Konyv: Gilgames


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 236325813
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 15,58

MAGYARÁZAT:

Pontosság ellenőrzött. Az ókori keleti költészet legfontosabb eposza. Mivel több változatban fennmaradt, a legteljesebb kora ókori irodalmi mű. A töredékek kiegészítik, helyenként átfedik egymást, és kétség sincs az összetartozásukról. Az akkád nyelvű eposzváltozatok a sumer Gilgames királyról szóló történet, és az azzal kapcsolatba hozható más sumer irodalmi remekek összedolgozásával keletkeztek, közben egyéb elemekkel is bővültek, és az uruki király egyre inkább félisteni, sőt isteni hérosszá vált.

Utóbb a sumer eredetű, a Gilgames-eposzba bekapcsolt történeteket Gilgames-ciklusként nevezték. Az akkád nyelvű Gilgames-eposz óbabiloni korú. A ciklus összeválogatását, a fordítást és szövegezést valószínűleg egyetlen költő végezte el az első ismert változatban. Az eposznak ma öt változata ismeretes, az első kettő után korban következik a hettita Gilgames-eposzamely részben hettita nyelvrerészben hurri nyelvre fordított változat, erőteljesen mitizált elemekkel.

Szintén egy írnok, Ipizzi művének tűnik. Széles körben ismerték. GudeaLagas állam és Girszu városának uralkodója templomépítési himnuszában úgy említi Gilgamest és Ninszun istennőt — az epikus hagyományban Gilgames anyját —, hogy az uralkodót eszményítő, később tipikussá váló Gilgames-kép ismerhető fel.

Utu-hégál győzelmi felirata hasonló szellemű. A III. Sulgi egy i. Ezek a Gilgames-történetek azonban még nem álltak össze egységes eposszá, az egyetlen, ami összeköti őket, az Gilgames személye. A teljes eposzt csak az összes, különböző korú töredék sorba állítása után olvashatjuk el. Azt nem tudjuk azonban, hogy a különböző korokban — amely az eposz történetében két évezred — adott pillanatban pontosan mely történetek képezték részét, vannak olyanok, amelyek sosem kerültek bele például a Gilgames és a fűzfa.

A cselekmény kezdete egy újasszír táblán olvasható. A második és harmadik tábla óbabilonide a vége csak újasszír változatból ismert. A negyedik és az ötödiknek az első fele és harmadik szakasza újasszír, második és negyedik töredéke a hettita változatból való, végül az óbabiloni változattal fejeződik be.

A hatodik tábla legteljesebb forrása az újasszír, a hetedik eleje a hettitavége az újasszír változat. A nyolcadik, kilencedik, tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik újasszír, bár az utolsó egy nagyon korai sumer irat beillesztése.

Az eposz végeredményben hat különböző sumer irodalmi mű alapján készült, jelentősen bővítve és átdolgozva azokat. Érdekes módon a Ziuszudra-eposz a sumer vízözön-történet nincs a források között, az Ut-napistimről szóló részek az Atrahaszísz-eposzból kerültek át ide. Voltak, akik vitatták, hogy a babiloniak összegezték volna a Gilgames-ciklus darabjait, szerintük már a sumer korban is egyetlen Gilgames-eposz volt. Abban azonban mindig is egyetértés volt, hogy ha létezett is ilyen, az óbabiloni változat nem egyenes fordítása, hanem átdolgozása annak.

Ma már bizonyosnak tűnik, hogy a Gilgames-ciklus a sumer irodalomban nem állt össze egységes történetté. A végső változathoz a babiloniak és az asszírok sok olyan mitikus szöveget is felhasználtak, amelyeknek eredetileg semmi közük nem volt a Gilgames-ciklushoz. E változat akkád nyelvűhat önálló munka nyolc töredékéből áll. Az óbabiloni korú történet kezdő része ismeretlen, így a cselekmény megindítása kérdéses. A 2—3. Ez egy beszélő név, hiszen a diš egyaránt jelent írásban egy számjegyet, valamint fát egy darab élő faígy utalás Gilgames egyik céljára is.

