Konyv: A magyar tortenelem rejtelyei sorozat 16. kotet - A szamuzott Rakosi


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 280338436
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 12,93

MAGYARÁZAT:

De semmi probléma! Írd meg nekünk, amit keresel és mi segítünk! Ha esetleg nem tudod a pontos címét, szerzőjét, csak azt tudod hogy néz ki a borítója, akkor azt írd meg, a lényeg, hogy minden esetben megpróbálunk segíteni! Csak kattints ide és már kapcsolatba is léphetsz velünk! A weboldalon használt sütik beállítása.

Kérjük, engedélyezze az Önnek megfelelő sütibeállításokat! Munkamenethez szükséges session sütik Google Analytics Google Adwords. Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzat letöltése. Részletes keresés. Vagy nem azt amit szerettél volna? Kattints ide WWW. HU webáruházunkhoz! Várkonyi Gábor - Báthory Erzsébet - Magyar történelem rejtélyei sorozat 9. Báthory Erzsébet - Magyar történelem rejtélyei sorozat 9.

További részletek a Fizetés és szállítás menüpontban! Valóban igazságos volt Mátyás király? Mi a igazságalapja az Erzsébet királyné és Andrássy Gyula körüli pletykáknak? Miként próbálta Részletes leírás Miként próbálta befolyásolni az európai történelmet Rákóczi Ferenc?

Valóban koncepciós per áldozata lett Báthory Erzsébet? Milyen rejtélyek merülnek fel Mohács körül? Miért kellett romba dőlnie az ostromlott Budapestnek, és hogyan menekült meg a pesti gettó? A magyar történelem rejtélyei címmel húsz kötetes sorozatot indít útnak márciusában a Kossuth Kiadó. Célunk, hogy közérthető, olvasmányos formában megválaszoljuk azokat a kérdéseket, amelyek évtizedek, évszázadok óta foglalkoztatják a történészeket éppúgy, mint a közvéleményt.

A fentiekre és sok más történelmi talányra igyekszik fényt deríteni induló sorozatunk, melynek gazdagon illusztrált köteteit az adott téma neves kutatói, szakértői írták. Rövid leírás A szerző további művei Még több ajánlat ».

Báthory Erzsébet - Magyar Ünnepek és Mit vettek még, akik ezt vették? Zichy-gyémántok - Magyar történelem A száműzött Rákosi - A magyar Károlyi a vörös gróf - Magyar Petőfi halála - A magyar történelem Kufstein - A megtorlások jelképe Wallenberg eltűnése - Magyar A bujdosó Rákóczi - A magyar Az ostromlott Budapest két titka - A A mohácsi vész - A magyar Mátyás, a reneszánsz király Az Árpád-ház kihalása - A magyar Mikor volt a honfoglalás?

Felhőharcosok I-II. Rumini-sorozat Berg Judit csodálatos mesevilága! Vaják - The Witcher - Andrzej Sapkowski lenyűgöző világa! Parlez-vous français? Rendeld meg akár osztálynyi mennyiségben! Kresz vizsga? Nem probléma! Válogass kedvezménnyel kresz tankönyveinkből, próbavizsgákból, ismerd meg a jogszabályokat! A legújabb Novissima törvénykönyvek: Polgári törvénykönyv - A Miskolc Mesekönyv folytatása! Milli és Rémi 2. Kártyás fizetés szolgáltatója:   Elfogadott kártyák:.

Az utáni rövid demokratikus időszak tankönyveiből egyet idézünk meg, a fiatal Kosáry Domokosét, [1] aki a Teleki Pál Intézet igazgatójaként részt vett az es párizsi békeszerződés előkészítésében is. Tankönyvében a Rákóczi-szabadságharc kapcsán leírja, hogyan lesz főúri összeesküvésből felkelés. Rákóczi, a birtokos nagyúr az elnyomott néposztály felé nyújtotta kezét. Politikailag azonban mégsem volt eredménytelen. A második világháború lezárultával a Rákóczi-szabadságharc története több értelemben is új jelentőséget nyert.

