Konyv: Grof Miko Imre


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 681531205
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 14,54

MAGYARÁZAT:

Elfelejtett jelszó. Belépés folyamatban Részletes keresés kategória. A mezők bármelyike illeszkedjen. A mezők mind illeszkedjen. A sorozat ötödik könyvét az ő személyiségének és munkásságának fölidézésének Bővebb ismertető      Termék adatok      Bolti készlet      Vélemények. Bolti készlet. Ez a termék törzsvásárlóként akár Ft. Legyen MOST törzsvásárló. Személyes ajánlatunk Önnek. Lehet-e sízni a Kárpátok alatt?

Jeszenszky Géza, Neidenbach Ákos. Egy nemzet kétségek között - Adalék Magyarország XX. Klebelsberg - Kornis - Hóman A két világháború közötti kultúrpolitikusok székesfehérvári szobrai [előrendelhető] L. Simon László szerk. Ukrajna története - egy modern nemzet születése Jekelcsik, Szergej. Élő hit a föld alatt - Partizánok, keresztények, kommunisták - Miért nem tudták elpusztítani a kereszténységet a kommunisták a Szovjetúnióban?

Palmer, Gretta, György Atya. Szigetvár album - Fotókönyv Egyed József. Részletesen erről a termékről. Bővebb ismertető Termék adatok Bolti készlet Vélemények. Bővebb ismertető. Termék adatok. Szerző: Egyed Ákos. Sorozat: Magyar örökség - Kairosz. Cimke felhő.

Imre   gróf   Erdély. Erdély Széchenyije, Gróf Mikó Imre. Bolti készlet    Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet. Baja, Family Center Líra Könyvesbolt. Líra Nagykereskedés. Kiadó Kereskedelmi rendszer.

Athenaeum Kiadó. Corvina Kiadó. General Press Könyvkiadó. Magvető Kiadó. Manó Könyvek Kiadó. Menő Könyvek Kiadó. Partvonal Kiadó. Rózsavölgyi és Társa Kiadó. Szépmíves Könyvek Kiadó. Líra bolthálózat. Líra Könyvklub. Törzsvásárlói rendszer. Líra nagykereskedelem. Hírdetési lehetőségek. Segítség Adatkezelési szabályzat Oldaltérkép. Minden jog fenntartva © Líra Könyv Zrt. A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.

Powered by ERBA Minden jog fenntartva.

Pontosság ellenőrzött. Gróf hídvégi Mikó Imre Zabola Politikai pályáját az erdélyi főkormányszék tisztviselőjeként kezdte ban, s re a kincstárnoki tisztségig jutott, egyúttal az erdélyi liberális reformnemzedék egyik vezéralakjává vált. A szabadságharc bukása utáni időszakban a passzív ellenállás híveként visszavonult a politikától, s az as évekig kizárólag Erdély gazdasági és művelődési felemelkedésének szentelte életét.

Az Erdélyi Gazdasági Egyesület és az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalapítása mellett fontos szerepet játszott a Kolozsvári Tudományegyetem létesítésébentámogatta a kolozsvári Nemzeti Színházatösztönözte a korszerű mezőgazdaság és oktatásügy kibontakozását, s tevékenyen részt vállalt az erdélyi református egyházkerület közügyeiből is.

Szerkesztője és kiadója volt az Erdélyi Történelmi Adatok három kötetének —ezzel tudományszervezőként megteremtette az erdélyi történetírás egyik alapvető fórumát, de maga is írt történeti, irodalomtörténeti tanulmányokat. Az as évektől ismét politizált, —ben Erdély főkormányzója volt, majd től Kolozsvár követe a pesti országgyűlésen.

A kiegyezést követő első magyar kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztereként — nevéhez fűződik a Magyarországot Erdéllyel összekötő vasúti pálya kiépítése, valamint az állami vasúttársaság, a mai Magyar Államvasutak Zrt. Apja gróf hídvégi Mikó György háromszéki főkirálybíró, anyja gróf Mikes Borbála volt. A Mikó és a Mikes család egyaránt régi székely famíliák, amelyek a A Mikó nemzetség őseinek első írásos említése ből maradt fenn, amikor IV.

Béla a Brassó és Háromszék közötti Szék földjét adományozta Akadas fia Vince comesnek, sebesi azaz sepsi székelynek követi szolgálatai jutalmául. Az adománnyal a székely lófő egyben a vármegyei nemesség körébe is bekerült. Vince comes egyik fia Mikó volt, az ő neve alakult át nemzetségnévvé. Az ősök gazdag örökséget hagytak utódaikra: jelentős földbirtokokat, földesúri jogokat, széles körű összeköttetéseket, tekintélyt.

