Konyv: A Baltimore fiuk


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 405029571
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 6,35

MAGYARÁZAT:

A kamasz Marcus mindennél jobban csodálja két unokafivérét: a szikrázóan intelligens Hillelt és az örökbe fogadott, zabolátlan, ám nyílt szívű Woddyt. Elválaszthatatlan hármasuk egyensúlya felborul, amikor barátságot kötnek a gyönyörű és izgalmas Alexandrával, aki mindegyikük szívét megdobogtatja.

Érzéseik azután sem halványulnak, hogy egyetemre mennek, és elkerülhetetlenül sodródni kezdenek a Tragédia felé. Nyolc évvel később  Az igazság a Harry Quebert-ügyről elbeszélője visszatér ifjúkora színhelyére, hogy regénnyé formálja a múltat. Amint munka közben újabb és újabb titkok sejlenek fel, lassan kirajzolódik előtte a Tragédia és a családja igazi története; a családé, amelyben az összetartással együtt a féltékenység és a versengés is apáról fiúra száll.

A Baltimore fiúk. A Baltimore fiúk leírása A kamasz Marcus mindennél jobban csodálja két unokafivérét: a szikrázóan intelligens Hillelt és az örökbe fogadott, zabolátlan, ám nyílt szívű Woddyt. Hűségprogrammal elérhető ár:  Ft. Elérhetőség: Raktáron Várható szállítás: munkanap. Demény - Most én ugatok Magos Judit. Agrárbárók - Magyarország az oroszok csapdájában Frei Tamás. Ami nem öl meg David Lagercrantz. A selyemhernyó Robert Galbraith. Egyszer az életben Danielle Steel. A klitorisz csodálatos története Jean-Claude Piquard.

Bosnyák Viktória Ft. Julia Quinn Ft. Matthew McConaughey Ft. Karády Anna Ft. Edith Eva Eger Ft. Kepes András Ft. Vrábel Krisztina Ft. Belle Ft. Dot Hutchison Ft. James Patterson J. Barker Ft. Lőrincz L. László Ft. Innes Shona Ft. Shen Ft. Kelényi Angelika Ft. Bosnyák Viktória Knézics Anikó Ft. Angela Gentner Günter Hohenberger Ft. Csájiné Knézics Anikó Ft. Czirbeszné Ignácz Éva Ft. Feliratkozom a hírlevélre és elfogadom a hírlevélküldésre vonatkozó adatkezelési tájékoztatót.

Vásároljon Book

Elválaszthatatlan hármasuk egyensúlya felborul, amikor barátságot kötnek a gyönyörű és izgalmas Alexandrával, aki mindegyikük szívét megdobogtatja. Érzéseik azután sem halványulnak, hogy egyetemre mennek, és elkerülhetetlenül sodródni kezdenek a Tragédia felé. Nyolc évvel később Az igazság a Harry Quebert-ügyről elbeszélője visszatér ifjúkora színhelyére, hogy regénnyé formálja a múltat. Amint munka közben újabb és újabb titkok sejlenek fel, lassan kirajzolódik előtte a Tragédia és a családja igazi története; a családé, amelyben az összetartással együtt a féltékenység és a versengés is apáról fiúra száll.

Joël Dicker ben született Svájcban, jogászként végzett, regényeit franciául írja. Ez a harmadik regénye. Eredeti megjelenés éve: Amerikai Egyesült Államok amerikai futball barátság családregény családtörténet drámai cselekmény egyetem énekes felnőtté válás francia gyilkosság kortárs krimi kutya magyar nyelvű regény rejtély romantikus sport svájci szerző thriller ügyvéd.

Milyen történet is lehetne A Baltimore fiúk, ha nem egy fiús, kalandos, tele a fiatal fiúk lelkesedésével, vágyaival, álmaival. Az élet szépségeivel és örömeivel, barátsággal, szeretettel, összetartással, boldogsággal. Egészen addig, amíg be nem következik a Tragédia. Marcus, Hillel és Woody, ők voltak a Baltimore fiúk és testvérekként imádták egymást, életük legszebb éveit töltötték együtt. Egységük erős és rendíthetetlen volt. Család, szeretet, örök barátság, szerelem, féltékenység, tévedések, minden megvolt, ami egy jó történethez szükséges.

Számomra Irwin Shaw családi történetét és mesélési stílusát idézte a Gazdag ember, szegény ember regényét. Joël Dicker egy tehetséges mesemondó. Most, hogy számomra az egyik legszerethetőbb könyvet elemzem ki, úgy döntöttem egy bejegyzés erejéig levetkőzöm a saját rendszer alapján kimódolt formaságokat.

Ez formaságokba oltott üresség. Őszinte merülés az ember emlékeinek labirintusába, hol túlkoros, hol szinte még gyerek, hol melegszívű, hol érzéketlen, szép vagy érthetetlen, megrázó vagy vidám pillanataiban. Nem tud lehangolni, pedig néha a helyzetekből elvileg ez lenne várható, de olyan szépen és egyszerűen teszik benne a dolgukat ezek a szereplők, hogy már szinte irigylésre méltó.