Nagy szerepet kap Enkidumár-már ő a főszereplő. Enkidu egy jóslatban tűnik fel, majd díszes ruhákba öltözve egy Istár papnő kíséretében Urukba indul. Az eposz szerint Gilgames önző és kegyetlen kényúrként viselkedik városában, Enkidu ezért megy Urukba. Az urukiak Gishez hasonlítják és a zsarnokság alóli megszabadítóként fogadják, mivel úgy látják, képes legyőzni őt. A harmadik tábla már Gis Humbaba vagy Huvava elleni hadjáratáról szól.

A szörny azt a cédruserdőt őrzi, amelynek fáit Gis kivágná. Enkidu ugyan vonakodik, de Samas megígéri, hogy Enlil teremtménye ellen segítségükre lesz. Az óbabiloni töredék addig meséli el a történetet, amíg Enkidu és Gis fegyverei elkészülnek, innentől egy újasszír töredék veszi fel a fonalat. Az eposznak e részei a Gilgames és Humbaba című, a Gilgames-ciklusba bevont korábbi történet átdolgozásai.

Az óbabiloni történet az ötödik tábla végével folytatódik, ahol éppen a viadal leírása van. Az egyik leghosszabb töredék az Enkidu halála utáni eseményekkel foglalkozik: témája Gilgames vándorlása Ut-napistimhezaki az örök élet szigetén él.

Ez a rész több későbbi változatban is ismert. A tábla legfontosabb része Gilgames beszélgetése egy Sziduri nevű kocsmárosnővel, aki az élvezetekről, az élet kihasználásáról beszél. Gilgames nem hallgat rá, átviteti magát a halál vizén, hogy Ut-napistimtől kérjen tanácsot. Az átjutáshoz magának kell póznákat vágnia, az eposz óbabiloni szövege e ponton megszakad.

A teljes óbabiloni változat terjedelme mintegy tábla lehetett. Az eposz e változata az i. Szerzője a hagyomány szerint Színlekinnin volt, neki tulajdonítják a szöveg végleges elrendezését. Feltehetőleg e kiadásban alakult ki a 11 táblás szerkezet, illetve itt csatolták az Atrahaszísz-eposz vízözönleírását a műhöz.

Az eposzban a vízözön leírását Ut-napistim mondja el. E kiadás jóval bővebb az előzőnél, önálló epizódok, illetve párbeszédes jelenetek kerültek bele. Itt kapunk először leírást Enkidu vadak közti életéről, illetve ebben a változatban bukkan fel először a vadász, aki Enkiduról jelentést tesz Gilgamesnek. Az ismert akkád változat bár inkább óasszírnak kéne nevezni készítésének idejét nem sokkal követi a CTH számú, jelenleg huszonegy töredékből álló hettita változat, a hettita Gilgames-eposz.

Talán mindet egy személy írta, Ipizzi, akinek neve néhány táblán feltűnik. Ismerte az akkád—asszír változatot, de annak bővítményeit valószínűleg teljesen kihagyta, és a korai mintájú, szoros történetmeséléshez tér vissza.

Ugyanakkor az újasszír változathoz közeli Gilgames alakja, aki már nem egyszerű földi király vagy félisteni hérosz, hanem maga is isten. E változatot tekinti az irodalomtudomány a Gilgames-eposz klasszikus kiadásának. Népszerűsége hatalmas volt: Assur-bán-apli könyvtárának feltárása során öt teljes példány került elő belőle.

Az eposz cselekményét mesterien osztották el a 12 tábla közt: minden egyes tábla egyben önálló szerkezeti egységet is jelent. Az újasszír változat új részletei leíró jellegűek, a szerzőjük sokat merít a Nergal és Ereskigal illetve az Istár alvilágjárása című eposzokból. E változatban általánossá válnak a díszítő jelzők.