A patinás családból a történetíró Mikó Ferencaz emlékíró Mikó Miklósilletve Mikes Kelemen szellemi területen is nevet szerzett. Ezt az örökséget Mikó Imre kötelezettségként fogta fel. Mikó Imre az anyai nagyszülők, gróf Mikes Zsigmond és Ugron Julianna zabolai házában született szülei harmadik gyermekeként. Miután édesanyja gyermekágyi lázban hamarosan meghalt, felnevelését a nagyszülők vállalták magukra. A fiú Zabolán és Sepsibodokon nevelkedett, majd idővel Marosújvárra költöztek, hogy unokájukat a nagyenyedi református kollégiumba járathassák.

Az apa, Mikó György ban elhunyt. A latin és görög klasszikusokon alapuló filozófiai oktatás mellett a tanrend előírta a görögrómai és német irodalomtörténelem és számtan oktatását is. A felsőbb jogi tanfolyamon köz- és magánjogottermészettudományterkölcstantállamtörténetet és oklevéltant oktattak. Az intézmény több mint 21  kötetből álló könyvtára és múzeuma kiváló lehetőséget nyújtott az egyéni tanulásra is. A kollégium számos nagy tanáregyénisége közül ebben a korban Köteles SámuelHegedüs Sámuel és Szász Károly országosan is jelentős tudósnak számított.

Mikó Imrére különösen Köteles Sámuel és az általa tanított kanti filozófia volt hatással. Ezt követően jogi ismeretei kiegészítésére Marosvásárhelyrea királyi ítélőtáblához ment joggyakornoknak — korabeli kifejezéssel jurátusnak —, ahol ben a jog- és törvénytudományokból kitűnő vizsgaeredménnyel szerezte meg oklevelét.

Hivatali munkája mellett ban a nagyenyedi főiskola gondnokává, ben az erdélyi református egyházkerület egyik státuskurátorává főgondnokává választották; ezzel döntő befolyást gyakorolt az iskola és az egyház ügyeire. Emellett az —as országgyűlés rábízta a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatását is bővebben lásd a Kolozsvári Nemzeti Színház részben.

Az —es erdélyi országgyűlés felterjesztésére az uralkodó Noha saját nézetei inkább a liberálisokéihoz álltak közelebb, vállalta és közmegbecsülést szerezve látta el kormány-tisztviselői munkáját. A pesti forradalom kitöréséről Mikó március án, Nagyszebenben értesült. A törvényesség és a mérsékelt ütemű haladás híveként az volt a legfőbb törekvése, hogy a közrendet biztosítsa és elkerülje az összetűzéseket a magyarok és a többi erdélyi nemzetiség között.

Amikor május közepén az uralkodó őt bízta meg az Erdélyi Udvari Kancellária báró Jósika Samu lemondásával megürült elnöki tisztségével, a felkérést nem fogadta el. Döntése óhatatlanul eltávolította Mikót a konzervatív politikai szárnytól, s az ezt követő időszakban politikai felfogását és tevékenységét erőteljesebben jellemezte a liberálisokhoz való igazodás.

Utóbb azonban a körülmények mégis úgy hozták, hogy a főkormányszék élére került: amíg gróf Teleki József kormányzó júliusától a pesti országgyűlésen tartózkodott, ideiglenes elnökként Mikó vezette az erdélyi guberniumot. Egyik első ténykedéseként július án ő tartotta meg az utolsó rendi erdélyi országgyűlést berekesztő záróbeszédet, amelyben az egyesített ország jövőjébe vetett hitéről vallott hazafias hévvel.

A helyzetet orvoslandó egyre erélyesebben sürgette az igazságügyminiszter Deák Ferencetnevezze ki az erdélyi törvényhozás előírásainak megfelelően a földesurak és a parasztság földigényeit rendező településenkénti bizottságokat. Deák azonban arra hivatkozott, hogy a magyarországi és az erdélyi jogrendszer összehangolását rendező törvényjavaslattal az ún.

Mikó — kellő támogatás híján — ügyvezető guberniumi elnökként nem tudott úrrá lenni a birtokrendezés kérdésén, a román parasztok szembeszegülése az újoncozással pedig végül fegyveres incidenshez vezetett az erdélyi nemzetiségek között Aranyoslóna Berzenczey László erdélyi kormánybiztos októberre Agyagfalvára hívta össze a székely nemzeti gyűléstamelynek feladata a székelység politikai útjának kijelölése volt.

Mikó Imre királyi biztosként volt jelen az eseményen, s a mintegy 60  főnyi követ őt választotta elnökké. Ferdinánd magyar király és a magyar alkotmány mellett, valamint a nemzeti főparancsnokság és a székely nemzetőrség felállításáról.

