Konyv: 1956 es ami utana kovetkezett


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 538016684
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 9,97

MAGYARÁZAT:

Az os forradalom és szabadságharcra emlékezve több tévécsatorna magyar filmekkel emlékezik az eseményekre. A közszolgálati tévé a két legutóbbi ilyen tárgyú alkotást A Nap utcai fiúk, Szabadság, szerelemmíg a Duna és a Filmmúzeum az es Szerencsés Dánielt tűzi műsorára. De magyar filmművészetben már ben megjelent az os motívum. A magyar filmművészek mindig is kiemelten tekintettek az ötvenhatos eseményekre.

Olyannyira igaz ez, hogy még szinte el sem hallgatott a fegyverek ropogása, már meg is született az első ilyen témájú alkotás. A film a menni, vagy maradni kérdését boncolgatja, hiszen Viki, a balett-táncos Bécsbe emigrálna, míg férje a színész Károlyi János úgy érzi: minden Magyarországhoz köti.

A szilveszter éjjelén játszódó történetben egész életük lepereg előttük. A másik, ben készült alkotás a Húsz óra, melyet Fábri Zoltán rendezett, s mely Sántha Ferenc azonos című, s már korában nagyon sikeres regényéből készült. Története szerint egy riporter Keres Emil 20 órát tölt egy faluban, hogy az elmúlt húsz év történéseit megörökítse négy, a földosztásnál cselédként induló, de egészen más életutat bejáró ember Bánhidi László, Páger Antal, Görbe János és Õze Lajos sorsán keresztül.

Közülük ki-ki saját életén belül sem szeplőtelen. Egy évvel később készült el az Apa című film, Szabó István rendezésében. Az árván felnövő fiú egész legendakört felépít szülője köré, s mindannyiszor vélt, vagy valós hősiességébe vettet hite segíti át a nehézségeken, ám eljő a pillanat, amikor ráébred: saját küzdelmeit magának kell megvívnia. Szabó István Locarnóban elnyerte a zsűri különdíjat, míg a moszkvai filmszemlén nagydíjat nyert az alkotás. Szintén Szabó István rendezte az es Szerelmesfilmet, melyben Jancsi Bálint András Párizsba utazik, hogy találkozzon egykori szerelmével Halász Juditaki tíz éve él ott, s aki ban disszidált.

S bár szép napokat töltenek együtt, a találkozás mégsem olyan, mint amilyennek Jancsi elképzelte: az elmúlt egy évtized szakadékot vont közéjük. A filmben Törőcsik Mari hűségesen várja haza a politikai okokból bebörtönzött Darvas Ivánt, miközben régi barátai elfordulnak a segítségre szoruló nőtől, akinek anyósa ellátása mellett azt is el kell vele hitetnie, hogy fia nem börtönben van, hanem filmet forgat.

Szintén ebben az évben készült a Szerencsés Dániel című film, melyet október án két csatorna: a Duna TV és a Filmmúzeum is műsorára tűz. A film, melyet Sára Sándor rendezett szintén a menni, vagy maradni kérdését feszegeti, s gyakorlatilag a nyugati határon át disszidált mintegy ezer embernek állít emléket. A két főhős Rudolf Péter és Zsótér Sándor decemberében igyekszik az osztrák határ felé, ahol egy határmenti, menekülőkkel zsúfolt szállodában utoljára megkérdezhetik maguktól: menni, vagy maradni.

Miért csuktak le a kommunisták? Miért ették meg a kommunisták a kommunistákat? A film az és közötti egy évtizedet meséli el. Nem véletlen a cím, hiszen Monori Sándor, akit Eperjes formál meg, azt vallja, hogy akinek aranya van, mindene van. A Bécsből hazatért lánya vejétől két marék ékszerrel szabadul meg, diftériás unokáját egy aranyrúd árán menti meg. Az utcán dúlnak a harcok, s Monori menekülés közben rosszul lesz.

A film egyébként nem túl optimista hangvételű látlelet az értékvesztésről, arról, hogy az unokák nem tudnak mit kezdeni az apák elvesztett értékeivel. A filmért Bereményi Géza elnyerte az Európai Filmakadémia legjobb rendezésért járó díját. A szakajtónyi pénzt, amiből családja akár száz évig is elélne éppen október án kellene átvennie. Hogy ne rabolják el tőle, egy Pobjedával érkezik érte, ám a felhevült tömeg kiszabadítja a targoncavezetőt az ávósok fogságából.