Ami a legszimpatikusabb, hogy mindezt nem terjengős, szirupos formában kaptam, hanem hús-vér emberek nagyon is hétköznapi drámáinak egyszerű és őszinte ábrázolásával. Könnyen dekódolható mondanivalóval büszkélkedhet, de épp ettől válik az alkotás végtelenül életszerűvé, amivel helyből kiemelkedik a hasonló műfajú könyvek közül.

Majdnem írói bemutatkozásnak ez bizony ötös. Elolvastam Harry Quebert ügyét, és látatlanul szerelmes lettem az Íróba. Elkezdtem a Baltimore fiúkat, gondoltam, megnézem már az Írót, megláttam és tényleg szerelmes lettem. Na jó, nézzük a könyvet. De mivel tudtam, hogy erről szó sem lehet, belevágtam. Az olvasásba, és nem a borítóba, pedig megérdemelné. A thriller cimke kivételével mind megállja a helyét, egy családregényt olvashatunk, ami nagyjából huszonöt évet ölel fel től ig, bár néha még visszább ugrunk az időben, megismerve a Goldman családot nagypapáig visszamenően.

De a főszereplők mindenképpen a Goldman fiúk, Hillel, Woody, és Marcus. Nagyon tetszett a könyv felépítése, a hirtelen ugrások az időben, a fejezetek hosszúsága illetve rövidsége, ahogy egyre jobban fejtjük le a rétegeket, mindig van alatta valami, mint mikor egy hagymát bontunk szét, és legbelül ott van a Tragédia, ahová ez az egész vezet minket.

Illetve Tragédiák sorozata, habár Saul bácsi szerint Tragédiák nincsenek, csak események, amiktől erősebbek leszünk. Igazából mindenkinek ajánlom, de aki szereti a családregényeket, annak meg főleg. Igaz, én rühellem őket, de mindig vannak kivételek, és hála kedves molytársaimnak, elég sokra ráakadtam az elmúlt két év alatt. Karácsonyra pedig Joel Dickert kérem a fa alá, majd addig kiküldöm a férjem.

Három idősíkon játszódik: a tragédia előtt, a tragédia után, és a jelen, amikor Marcus megírja a regényét a Goldmanok életéről. Ez a tragédia szó, annak előrevetítése annyit szerepel a regény lapjain, hogy szinte már másra nem is tudtam gondolni, minthogy mikor érek oda. Marcus felidézi gyermekkorát, csodálatát a luxus körülmények között élő baltimore-i Goldmanok iránt. A gyermekkor ábrándjai, naivitása, Hillel-el és Woody-val való barátságának megélése volt a legszebb időszak.

Nagyon jól van ábrázolva az idilli időszakot felváltó rivalizálások, félreértések, titkok, az örök barátságot beárnyékoló első momentum, egy gyönyörű lány megjelenése. Átlépnek a kamaszkor, majd a felnőtté válás mezsgyéjére. Kezdetét veszik, mint annak idején a szüleiknél is a versengések, féltékenységek.

Mindez mind a karakterek, mind a cselekmény nagyszerű egységét alkotja és elvezet bennünket az összeomláshoz. Érdemes elolvasni. Alapjába véve szeretem, ha egy könyvben több idősíkban játszódik a történet, de valamiért ennél a könyvnél először egy kicsit zavart.

Olyan érzésem volt, mintha az író a jelenben is és a múltban is mindig csak egy kicsit belekapna a történetbe, de mégse árulna el olyan sokat. Aztán végülis hamar túltettem magam ezen, és hamar beszippantott az egész hangulata. Ráadásul valljuk be, arra mindenképpen jó volt, hogy felkeltse az olvasó figyelmét, aki tűkön ülve várja, jussunk el végre a Tragédiához. Annyira imádtam a gyerekkorukat bemutató részeket, ha nevettek én is, ha szomorúak voltak én is, szinte úgy éreztem, mintha én is a Goldman banda tagja lennék.

Ez a könyv közel sem tökéletes. Joel Dickel történetszövése imitt amott nem életszerű, Ő egy nagy álmodozó, és mégis az egész együtt működik, vele álmodhatunk. Igazán jól ír Joel, még mindig. Mondjuk nem az ő hibája, de ez a borító valami szörnyű, nekem erről egy romantikus izé-bizé jutna eszembe, semmiképpen nem venném a kezembe a könyvet, ha nem látnám az író nevét.

Persze a könyvben van romantika is, de legfőképpen egy barátságról szól három fiú között. Átélhetjük minden szenvedését és örömét e triónak egészen kicsi koruktól kezdve. Kinek milyen a családi háttere, rokonok hogyan alakul az életük és kiből mit vált ki, ha betoppan az életükbe egy lány.

Utána is igyekeznek, de már nem ugyanaz, és lassan közeledünk a Tragédia felé. E Tragédia lengi be a könyvet végig, de hogy mi is az, azt csak a végén tudjuk meg. Joel Dicker szemtelenül fiatal, de piszok jól ír, ezt már Az igazság a Harry Quebert című regényével is bizonyította, és itt sem hazudtolta meg önmagát.