Emellett felhívást intéztek a román és szász nemzethez, amelyben egyrészt kinyilvánították minden nemzetiség és felekezet jogainak tiszteletben tartását, másrészt azt kérték tőlük, engedelmeskedjenek a független magyar kormánynak, katonával és pénzzel segítsék az országot.

Egyrészt felszereletlennek és kiképzetlennek ítélte meg a székely nemzetőröket, másrészt óvatos politikusként szerette volna elkerülni a háború kiterjedését. Október én azonban a követek tudomást szereztek Latour osztrák hadügyér Anton Puchner tábornokhoz intézett, október 3-ai keltezésű titkos mozgósítási parancsáról, másrészt az a valótlan hír érkezett a táborba, hogy a II. Ezért elhatározták a jelen lévő haderő bevetését, s Mikó még aznap aláírta a gyűlésnek azt a határozatát, mely szerint a 19 és 40 év közötti férfiak kötelesek táborba szállni.

A fegyvert fogó székelyekre azonban Puchner október án vereséget mért. A magyarországi közvélemény meglepetésére az uralkodó november én Mikót nevezte ki az erdélyi gubernium élére. A gróf, lehetőségeivel számot vetve fogadta el a tisztséget: noha nyíltan törvénytelennek bélyegezte meg a katonai hatalomátvételt, meggyőződéssel hitte, hogy jelenlétével és okos politikával elhárítható a polgárháborús veszély, s a népfelkelés is lefegyverezhető.

Miután a város védelmére kirendelt Az erről szóló szerződés aláírására Mikó Imre és Groisz Gusztáv főbíró, illetve Puchner tábornok között került sor november én. A város így mentesült a fosztogatástól, viszont   pengőforint hadisarcot kellett fizetnie. A feladás aláírása miatt Mikót egy időben árulónak tekintették. A memorandum személyes átadásával Mikót bízták meg, aki fel is kereste a folyamodvánnyal az Olmützben tartózkodó császári udvart.

Feladata végrehajtását követően azonban I. Ferenc József nem engedte vissza Erdélybe, s Bécsben házi őrizetbe került. Itt értesült arról, hogy kislányuk született, de felesége A tragédia lesújtotta, és testi-lelki egészségét annyira megrendítette, hogy három hónapon keresztül betegágyához volt kötve.

Végül csak a szabadságharc leverése után, októberében kapott engedélyt a hazatérésre. A megszállt Erdélyben Mikó Imrének újabb lelki megpróbáltatásokkal kellett szembenéznie. A családi tragédia és a szabadságharc bukása felett érzett személyes fájdalom mellett egyfelől a kolozsváriak továbbra is árulónak tekintették a város előző évi feladása miatt, másfelől az erdélyi főkormányszék is felelősségre vonta as szerepvállalásáért.

A vizsgálat éveken át tartott, közben birtokát lefoglalták. Ebben az időszakban tanult meg esztergálni, és kísérletezett a fényképezéssel is. Végül hivatalosan nem fogták perbe, jószágait is visszakapta, és kincstárnoki tisztségére tekintettel nyugdíjban részesült. Mikó visszatért ugyan a közéletbe, de a Bach-korszak passzív ellenállási mozgalmához csatlakozva a közvetlen politizálás helyett a társadalom, gazdaság, kultúra, oktatásügy és tudományosság területén munkálkodott.

Tetterejét és szervezőkészségét az erdélyi közművelődés szolgálatába állította, az es években vetette meg egy sor, Erdély kulturális életét hosszú évtizedekre meghatározó intézmény és egyesület alapjait. Nevéhez fűződik többek között az Erdélyi Gazdasági Egyesület és az Erdélyi Múzeum-Egyesület megszervezése, Erdély református kollégiumainak anyagi támogatása, a sepsiszentgyörgyi református kollégium megalapítása, valamint az erdélyi történetírás és tudományosság fórumainak megteremtése.

Közművelődési-tudományos tevékenységének eredményeit a Munkássága fejezet részletezi. Mivel a gazdasági haladáshoz nélkülözhetetlennek tartotta a vasúti hálózat kiépítését, a kolozsvári vasúttársaság elnökeként próbálta elérni a bécsi kormány jóváhagyását terveire. A Bach-korszakban azonban ezen a téren nem tudott gyakorlati eredményt elérni. Ferenc József december ével Mikó Imrét nevezte ki főkormányzónak.

