Konyv: A kapitany kuldetese


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 398788459
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 6,45

MAGYARÁZAT:

Jefferson Kyle Kidd kapitány az amerikai polgárháborúból hazatérve azzal keresi kenyerét, hogy településről településre vándorolva a nagyvilág híreit olvassa fel a helyieknek. Wichita Fallsban elvállal egy különleges megbízást: el kell kísérnie San Antonióba a rokonaihoz a tízéves Johannát, aki négy évet töltött a kajova indiánok fogságában. Az indiánok megölték a családját, őt pedig elhurcolták, és saját törzsükből valóként nevelték.

Kidd kapitányra és Johannára négyszáz mérföldes, veszélyekkel teli út vár. Johanna ráadásul nem beszél angolul, és minden alkalmat megragad a szökésre — sokkal inkább tűnik a kötöttségeket nem tűrő indiánnak, mint német bevándorlók gyermekének. A két magányos lélek között a viszontagságokkal teli utazás során különös kötelék szövődik, hiszen a kegyetlen vidéken az életük múlhat azon, hogy minden különbözőségük ellenére képesek-e megbízni egymásban.

Megindító történet bátorságról, becsületről és… tovább. Megindító történet bátorságról, becsületről és arról, hogy a szeretet bármilyen áldozatra képes. Paulette Jiles regényíró és költő. A Missouri Egyetemen szerzett diplomát újlatin nyelvek szakon. Költőként elnyerte a legrangosabb kanadai kitüntetést, a Governor General's Awardot. A regényből a Fox stúdió készül filmet forgatni Tom Hanks főszereplésével. Azért kell életben maradnunk, hogy továbbadjuk a híreket.

Talán csak egyetlen üzenetünk van, amit születésünkkor kapunk, és sose tudhatjuk pontosan, mi is az. Lehet, hogy semmi közünk hozzá, de vinnünk kell, hordoznunk, egész életünkben, és a végén átadni annak, akit illet, feltöretlen pecséttel.

A 71 éves kapitány, aki hírek olvasásával járul hozzá a világ színesebbé tételéhez, kemény feladatot vállal, a kajovák fogságából kiszabadult kislányt kell hazavinnie nagynénjéhez és nagybátyjához. A hosszú, veszélyes úton kalandokba keverednek, ám a hangsúly nem ezen, hanem a kettejük között kialakuló különleges kapcsolaton van.

A történet az elrabolt gyermekek nehézségeit kiválóan szemlélteti, ahogy családjuktól elragadva minden világból kizuhannak, visszatérve pedig egyáltalán nem találják a helyüket. A párbeszédeknek az elbeszélésbe ágyazása és az elbeszélők egy fejezeten belüli váltakoztatása ellenére elég olvasmányos a könyv, Kap-tan és Cso-henna karakterei pedig nagyon szerethetőek.

A különböző kalandoknak, leírásoknak és múltidézéseknek azonban mégsem sikerült lekötniük, ritkán tudott magával ragadni ez az olvasmány. A sajátos vadnyugati történet filmfeldolgozására viszont változatlanul kíváncsi vagyok, Tom Hanks talán hozzáadja majd azt a pluszt a történethez, amelyet olvasás közben hiányoltam.

Azt gondoltam magamról, nem tud megvezetni a külcsín, de jelen esetben mégis ez történt valamelyest. Csodás a borítója! Mindig is szerettem azokat a történeteket, amik egy felnőtt jelen esetben idős férfi és egy kislány szeretetkapcsolatáról szólnak, spoiler mindig elérzékenyülök az ehhez hasonló írásokon, de itt valahogyan még ebbe sem sikerült beleélnem magam, távoli maradt mindkét szereplő. Nyúlfarknyi könyv, mégis azt éreztem, hogy túl sok benne a körülírás, mindennek az elnyújtott sokszor többszöri bemutatása, számtalanszor ismételt meg dolgokat, útjukat és az az alatti történéseket sem éreztem kellően izgalmasnak.

A tízévesek rugalmasságával hamar túltette magát a történeken, azon, hogy nem sikerült átkelnie a Vörösön, és csatlakozni az övéihez, így hát jobb híján énekelt, és táncoló mozdulatokat tett a kezével. Amit szintén utálok, azok az ilyen típusú bekezdések: A kapitány evett. A kapitány megtörölte az állát.

