Konyv: A csoszhaz - Egy festo ifjusaga


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 744929254
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 13,71

MAGYARÁZAT:

Hibát talált a leírásban vagy az adatlapon? Jelezze nekünk! Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk kép, leírás vagy ár előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak.

Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel. A csőszház - Egy festő ifjúsága A csőszház - Egy festő ifjúsága Írjon véleményt! Írjon véleményt! Árfigyelő Összehasonlítás. Forgalmazó 1 Ft További ajánlatok. Boltok és árak. A böngészője nem támogatja a helymeghatározást.

Kérjük, adja meg a kiindulási címet! A megadott címre túl sok kiindulási lehetőség található. Kérjük, pontosítsa a kiindulási címet! Kiindulási cím. További kiindulási lehetőségek. Az Ön által beírt címet nem sikerült beazonosítani. Szűrés: Megbízható Bolt 2 Személyes átvétel 2. A csőszház - Egy festő ifjúsága.

Szállítás: max 1 hét. Mándy Iván - A csőszház - Egy festő ifjúsága. Utánvét kezelési díj: Ft. Mándy Iván az es évek elején-közepén keletkezett korai regényei már teljes értékű részei a később inkább a novellisztika, a ciklikus prózai kisformák felé mozduló életműnek.

A csőszház és az Egy festő ifjúsága is - noha más a cselekményidejük, más az elsősorban remélt olvasótáboruk, más a miliőjük és a stílusuk - rávallanak Mándyra az első kisregény még a finoman rejtett, lírai önéletrajziságával is. Kötődni egy kisvilághoz és kiszakadni belőle: ez az a kettősség, melyet az álom- és A csőszház - Egy festő ifjúsága teljes leírás ».

Kötődni egy kisvilághoz és kiszakadni belőle: ez az a kettősség, melyet az álom- és filmszerűen ábrázolt pesti tér "művésze" és Barabás Miklós, a nagy festőművésznek ígérkező gyerek-és fiatalember is megél. Mindkettejüknek - és közegük, környezetük más alakjainak is - a hűség, a szeretet, a távlatok nyitotta nem is mindig "nagy" kérdésekre kell feleletet találni.

IrodalomRegény.

A csőszház kisregény, és Az enyedi diák ifjúsági regény,később Egy festő ifjúsága címen jelent meg voltak Mándy Iván első könyvei, melyekben varázslatos légkörű írói világát először megrajzolta. A csőszházban olvashatunk első ízben az Árusok terének kavargó, nyugtalanító, szokatlan eseményeiról, a bokrok és a bódék rejtelmes titkairól; innen, az itteni történetekből indulnak el különös alakjai, kallódó figurái a későbbiekben annyiféleképpen árnyalt, esendő és mégis példaadó sorsuk felé.

Az Egy festő ifjúságában pedig a múlt században élt nagyszerű portréfestőnk, Barabás Miklós diákéveit, művészi kibontakozását ábrázolta megkapó elevenséggel. A többi írásmű, a Séta a ház körül elbeszélései, dokumentumjátékai és a Ha köztünk vagy, Holman Endre hangjátékai már az elismert, a kiforrott és érett író alkotásai, azé a nagyrabecsült szerzőé, aki akár egyetlen odavetett félmondattal, pillanatnyi szünettel vagy fáradt legyintéssel hangulatot teremt, és életutat, környezetet vázol, magával ragad, megrendít és elbűvöl minket, mostani és leendő olvasóit egyaránt.

Néró felgyújtotta Rómát, a Szent Koronát a pápa adta Szent Istvánnak, a mohácsi vereségért a magyar nemesség a felelős, Jaltában osztották fel a világot. Csakhogy sok esetben a biztosnak vélt tudás cáfolható. Mégpedig nem egy másik hiedelemmel, hanem tényekkel.

E könyv szerzője történelmi tévhitet oszlat el, s állít velük szembe hiteles forrásokat és történészi következtetéseket. Több francia és angol klasszikus történelmi művet és életrajzot ültetett át magyarra. Most megjelent könyve a tizenkettedik önálló kötete. Korábbi munkái Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok történelmével foglalkoztak.

