Konyv: A kamelias holgy-DVD


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 293030261
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 5,86

MAGYARÁZAT:

Kosár tartalma 4 db. Azonnal szállítható Raktáron. Warner Bros. Tartalom: A XIX. Marguerite Gautier Greta Garboa gyönyörű kurtizán ebben a kétarcú világban éli a kéjnők viszontagságos mindennapjait. Egy napon felbukkan életében Armand Duval Robert Tayloraki beleszeret a szobor szépségű nőbe és szerelme jeleként kaméliás csokrokkal halmozza el szíve hölgyét.

A vonzalom kölcsönös, és a románc hamarosan heves szerelemmé alakul, ám a jóképű világfi szülei nem nézik jó szemmel a kétes kimenetelű viszonyt…  Alexandre Dumas regényét a zseniális, OscarŽ-díjas rendező, George Cukor vitte vászonra, Garbo pedig emlékezetes játékával egy OscarŽ-jelölést és a New York-i kritikusok legjobb színésznőnek járó, rangos díját is kivívta magának.

Megjelenés dátuma. Keresztnév: Értékelés: 1 2 3 4 5 Hozzászólás: Kérjük pipálja be, ha nem robot! Az akció - ig, illetve a készlet erejéig tart. Családi Filmtár Gyűjtemény IV. Kolibri kód Blu-ray Steven Knight. Vásárlási tudnivalók. Regisztráció Bejelentkezés A kosárban 4 db termék van összesen 10 Ft értékben. Fémdobozos - Steelbook. Kabaré, Humor. Kötelező olvasmányok DVD-n. Mese, Rajzfilm, Animáció.

Ünnepi Karácsonyi. Zenés film. Blu Ray filmek. Jégvarázs 2. A XIX. Greta Garbo ; Robert Taylor további filmjei. A rendező k további filmjei George Cukor filmjei. Akik ezt vásárolták, vettek még.

Az ifj. Alexandre Dumas Alexandre Dumas és annak elképesztően sok szeretője közül az egyik, Marie-Laure-Catherine Labay törvénytelen gyermekeként jött a világra. Bár a fiú sikeres regény- és drámaíró lett, halhatatlanná kétségtelenül életrajzi elemekre épülő regénye,  A kaméliás hölgy tette, mely minden idők egyik legfelkavaróbb szerelmi története. Főszereplője, a tragikus sorsú Marguerite Gautier alakját Dumas valós személyről mintázta. A lány Alphonsine Plessis néven született egy parasztgazda lányaként.

Apja a szóbeszéd szerint eladta őt a cigányoknak. Így került Párizsba, ahol Marie Duplessis néven varrónőként dolgozott mindaddig, amíg egy vendéglős fel nem figyelt különleges szépségére. A vendéglőst egy másik férfi követte. Majd egyre újabbak érkeztek… és a lányból rövid idő alatt korának legünnepeltebb és legkapósabb kurtizánja lett.

Aki bár megosztotta kegyeit Párizs sok gazdag és nemes férfijával, tartós hírnevét egy elszegényedett fiúnak ez volt az ifjú Dumas köszönhette, akivel őszén rövid, keserédes románcba keveredett. A fiú által kezdeményezett szakítás után Marie más férfiaknál többek között a zeneszerző Liszt Ferencnél keresett vigaszt, majd férjhez ment egyik udvarlójához.

Betegsége egyre jobban eluralkodott rajta, ezért nem tudta folytatni nagyvilági életét. A mindössze huszonhárom éves lány Dumas egy apjával tett utazásról hazafelé értesült Marie haláláról. Hazaérkezése után elment a házához, ahol oly sok kellemes percet töltöttek együtt, majd májusában kivett egy szállodai szobát, újraolvasta a lány hozzá írt leveleit, és nekilátott a regénynek, amely egy évvel később jelent meg, és világhírűvé tette.