A kapitány ivott. Miért kell mindent háromszor elismételni, miért kell az ilyesmit tőmondatokban megfogalmazni? Miért olvashattam többet a nádbugákról, mint a két főszereplő érzéseiről? A párbeszédek nem jelölése szintén fura volt, de ezt azért sem rónám fel, mert a kedvenceim közt is szerepel olyan kötet, ami ehhez hasonló, úgyhogy lassan kezdem megszokni. Összességében csalódott vagyok. Azt gondolom, hogy ebből az ötletből sokkal-sokkal többet is ki lehetett volna hozni.

Nagyon nagy kár érte. Tulajdonképpen érdekes történet lehetett volna, ha picit izgalmasabb a menekülésük, utazásuk az indiánok és a nyerészkedők elől. Viszont maga az elgondolás jó és izgalmas, hogy vajon az elrabolt gyermekek hogyan éreznek, vissza tudnak-e térni a régi életükhöz, ha visszakerülnek a családjukhoz. A vége kicsit túl idilli volt számomra a körülményekhez képest, ugyanakkor jó is erre gondolni, ha eszembe jut. Valóságos, megtörtént esetek alapján íródott, a kapitány például létező személy és létezett gyermekrablás is.

Talán egy picit többet is ki lehetett volna hozni az egészből. Nem volt ez egy hosszú könyv, de mégis úgy érzem, hogy rendesen megszenvedtem vele. Ez a oldal nekem nagyjából nek érződött. Eléggé tömény a szöveg, és mivel a párbeszéd teljes mértékben elbeszélésbe van építve, még töményebbnek tűnt. Nem igazán tetszett ez a megoldás. Sokszor nem tudtam elkülöníteni a kapitány belső monológját a párbeszédektől. Maga a történet az érdekes lett volna, ha kicsit pörgősebb sztorit kapunk.

Úgy éreztem, hogy ez egy sehonnan sehová sem tartó könyv. Oké, a vége az szép és jó és megvan a méltó lezárás, de úgy valahogy mégsem volt az a megnyerő kötet. Lapos, kissé unalmas. Csak néhol kapott el a hangulat úgy, hogy még élvezzem is olvasni. Természetesen maga a háttér az izgalmas. Vadnyugat, a még épp ébredező AEÁ, indiánok, lovak, cowboyok… de mégsem sikerült ezt úgy tálalni, hogy csak faljam az oldalakat. A hangsúly talán a felolvasáson kellett volna legyen, ám én mégis úgy éreztem, hogy inkább Johanna és a kapitány barátságán és utazásán volt.

A felolvasósdi az eléggé mellékvágányon szaladt az utazás mellett, na meg Johanna fejlődése mellett. Sajnos engem nem igazán vett le a lábamról, pedig annyira reméltem, hogy fog tetszeni! Gyönyörű borító, ígéretesen hangzó fülszöveg. A filmre amúgy nagyon kíváncsi leszek. A könyv története rövid és velős, mégis annyira érzékletesen, már-már lírain tárja elénk Kidd kapitány és Johanna vadregényes tájakon való utazását és filmbe illő kalandjait, hogy a fantáziánknak abszolút nem kell megerőltetnie magát, ha el akarja képzelni ezt a narancsbarna western-világot.

Ha pedig már felhoztam ezt a szót is, hogy western, akkor le kell szögeznem azt is, hogy ez nem a hagyományos értelemben vett vadnyugati történet, amitől tudom, hogy sokan ódzkodnak. Nem a filmekből is jól ismert klasszikus, poros, forró és kihalt városban játszódó regény ez, ahol néha átgurul egy ördögszekér, hogy aztán bankrablás, párbaj és erőszak hozza elő az emberből a legrosszabb oldalát.

Itt se mindenki tökéletes, itt is vannak maradványai a polgárháborúnak, vannak katonák és útonállók, önző és hitvány emberek, de mindezek csak még inkább a férfi és a gyermek kapcsolatának kihangsúlyozására születtek. Jefferson Kyle Kidd kapitány ugyanis majdhogynem a tökéletes ember mintaképe. Már leélte élete javát, volt nyomdász és katona, volt férj és apa, most pedig a városokat járja, hogy hírt adjon a nagyvilág eseményeiről.