A történelem iránt érdeklődők a Rubicon című folyóiratban is rendszeresen találkozhatnak írásaival. Várkonyi Nándor munkásságának nagy jelentőségű hányada, mintegy kéziratoldal, az ötvenes-hatvanas években, a rá kirótt írói szilencium idején született, és csak évtizedekkel a halála után, a Széphalom Könyvműhely Budapest ben indult életműkiadásában vált hozzáférhetővé. Várkonyi Nándor gondolkodói felfogásának fontos sajátossága, hogy az emberiség múltjának vizsgálatát kiterjesztette az írott történelem előtti mitikus időkre.

A kezdeményező, az indukátor szerepet szerényen elhárította magától, és azt mondta, párhuzamos jelenségekről van szó. De ha akár párhuzamosságnak, akár kölcsönhatásnak tekintjük, ami történt, Várkonyi helye akkor is ott van szellemi testvérei, Hamvas Béla, Kerényi Károly, Kodolányi János és Weöres Sándor mellett Alapkérdései: Az anyag eredete?

Ki az ember? Az ember helye a természetben? Milyen volt az ember-lét ősrégi állapota? Milyen volt a régi ember istenképe? Káosz és Kozmosz? Paradicsom és bűnbeesés? Várkonyi a monista-materialista fejlődéselmélet helyett teremtő és teremtett lényt feltételez. Emberképe mind a marxizmus, mind az egzisztencializmus emberképétől idegen; szerinte az ember kozmikus meghatározottságú lény, s a régi ember bensőséges viszonyban élt a természettel, a világgal.

A mű legizgalmasabb részei azok, ahol a szerző a különböző népek mítoszait, a paradicsom- és vízözön-mondákat, a teremtés- és bűnbeesés-mítoszokat vizsgálja és elemzi. Várkonyi Nándor számos megsejtése bizonyításra vár, hipotéziseit, intuícióit minden bizonnyal igazolni vagy cáfolni fogja a jövő.

Egyébként is megfigyeltem, hogy aki reggel rohadtul érzi magát, ám estére teli van álmokkal, ötletekkel, és majd szétfeszíti az energia - hát az bizony szörnyen züllött ember. Reggeli rosszullét, esti szárnyalás - erről ismerszik meg a züllött ember. Ellenkező esetben azonban, ha valaki már kora reggel összeszedi magát és teli van reményekkel, estére viszont gyengeség keríti hatalmába, nos, akkor biztosan aljas, önző, középszerű emberrel van dolgunk.

Undorodom az ilyen embertől. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én ocsmánynak találom. Smaragdtábla és a Tarot ősi szövegeinek kommentárja, egyúttal bevezetés az alkímia nyelvezetébe és világába. Attól, hogy a térdét felhúzta, mindene kilátszott, mert szétesett a pongyola két szárnya. Elkaptam a fejem, hogy ne lássam, amit látok, szédültem a meglepetéstől, az izgalomtól. És visszahúzta a pongyolát a hasára. Ing nem is volt a testén. Maga mellé csapott bal kézzel a díványra: - Csüccs közelebb.

Vagy fél tőlem? A gépelt változat, a szerző saját kezű javításával, csaknem ötven évig a Széchenyi Könyvtárban lappangott, keletkezése utánra tehető. Én már élni is szeretnék, nem csak létezni. Egyszóval aljas szándékaim vannak az élettel, és Veled ezt nem lehet, édes Irodalom Most kikezdek a legnagyobb hetérával, a közízléssel. Könyvemben nem fognak lapokon át gondolkodni az emberek. A filozófiát megöltem, az analízist megfojtottam, a leírásoknak kitekertem a nyakát.

A végén már úgy belejöttem, hogy kezdtem a rokonaim között is szétnézni. A pénz nem boldogít - mondják. Mindenesetre szeretném már egyszer személyesen is megpróbálni, hogy mi igaz ebből a közmondásból. Az okos emberek nem érdekelnek. Ezek olyan kevesen vannak, hogy belőlük megélni nem lehet. Én a buták apostola akarok lenni szervusz, Erasmus Az írások színtere hol Párizs, hol Pest, hol Buda, hol meg Balatonelőkelő De közben mi, olvasók, csak saját fergeteges nevetésünket halljuk. Philip K.

Jelenleg kirobbanóan népszerű televíziós személyiség, igazi sztár egy hetente jelentkező tévéműsorban. Egy nap azonban gyilkossági kísérletet követnek el ellene, és az eszméletét visszanyerve egy másik világban találja magát. Illetve mégsem. A mindenható rendőrség által szigorúan ellenőrzött világ ugyanaz maradt.