Idővel azonban felmérte, hogy az unióellenes bécsi udvar olyan szerepet szán neki, amelyet hazaszeretetével és politikai céljaival sem tartott összeegyeztethetőnek. Amikor az uralkodó összehívta az Mikó terjedelmes leiratban tiltakozott a rendelet ellen és ellenszegült a választási előkészületeknek is. Miután Șuluțiu fogarasi érsek és metropolita lázadónak nevezte a guberniumot és Mikót az uralkodóhoz küldött emlékiratában, Mikó Követte őt a magyar kormányszéki tanácsosok, főispánok és székely főkirálybírák nagy része is, s helyüket román nemzetiségű vármegyei adminisztrátorok vették át.

Mikó megjelent a Kolozsvárra összehívott Ugyanebben az évben választották meg Kolozsvár képviselőjeként a pesti országgyűlésbe is, de megbízólevelét csak márciusában mutatta be, s ekkor foglalta el parlamenti helyét is. Mikó Imre tárcavezetői tevékenységét és törekvéseit erőteljesen meghatározta Erdély gazdasági felemelkedésének elősegítése, közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése. Ugyanakkor a vasútüggyel korábban is foglalkozó államférfinak átfogó vasútpolitikai elgondolásai voltak a teljes magyarországi vasúthálózat bővítésére is.

Széchenyi István as terve, valamint az Országos Magyar Gazdasági Egyesület es ajánlása alapján készítette el ben Magyarország vasuthálózata címen miniszteri programjának szánt emlékiratát. Terveiben a székesfővárost kívánta a vasúti hálózat központjává tenni, ugyanakkor nagy hangsúlyt helyezett az ország peremvidékeinek vasútfejlesztésére is.

Az általa vezetett minisztérium irányításával készítettek elő több törvényjavaslatot, így például a Magyar Keleti Vasút Arad és Temesvár közötti pályaszakaszának Bár törvényi erőre nem emelkedtek, de további parlamenti javaslataival síkra szállt a miskolc— bánrévei fővonal és az arra épülő gömöri iparvasúti hálózat, a salgótarján — losonc — besztercebányaiaz érsekújvár — nyitra — trencsénivalamint az eszék — sziszek — károlyváros — fiumei vasútvonalak kiépítése mellett.

Távlati tervei között szerepelt egy Romániával kötendő kereskedelmi egyezmény aláírása, valamint a kolozsvár— brassó — galaci vasút fejlesztésének támogatása. Ezektől nem csupán Erdély kelet és nyugat felőli elszigeteltségének megszűnését remélte, de azt is, hogy ezzel szűkebb pátriája kulcsszerepet tölthet be a Fekete-tenger és az Adriai-tenger között zajló nemzetközi kereskedelemben.

Mikó sem habitusa, sem életkora miatt nem volt alkalmas a vasúti koncessziók körüli korrupció elleni hatékony fellépésre, így Érdemei között tartják számon, hogy az anyagi nehézségekkel küzdő Magyar Északi Vasút állami felvásárlásával ban megalapította a Magyar Királyi Államvasutakatvalamint minisztersége idején épült ki az Erdélyt Magyarországgal összekötő vasúti pálya.

Minisztersége alatt, karácsonyán adták át a keleti vasút gyulafehérvári szárnyvonalát, s fél évvel lemondását követően, A politika élvonalából a háttérbe húzódott, s két parlamenti ciklustkövetően ben már a képviselő-választáson sem indult. Visszavonulása után, ban érdemei elismeréseként az uralkodó a Lipót-rend nagykeresztjét adományozta neki, emellett főpohárnokmesterré nevezték ki, ezzel zászlósúr és a főrendiház tagja lett.

Élete utolsó éveiben a politikával kevesebbet foglalkozott, idejét inkább a református egyház ügyeinek szentelte. Temetésén 10—12  ember gyűlt össze; a gyászbeszédet közeli munkatársa, Nagy Péter református püspök tartotta. Már az as—es években bekapcsolódott az erdélyi református egyházaz oktatás és a kolozsvári magyar színház ügyeibe, de intézményszervezői munkássága igazán a politikai visszavonultság éveiben, az es években teljesedett ki.

Felkarolta a nemzeti nyelv ügyét, az ismeretek terjesztését, az erdélyi közművelődési, oktatási és jótékonysági intézeteket, melyeknek egész sora neki köszönheti létét vagy felvirágzását. Az alábbiakban külön részletezett egyesületek mellett újjászervezte az után bomlásnak indult Erdélyi Kölcsönös Jég- és Tűzkármentő Társaságot. Anyagilag támogatta Gyergyai Ferenc A magyar nyelv sajátságairól című nyelvészeti munkájának és Kriza János Vadrózsák című székely népköltési gyűjteményének megjelentetését.

Közművelődési, tudományszervezői és mecénási tevékenysége azonban nem csupán Erdély kulturális felemelkedésére irányult, szervezőmunkájával és anyagi áldozattételeivel az összmagyarság közművelődését is szolgálta.