Neve nem ismeretlen a legtávolabbi településeken sem, mindenki tiszteli és becsüli és ő igyekszik is a hírnevére rászolgálni. Egy kedves, jóindulatú és talpig becsületes férfi, akit azonnal megkedvel az olvasó. A kettejük kapcsolata Johannával a maga egyszerűségében elképesztően szép és tiszta.

Ahogy lépésről lépésre kialakul a kettejük közti bizalom és szeretet, az egymás iránti tisztelet, az teszi ezt a könyvet igazán különlegessé. Paulette Jiles költőként indult, s ez megmutatkozik itt is: igazán kompakt kis regényt írt, amiben mégis annyi minden benne van. Lehet westernként is olvasni, de ez nem az a típusú vadnyugati történet, ami teli van erőszakkal és harcokkal, sokkal inkább azokról a helyzetekről és emberekről szól, akik ezen a vidéken próbáltak meg boldogulni.

Jefferson Kidd kapitány az igazi katonai úriember megtestesítője, az erkölcsi iránytűje mindig pontos, tudja kiben bízhat és mennyire engedhet bárkit is közel magához. Természetesen tudja, Johannát mindenképp kartávolságnyira kell tartania magától és a szívétől, de fokozatosan egyre többet tesz meg a lányért és a hála nem marad el.

Nagyon is érthető, ahogy egyre inkább segítségei, támaszai lesznek egymásnak és eljön a pillanat, amikor már nm kétséges, hogy a lány ki mellé áll. Ez egy igazán különös barátság története. A karakterek múltja roppant érdekes: Kidd kapitány már rengeteg mindenen túl van, szép kort megért, érzi, hogy ez kábé az utolsó nagy vállalkozása, soha többé nem fog talán ekkora utat megtenni.

Amit csinál roppant érdekes és hasznos és nyomot hagy: elvégre a hatalmas országban nem mindenhova jutottak el anno a hírek, a legtöbb embernek nem volt ideje, hogy újságot olvasson és kövesse a világ dolgait. Nekik hihetetlen élmény, amikor megjelenik Kidd és felolvas, nem csak politikáról, hanem más országokról, találmányokról, megpróbálja az egyszerű embereknek is tágítani a látókörét, s ezért többnyire hálásak neki.

Nagyon izgalmas téma Johanna története is érezhető, hogy Jiles egy csomót kutatott a témábanaz indiánok között felnőtt gyerekekről sokféle történet keringett akkoriban is: voltak akik nem akartak visszatérni még eredeti családjukhoz se, sőt megszöktek és próbáltak visszatérni a törzsükhöz, akik meg katonai fenyegetettség miatt igyekeztek megszabadulni azoktól a fehér gyerekektől, akiket a háborúskodások során magukhoz vettek.

Valószínűleg azét, mert az őslakosok egészen másként foglalkoztak a gyerekekkel, mint ami a fehérek között általában elterjed gyakorlat volt. A filmfeldolgozásra még mindig csak várni lehet, de tényleg klasszul lehetne vászonra vinni, s bár nagyon szeretem Tom Hanks-et, kapitányként nem tudom elképzelni. Persze kiváló színész és bár még sose játszott westernben, meg fogja állni a helyét, de Jiles Jefferson Kyle Kidd-ként szerintem egy az egyben Sam Elliot-ot írta le.

Amolyan csendes, finom könyv ez, ami egy idő után bevette magát a gondolataimba. Arra is rájöttem, hogy végül a magyar címadás igenis találó lett. A könyv eredeti címe a News of the World egyértelműen a kapitány elfoglaltságára utal, a magyar azonban arra a feladatra is, amit Johanna jelent neki, úgyhogy tényleg kettős küldetése lesz: elvinni a lányt a rokonaihoz és terjeszteni a híreket.

Szóval ha valaki elgondolkodtató és nem erőszakos, de izgalmas meg kedves könyvet szeretne a vadnyugatról, ami ugyanakkor rövid de rengeteg mindent tud magába foglalni, az nyugodtan vegye kézbe Paulette Jiles regényét. Nem szokott különösebben érdekelni, hogy egy könyvet filmvászonra fognak vinni, de most kár tagadnom, hogy elsősorban ez a tény hívta fel a figyelmemet A kapitány küldetésére.