Innen kezdődnek a — néha — megmosolyogató kalandok. Ahogy egyre több a bonyodalom a táska körül, szinte előrelátható, hogy a pénz nem a szegény embert és családját boldogítja majd. A rendező úgy vallott erről az alkotásáról, hogy személyes oka is volt annak, hogy elkészítse, mivel gyermekkorában ismerte Nagy Erzsébetet. A film az egykori miniszterelnök életének kevéssé ismert szakaszát dolgozza fel: a jugoszláv nagykövetségtől kezdve a fogságán át egészen a kivégzéséig.

Az M1 két ötvenhatos filmet is műsorára tűz a nem kevés termésből. Először Szomjas György alkotása A Nap utcai fiúk lesz látható. A történet A fiúk egyaránt szeretik Julit, aki a grundon focizóknak hozza a hírt, hogy tüntetés van a városban. A forradalom Andrew Vajnát — saját bevallása szerint — már rég foglalkoztatta, hogy filmet készítsen ról.

Végül is megtalálta a neki tetsző történetet, s producerként vett részt Goda Krisztina Szabadság, Szerelem című filmjének elkészítésében. A film a Melbourne-i olimpiára készülődő magyar vízilabda csapat körül bonyolódik. A medence császárai verhetetlenek, azaz mégsem, mert a szovjetek ellen elveszítettek egy meccset Moszkvában, így fokozottan készülnek a visszavágásra.

A sztorit egyébként Kárpáti György is megírta a Medencék, gólok, pofonok című önéletrajzi ihletésű visszatekintésében. Ám míg az a regény a humor fegyverével operált, addig a film komolyabb húrokat penget. Miközben a távoli Ausztráliában zajlik az olimpia, addig Budapest utcáin a csapat két tagja Karcsi Fenyő Iván és Tibi Csányi Sándor belekeverednek az eseményekbe. S mint ahogy lenni szokott: a kezdeti kalandkeresés után Karcsi szerelmes lesz Vikibe, akit Dobó Kata formál meg. A véres ütközet azonban nem csak a főváros utcáin zajlott, hanem a medencében is.

A valóságban ugyanis a szovjetek ellen vívott olimpiai elődöntő a nem túl hízelgő vérfürdő nevet kapta a köznyelvben. Miután már ra vezetett a magyar csapat, az egyik orosz játékos, Valentyin Prokop elveszette a fejét és könyökkel oda akart ütni az őt őrző Bolváry Antalnak, ám az éppen érkező Zádor Ervint találta el, akinek felrepedt a szemöldöke.

A víz pillanatok alatt véres lett. Az alig 21 éves sportoló pedig a medencéből kimászva lassan vonult el a lelátók előtt, miközben a vizes test vöröslött a vérétől. Az addigi extatikus szurkolás a szovjetek elleni tüntetéssé fajult, s százak másztak át a korlátokon.

A meccset már nem lehetett befejezni: a bírók egy perccel a vége előtt lefújták a mérkőzést. Zádor Ervin így több száz kilométeres távolságból, s akaratlanul is a forradalom egyik ikonja lett. Emellett szinte eltörpült az a tény, hogy a döntőben re megverte a magyar csapat Jugoszláviát és elhozta az aranyérmet. A honvedelem. Kérjük, engedélyezd a neked megfelelő sütibeállításokat! Ezen sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát, és látogatóink azonosítása nélkül gyűjtenek információt a használatáról.

Ezen sütik a weboldal használatáról részletesebb, elemzési célú információszerzést tesznek lehetővé, így segítenek weboldalunk ügyfélfókuszú továbbfejlesztésében. Ezen sütik a weboldal felhasználói szintű viselkedési adatainak összegyűjtésével segítenek, hogy látogatóink számára releváns hirdetések jelenjenek meg a weboldalakon.

A mű egy házaspár visszaemlékezésein át mutatja be a magyar történelmet a II. Kósa Lajos Tízezer nap cím alkotása szintén családtörténet: a Széles-família sorsán keresztül mutatja be a magyar parasztság életét küzdelmét a világháborút megelőző évektől egészen az ötvenhatos forradalmi események okozta válságig.

