akarom szerezni a könyvet. Ebben az évben sikerült levadásznom a könyvtárból és ma végre — főleg egy kihívásnak köszönhetően — belekezdtem. Nem számítottam rá, hogy képtelen leszek letenni. A film eléggé könyvhű volt, szóval nem sok újdonságra számíthattam és még így is, hogy pontosan tudtam mi fog belőle kisülni, minden egyes mondatát izgalommal olvastam.

Egyszerűen fantasztikus volt. Klasszisokkal jobb, mint a film. Éreztem Christine bizonytalanságát, a homályban tapogatózását, a kétségbeesést, hogy senkinek nem hihet, még magának sem. Hiszen mi van, hogyha az emlék, nem is igazi emlék, hanem csak egy képzeletfoszlány? Szóval azért bánom, hogy először nem a könyv került a kezembe, akkor az egész még jobban lehengerelt volna. Ugyanakkor más részről örülök, hogy a filmet láttam először, mert így olyan apró részleteket is észrevettem, amik fel sem tűntek volna, ha nem tudom, hogy figyelni kell rájuk.

Plusz imádom Nicole Kidmant és Colin Firth-öt, szóval jó volt őket képzelni a szereplők helyébe. Reggeli egy idegen pasassal a házában, várva az alkalmas pillanatot, amikor faképnél hagyhatom, hogy hazamenjek végre. Éppen ez a bökkenő. Úgy fest, hogy ezúttal itthon vagyok.

Persze nem könnyű tisztán látni a dolgokat, amikor az ember benne van valaminek a kellős közepében. Csak utólag látjuk a dolgokat annak, amik valójában voltak. Mindnyájan ezt tesszük. Folyamatosan változtatunk a tényeken, átírjuk visszamenőleg a történteket, hogy igazoljanak bennünket, hogy jobban illeszkedjenek a vágyainkhoz, ahhoz, amit szerettünk volna, ahelyett, ami valójában volt.

Ez egy automatikus mechanizmus. Kitalálunk magunknak emlékeket. Anélkül, hogy tudnánk róla. Ha elég sokszor mondjuk magunknak, hogy valami így vagy úgy történt, elkezdünk hinni benne, és innen már csak egy lépés, hogy emlékezzünk is rá.