Egy dolgot kivéve. Ebben a valóságban senki nem hallott Jason Tavernerről. Itt ő csak egy hivatalos papírok nélküli üldözött, akinek egyetlen esélye van a túlélésre: ha megtalálja saját magát. Engem fölkavar, hogy a legkorosabb mindjárt betölti a harmincat, s a legfiatalabb is elmúlt tizenöt. Huszonhárom voltam, amikor az elsőnek nekiültem, harminchét, amikor az utolsót befejeztem.

Most ötvenkettő vagyok, így hát nem tudtam megállni, hogy picit át ne írjam őket. Égek a kíváncsiságtól, mit szólnak hozzánk. Öt Kis Regény. Ajánlom magunkat. A legkorábbi írás a es évek elején, a legutolsó a as évek végén jelent meg először.

A mostani kiadás számára a szerző átdolgozta őket. Az aggastyán János apostol száműzetésének helye. Az evangélista itt foglalta írásba az üdvtörténet végidejét, az Apokalipszist, a Jelenések könyvét. És Tiszapalkonya? Hőerőmű, dübörgő turbinák, barakk, emeletes ágyak, vaskályha, verejtékszag. Hamvas az exilium valódi természetével már óta tisztában volt.

Az ötvenes évek elején írt naplótöredékeinek az ószövetségi Szarepta címet adta, mert Jahve így szólt a menekülő Illés prófétához: Menj Szareptába, és ott rejtőzz el. Hamvas először Szentendre határában keresett menedéket. Ekkor mint kertész és földműves.

Mikor a hatóságok szemében e magának választott szerep tarthatatlanná vált, től ingázó munkásként az inotai hőerőműnél helyezkedhetett el, raktáros besorolással. Az ember megrendülten ismeri fel, hogy e diktatórikus világ komor színfalai között, a lélekszorító elhallgattatás ellenére olyan mű születik itt, amely az európai esszéirodalom csúcspontja. A felsőfok általában tilos, de ezúttal helyénvaló.

A gyárkémények füstje, a csajkában kapott hitvány ebéd, a hosszú sötét barakkfolyosó, a szénpor és hamulepte növényzet, az árokpart poshadt vize, de legfőképpen az ötvenes évek mindent elárasztó, fojtó politikai atmoszférája az esszékötetben csupán sajátos madártávlatból jelenik meg.

Ahogy az ben befejezett Scientia Sacrában sem érezzük a második világháború tankjainak dübörgését és a szőnyegbombázásokat. Hamvas bár benne él, mégis fölötte áll, derűje, humora magasából lát rá e groteszk színjátékra. Mint mondja, a korrumpált világ őrjöngése egyetlen pillanatra se tévesszen meg senkit. Aki tud a hiteles létről, a nem korrumpálható valóságról, a tragikomédia legsötétebb fordulatán is csak mosolyog.

Örök emberi tartalmak foglalkoztatják mindenkor, és a történelem korszakainak diabolikus tébolyait már csak a szentkönyvek mérlegén hajlandó megmérni. A Patmosz születése idején még csak kéthetenként, szombaton utazhatott Pestre.

Első útja mindig a könyvtárba vezetett. Egy tucat könyvet kölcsönzött, a másik tucatot visszaadta. Nem mintha a könyvekből tanult volna látni. Saját magának állított követelménye az egyetemes tájékozódás univerzális orientáció igénye. Volt azonban egy másik — legalább ilyen fontos — önmaga számára szabott mércéje: a hiteles, áttetsző élet a transzparens egzisztencia megvalósítása. Ehhez pedig Tiszapalkonya maga az eszményi háttér. Ez a géppuskatornyoktól körülvett kis "Gulág", mindennapos vizsgahelyzetet jelentett.

Négyezer ember — köztörvényestől, és katonaszökevénytől kezdve a politikai átnevelésre ítélt elitig — gumicsizmában lapátolta a szenet és szerelte a távvezetékek vasbeton-oszlopait. Visszatekintve inkább könnyű. És hány írástudó mondhatja el önmagáról, hogy minden szavát életgyakorlatával ellenőrizte… Kevés mű él túl fél évszázadot.

Mint az elsárgult fényképekből, ötven év után a legtöbb műalkotásból csak egy sajátosan naiv, ma már érdektelen világ levegője árad. Művészet, irodalom, tudományos értekezés, filozófia?