A film ben elnyerte Cannes-ban legjobb rendezés díját, valamint ugyanebben az évben Arany Pálmára jelölték. A két főszereplő Kozák András és Molnár Tibor. A sorban a következő film a Sára Sándor rendezte as Feldobott kő, mely az erőszakos téeszesítések idején játszódik. Főhőse Pásztor János Balázsovits Lajosakit nem vesznek fel a rendezői szakra, mert apját bebörtönözték. Földmérői állást vállal, s vidéket járva ismerkedik meg az ott lakók mindennapjaival, gondjaival, s köt barátságot velük.

S mikor nagy sokára elkészül első filmje, az ezeknek az embereknek az emlékének szenteli. Az eddigi drámai sorból némiképp kilóg az ben készült Tanú című film, mely Bacsó Péter alkotása. A filmszatíra főhőse Pelikán elvtárs Kállai Ferencaki hithű kommunista, s aki egyszer orvhorgászaton kapja gyermekkori barátját. A filmet tíz évvel elkészülte után mutatták be.

Az M2 idén október én tűzi műsorára. Szintén Makk Károly rendezte az ben készült Egymásra nézve című filmet. A film több szempontból is mérföldkő. Egyrészt az első olyan alkotás, ami nyíltan szólt az ötvenhat utáni véres kádári hatalomátvételről, másrészt ez az első olyan film, melyben megjelenik a leszbikus kapcsolat ábrázolása. Az egyik női főszereplő, Jadwiga Jankowska-Cieslak Cannes-ban elnyerte a legjobb női alakításért járó díjat.

A másik főszereplőt, Líviát is egy lengyel színésznő, Grazyna Szapolowszka alakította. Ebben az évben készült el Mészáros Márta Napló-trilógiájának harmadik eleme a Napló gyermekeimnek, mely Éppen emiatt sokáig nem is mutatták be. A film egyébként Cannes-ban elnyerte a Zsűri Nagydíját. Egy évvel. Miközben a távoli Ausztráliában. Következő Befutott Budapestre a bécsi szupermaraton.

Lavrov: az orosz katonákat figyelmeztették az amerikai légicsapás előtt Tartalékos tisztek virtuális nemzetközi találkozója Fontos a hivatástudat! Életével mutatott utat Amerikai légicsapás Szíriában Isten Önnel, Feri bácsi! Bajtársi segítség Egy kiemelkedő katonai pálya Katonai meteorológia Sütibeállításokkal kapcsolatos információk A honvedelem. Elfogadom a javasolt sütibeállításokat Süti beállítások módosítása.

Részletes süti tájékoztató. A weboldalon használt sütik beállítása A honvedelem. Alap működést biztosító sütik Statisztikai célú sütik. Alap működést biztosító sütik Ezen sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát, és látogatóink azonosítása nélkül gyűjtenek információt a használatáról. Például a következő sütiket is használjuk: Munkamenet session sütik Használatot elősegítő sütik Csökkentett funkcionalitású Google Analytics.

Tovább olvasom. Úgy gondoltam, hogy ez alkalomból érdemes volna egyetlen kötetben összegyűjteni mindazt, ami életművemben az os forradalomról és annak utóéletéről szólt, ideértve azokat az újabb fordulatokat is, amelyek az után újraformált kommunista pártállam összeomlása után következtek be. A KALLIGRAM ebben is partner volt, s ennek köszönhetően tartja kezében a nagyrabecsült olvasó ezt a kötetet, amelynek első főrésze az os népmozgást és annak közvetlen kihatásait tárgyalja a fennálló rendszer összeomlásától annak visszaállításáigmásodik része pedig mindazt, ami a magyar társadalommal és a rákényszerített vagy a belőle kinövő kormányzatokkal és között történt.

Ahogy ez már a fentiekből kiderült, a jelen kötet minden egyes darabja megtalálható Életmű-sorozatom valamelyik kötetében is. Az itt olvasható szöveg mindössze néhány lábjegyzettel vagy ehhez hasonló pár szavas beszúrással egészült ki. Ezeket általában feltünteti a lábjegyzet végén álló évszám. Tovább a szerző oldalára. Tovább olvasom Kende Péter és ami utána következett. Nincs készleten. Nem rendelhető. Kategória: Történelem. Idézet, kritika, recenzió helye. Kis türelmet kérünk. A szerző további könyvei.

Kende Péter. A szerkesztő ajánlja. Kosár A kosarad üres. Tovább vásárolok.