Mert ha Tom Hanks valamiből filmet fog csinálni, akkor kizárt, hogy az a valami rossz legyen. Egyébként egy előző könyv olvasása közben döbbentem rá, hogy elkeserítően szegényes a tudásom a vadnyugat világával kapcsolatban, és ezt sürgősen pótolni kellene, Jiles regénye pedig ha nem is a klasszikus értelemben, de western valamennyire.

Szóval így találkoztunk mi hárman, Kidd kapitány, Johanna és én. Annak ellenére, hogy ez egy rövidke könyv, nagyon szépen, líraian lett érzékeltetve ennek a szeretetteli kapcsolatnak a kialakulása kettejük között. A szereplők majdhogynem kilépnek a lapokról, annyira igaziak, a táj és a korszak érzékeltetése pedig filmszerű. Azt már észrevettem, hogy ha egy alapvetően lírát alkotó ember nekiáll prózát írni, akkor az minden esetben mesteri lesz.

Nos, ezt ez a könyv sem cáfolta meg. A kapitány küldetése egy nagyon szívderítő és kedves történet, amelynek talán az a legnagyobb hibája, hogy túl rövid. Nem azért, mert kevés, hanem mert annyira élveztem! Azt hiszem, ha vannak olyan regények, melyek a filmvásznon ígéretesebbnek tűnnek, mint a könyv lapjain, akkor A kapitány küldetése — számomra legalábbis — mindenképpen ilyen.

A kötetet a meggyőző fülszöveg, és a vitathatatlanul csodálatos borító iránti azonnali rokonszenv miatt választottam. Paulette Jiles elbeszélése, már a fülszöveg alapján is, pontosan ezt a lehetőséget csillantotta fel. Nekem tetszett a könyv, sajnos gyorsan a végére is értem — szaladtak az oldalak.

Na jó itt-ott kicsit hiányosnak, kevésnek éreztemde összességében egy aranyos, megindító történet.

Kosár mentése Kosár ürítése Pénztár. Az Ön böngészőprogramjában nincsenek engedélyezve a JavaScript-ek! Így az oldalunk fő funkcióit nem tudja használni! Főoldal Könyv Irodalom Szépirodalom Regény. Észak-Texas,eső és hideg. Jefferson Kyle Kidd kapitány az amerikai polgárháborúból hazatérve azzal keresi kenyerét, hogy településről településre vándorolva a nagyvilág híreit olvassa fel a helyieknek.

Wichita Fallsban elvállal egy különleges megbízást: el kell kísérnie San Antonióba a rokonaihoz a tízéves Johannát, aki négy évet töltött a Wichita Fallsban elvállal egy különleges megbízást: el kell kísérnie San Antonióba a rokonaihoz a tízéves Johannát, aki négy évet töltött a kajova indiánok fogságában. Az indiánok megölték a családját, őt pedig elhurcolták, és saját törzsükből valóként nevelték.

Kidd kapitányra és Johannára négyszáz mérföldes, veszélyekkel teli út vár. Johanna ráadásul nem beszél angolul, és minden alkalmat megragad a szökésre - sokkal inkább tűnik a kötöttségeket nem tűrő indiánnak, mint német bevándorlók gyermekének. A két magányos lélek között a viszontagságokkal teli utazás során különös kötelék szövődik, hiszen a kegyetlen vidéken az életük múlhat azon, hogy minden különbözőségük ellenére képesek-e megbízni egymásban.

Megindító történet bátorságról, becsületről és arról, hogy a szeretet bármilyen áldozatra képes. Paulette Jiles regényíró és költő. A Missouri Egyetemen szerzett diplomát újlatin nyelvek szakon. Költőként elnyerte a legrangosabb kanadai kitüntetést, a Governor General's Awardot. A regényből a Fox stúdió készül filmet forgatni Tom Hanks főszereplésével.

Kosárba 2 Ft. Szállítás: e-könyv: perceken belül. A termék megvásárlásával kapható: pont. Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Nincs értékelés. Ezek is érdekelhetik Kapcsolódó termékek. Kategória bestsellerei. A boldog hülye és az okos depressziós Kepes András. Törzsvásárlóként: pont. A herceg és én filmes borítóval Julia Quinn. A vikomt, aki engem szeretett Julia Quinn. Párizs királynője Pamela Binnings Ewen.

Teljes lista. Kívánságlistához adom. Események