Mintha egész életében ezt csinálta volna — úgy bánik a szavakkal, mint senki más, mondatai pedig annyira egymásba simulnak, mint egy krémes rétegei, nem egymástól teljesen elütve, darabosan követik egymást, sokkal inkább tökéletes, folyamatos átmenetet alkotva.

Olyan érzés ez, mint a reggeli kávé kortyolása "soha ne érjen véget"annak ellenére is, hogy újra azt a gyakori, időben történő ugrálást alkalmazza, mint előző regényében kíváncsian várom, mit tud lineáris történetmesélés mellett alkotni. A dráma és a családregény jegyeit azonban igen mint ahogy azt a fülszöveg eláruljahabár a fordulatok hagynak némi kívánnivalót maguk után: egyik sem üt akkorát, amekkorát várnánk, holott végig annyira titokzatosan próbálja tálalni egy tragikus vég vízióját ami be is következik, tényleg tragikus is, de a történtek függvényében egyáltalán nem megdöbbentő.

A döbbenetet inkább az hozza elő az olvasóból, hogy hogyan gondolhatja azt egy ifjú író, hogy ez a történet megírásra alkalmas — és itt most nem Dickerre, hanem Marcusra gondolok persze az igazság fokozatosan tárul elé, de még a végén is büszkeséggel teli szívvel gondol vissza családjára.

Bár Dicker regényének fülszövege is inkább egy dicsőséges történet szerencsétlen végkimenetelét vetíti előre, ez a történet cseppet sem dicsőséges, és a szó átvitt értelmében cseppet sem tragikus. Ez az élet, ami nem a testvéri szeretetről, barátságról, őszinte szerelemről, megértésről, támogatásról szól, és nem a véletlenek szerencsétlen csillagállásáról, hanem a rivalizálásról, irigységről, egóról, és tetteink egyenes és visszafordíthatatlan következményeiről.

Joel, várlak vissza egy izgalmasabb, váratlanabb fordulatokkal teletűzdelt tökéllyel. Csont nélküli max. Joel Dicker első könyve, amit olvastam, és láttam, hogy a főhős, akinek tollából átéljük a Tragédiát, már egy másik könyvben is szerepel rövidesen az is sorra kerül. Az egész tökéletesen felépített, a rétegeket, mint a hagyma rétegei, az író folyamatosan fejti fel, hogy a végén ott legyen a mag: És ez nem túlzás, egy igazi drámai helyzetben a végső kétségbeesés szörnyű következményeket szül… De még az epilógus is összehoz egy gyönyörű, megható pillanatot, szóval a könyv az elejétől a végéig számomra kifogástalanra sikerült.

Igazi nagybetűsen hibátlan történetmesélés! Hogy miért írok? Azért, mert a könyvek erősebbek, mint az élet. Szebben nem is lehetne visszavágni az életnek, mint egy könyvvel. A könyvek szellemünk sérthetetlen falának, emlékezetünk bevehetetlen erődjének a tanúi. Azt gondolják, hogy egy író csak lógatja a lábát, holott pontosan akkor dolgozik a legkeményebben, amikor nem csinál semmit.

A regényirás olyan, mint egy nyári tábor kezdete. Az író jobbára magányos és csendes napjai hirtelen lármával telnek meg, ahogy egyszer csak minden figyelmeztetés nélkül betoppan megannyi szereplő, és felforgatja az életét. Egy reggel hatalmas busz érkezik, és zajongva leözönlenek róla, izgatottan, hogy ők kapták meg a szerepet. Az írónak pedig együtt kell élnie ezzel, foglalkoznia kell velük, ételt, szállást kell adnia nekik.

Az ő felelőssége mindez. Mert ő az író. Ha valaki felelős az életünk zűrzavaráért, azok csakis mi vagyunk, Marcus. Egyedül mi. Mindenki maga felel az életéért. Csak magukat okolhatjuk azért, hogy ez történt velünk. A könyveknek hála Immár minden eltörölve. Immár minden elfelejtve. Immár minden megbocsátva.

Immár minden jóvátéve. Húsz év múlva az emberek nem fognak már olvasni. Ez így van. Minden idejüket lefoglalják majd a hülyeségek a mobiltelefonjukon. Sokan valami értelmet próbálunk adni az életüknek, de az életüknek csak akkor van értelme, ha képesek vagyunk elérni, hogy három dolog beteljesedjen a sorsunkból: szeretetet adni, szeretetet kapni, és megbocsátani.

Minden más csak időfecsérlés. Azokkal, akik kutyát vesznek, sokszor az a probléma, hogy nem fogják fel, nem mi választjuk kutyát, hanem fordítva: ő dönti el, hogy kihez-mihez vonzódik. Pro tagság Üzenet a Molynak meta. Joël Dicker: Le Livre des Baltimore. LibriBudapest,