És amit ben saját maga alkalmazott színpadra. A darab sikere talán még a regényét is felülmúlta. Erre a népszerűségre építve komponálta Guiseppe Verdi La Traviata című, talán legnépszerűbb operáját. Mivel jelen írásom tárgya az ban Robert Knights által rendezett verzió, a többivel most nem igazán foglalkoznék.

Legfeljebb olyan szinten, hogy a híres párizsi kurtizán bőrébe az eltelt évtizedek alatt olyan hírességek bújtak — többek között —, mint Sarah Bernhardt benAlla Nazimova benGreta Garbo banKate Nelligan ban és Greta Scacchi ben ; míg Armand Duvalt olyan színészek alakították, mint Lou Tellegen benRudolph Valentino benRobert Taylor banPeter Firth ban illetve Colin Firth ben. Alexandre Dumas regénye alapján Edmund Gosse írta. Nem tudom, kinek mekkora szerepe van abban, hogy a végeredmény ilyen lett, de egészen le vagyok nyűgözve.

Ritkán van az ember gyerekének olyan élményben része, amikor egy adaptáció nagyobb hatással van rá, mint az eredeti alkotás. Márpedig jelen esetben ez történt. Hiszen a mű ilyetén feldolgozása olyannyira érzékeny, megrázó, drámai és egyben elgondolkodtató, hogy nyugodtan nevezhetjük — a szó legjobb értelmében — klasszikusnak. Ha ezt nézzük, egyetlen percig sem érezzük túlzásnak azon állítást, miszerint ez minden idők egyik legfelkavaróbb szerelmes története. Már csak azért is, mert jelen esetben egyetlen szereplő számára sincs megváltás.

Sem feloldozás. Viszont azzal, hogy Margit szerelme jövőjének érdekében képes lemondani az olyannyira áhított boldogságról, olyan erkölcsi magasságokba emeli őt, ahová az őt megvetéssel sújtó képmutatók soha nem érhetnek fel. Az egész filmen végigvonul egyfajta melankólia, ami a végkifejlet felé olyan szintű drámaisággá terebélyesedik, amit szinte elviselni sem lehet. Miközben a szereplők cselekedeteit és döntéseit figyeljük, lassan de biztosan kérdések és gondolatok kezdenek megfogalmazódni bennünk, melyek még az utolsó képkocka után hosszú idővel is kísértenek bennünket.

Persze mindezt jól hangsúlyozza a film kamaradarab jellege: a kevés szereplő, a zárt terek, és az, hogy semmilyen formában nem jelennek meg sem a közvetlen napi, sem a kort nagyban befolyásoló történelmi események. Mindettől nem csupán a drámai hatás fokozódik, hanem egyfajta világtól elzárt lebegő burokban érezzük magunkat, ahol újra és újra szembesülünk a kor vitatható erkölcseivel és képmutatásával.

Gondoljunk csak Armand apjára, aki a Margittal folytatott beszélgetés során családja jó híréért aggódik, a fiának viszont azt mondja: tartson nyugodtan szeretőt, de ne éljen együtt vele. Hát milyen világ az, ahol egy kitartott nő nem más, mint árucikk, amiért fizetni kell, de megtartani nem szabad? Kate Nelligan olyan ihletetten és mély átéléssel alakítja a szerelméért mindent feláldozó, tragikus sorsú kurtizánt, hogy az ember legszívesebben anyatigris üzemmódba kapcsolna, és mindent megtenne annak érdekében, hogy megvédje őt — önmagától, és egyben mindenkitől, aki fájdalmat okoz hat neki.

Szóval összesen egyetlen embert engednénk közel hozzá: az őt tiszta szívből, rajongásig szerető Armand Duvallt. És nem hagynánk, hogy akár egyetlen percre is elváljanak egymástól. Ebben az esetben talán de csak talán képesek lennénk változtatni azon, ami eleve elrendeltetett.

Ha nem is végleg, de legalább időlegesen. Hiszen a tüdőbaj, amiben Margit szenvedett, és ami akkoriban gyógyíthatatlan betegségnek számított, úgysem hagyta volna, hogy együtt öregedjenek meg….