Az eposz szövege rengeteg szállal kötődik az újasszír költészet egészéhez. E változat az újbabiloni korban készült. Mindössze nyelvi frissítés történt az eposz szövegében, a tartalmán lényegi változtatásokat nem hajtottak végre. A tábla utolsó ismert ékírásos változata a Kr. Az eposz ókori ismertségéről kevés adattal rendelkezünk: Ailianosz feltehetőleg ismerte.

A modern világirodalomra gyakorolt hatása nehezen felmérhető: XIX. Megtalálása Hormuzd Rassam nevéhez fűződik. Később kiderült, hogy a vége hiányzik. Ezt George Smith találta meg. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Ez a közzétett változatellenőrizve : Gilgames-eposz Agyagtábla Assur-bán-apli könyvtárából: Az özönvíz története Szerző nem ismert Eredeti cím Sa naqba imuru Megírásának időpontja i.

A Wikimédia Commons tartalmaz Gilgames-eposz témájú médiaállományokat. Kategória : Sumer mitológia Sumer irodalom Akkád irodalom Eposzok. Névterek Szócikk Vitalap. Nézetek Olvasás Szerkesztés Laptörténet. Kezdőknek Segítség Közösségi portál Kapcsolatfelvétel Adományok. Mi hivatkozik erre? Kapcsolódó változtatások Speciális lapok Hivatkozás erre a változatra Lapinformációk Hogyan hivatkozz erre a lapra? Wikimédia Commons. Agyagtábla Assur-bán-apli könyvtárából: Az özönvíz története.

Bővebben: uruki epikus ciklus. Bővebben: hettita Gilgames-eposz.

Részletes kereső Témaköri fa. A kosaram. Bejelentő neve. Bejelentő e-mail címe. Hozzájárulok böngészőm adatainak átadásához. Bejelentő böngészője. Keresés beállítások. Oldal url. A nevét és e-mail címét csak az Önnek való visszajelzés miatt kérjük. A böngészője nem támogatja a JavaScriptet! A weboldal funkciói így nem működnek. Az antikvarium.

Tovább válogatok. Gilgames Ékírásos akkád versek. Komoróczy Géza. Rákos Sándor. Kass János. Fülszöveg A történelem első ismert nagy könyvtárából - Asszíria hatalmas királyának: Assur-ban-aplinak ninivei gyűjteményéből - maradtak ránk azok az agyagtáblák, amelyeknek ékírással vésett szövegei a késői korok olvasói számára megelevenítik az ókori Mezopotámia mitikus-csodás világát.

E messze földön híres könyvtárat ugyan a Ninivét elpusztító médek és babilóniaiak rombadöntötték, de a múlt század második felében megindult ásatások napvilágra hozták az ókori Kelet kutatásához ma már nélkülözhetetlen agyaglapokat. Ezek őrizték meg számunkra az ókori Közel-Kelet legjelentősebb költői alkotását, a Gilgames-eposzt, amelynek csodálatos soraiból feltárul előttünk az emberi élet megannyi mély igazsága, az ember vívódása és küzdelme, de önérzete, lelkiismerete és büszkesége is.

Kötetünk a Gilgames tizenkét tábláján kívül még nyolc eposzt tartalmaz. Így az asszír-babilóni, illetve akkád epika legkiválóbb alkotásait nyújtuk át az olvasónak első ízben magyar nyelven, Rákos Sándor ihletett, költői Így az asszír-babilóni, illetve akkád epika legkiválóbb alkotásait nyújtuk át az olvasónak első ízben magyar nyelven, Rákos Sándor ihletett, költői tolmácsolásában.

Az akkád képzőművészet eredeti alkotásainak nyomán Kass János készítette el a kötet megragadóan szép illusztrációit. Komoróczy Géza gondos kísérő tanulmánya segíti még közelebb hozni a magyar olvasóhoz ezt a régen letűnt, mégis, ma is élő - mert emberi - világot. Megvásárolható példányok.

Állapotfotók × Close Gilgames. Állapot: Jó. Tovább a kosaramhoz. Magyar Helikon. Fekete-fehér illusztrációkkal.