Egyfelől a kontinuitást fejezte ki, és ez talán meglepő módon a nemzeti romantika volt. Magyarország a szovjet érdekszférába került, szuverenitása jelentős részét elvesztette, a szabadságharc története viszont legsajátabb tulajdona volt. Az öt követő átmeneti időszakban Vas István lényeglátóan érzékeltette ezt. A Rákóczi-féle  Emlékiratok   Mód Aladár még ban megjelentette, aztán után több ízben is átdolgozta, kibővítette a  év küzdelem az önálló Magyarországért  című kurzuskönyvét.

A magyar birtokososztály gróf Károlyi Sándornak, Rákóczi volt hadvezérének vezetésével kiegyezik a bécsi kormánnyal. Az udvar két évszázad tapasztalatai alapján belátja, hogy a forrongó Magyarországgal a hátában nem képes megvédeni nagyhatalmi állását nyugaton. Letesz a magyar rendek erőszakos megtörésének gondolatáról s maga is kész a kompromisszumokra.

Nézzünk meg ezután egy ben megjelent, már természetesen ízig-vérig marxista tankönyvet, melynek vonatkozó részét Heckenast Gusztáv írta. Ennyiben a Rákóczi-szabadságharc még folytatása a A Rákóczi-szabadságharc volt az első függetlenségi harca a magyar népnek, amely már nem vallási köntösben, vallási jelszavakkal, hanem a nemzeti függetlenség és szabadság jelszavával folyt.

A szabadságharc szükségleteinek kielégítésére Magyarországon eddig még nem tapasztalt iparfejlődés indult meg. Íme, a gyarmati motívum tankönyvi változata! Magyarország ezáltal teljesen a Habsburgok uralma alá került és hosszú időre Habsburg gyarmattá vált. A császár döntött minden kérdésben idegen tanácsosaival, a magyar urak pedig a császár döntéseit minden ellenkezés nélkül, alázatosan tudomásul vették.

A magyar urak lemondtak Magyarország szabadságáról, viszont szabad kezet kaptak saját jobbágyaikkal szemben. Betetőzése a A Rákóczi-szabadságharc volt az utolsó olyan függetlenségi harca a magyar népnek, amelyben a vezetőszerep még a nagybirtokosok egy csoportjáé, a főurak kereskedelmi tőkés  [! Ugyanekkor azonban a szabadságharcban részt vevő főurak árulásával véget ér az a korszak, amelyben a magyar nagybirtokos osztály egyes tagjai még nemzeti érdekekért harcoltak, nemzeti szerepet játszottak.

A Rákóczi-szabadságharc nagy jelentőségét másik, polgári fejlődési irányzatot mutató oldala határozza meg. Ezt a vonását csak akkor értékelhetjük kellően, ha tudjuk, hogy Engels milyen nagy jelentőségű állomásnak tartotta a nyugateurópai fejlődésben az olyan polgári forradalmat, »amely teljesen ledobta magáról a vallási köntöst és amely leplezetlenül politikai talajon folyt le« Marx — Engels: Válogatott művek.

Szikra, Bp. A szabadságharc szükségleteinek kielégítésére Magyarországon eddig még nem tapasztalt méretű iparfejlődés indult meg és felvetődött a szabad parasztság létezésének szükségessége. A szabadságharc győzelme az egységes magyar állam létrehozásának lehetőségét, a polgári fejlődés útjának megnyitását jelentette volna, bukása, a szabadságharcot lezáró szatmári béke azonban Magyarországot gyarmati sorba taszította. Ilyen körülmények között a Rákóczi-szabadságharc nemcsak betetőzése volt a Nem véletlen, hogy Rákosi elvtárs ráirányítja figyelmünket a Rákóczi-szabadságharc hagyományaira, ma, amikor dolgozó népünk »…évszázadok óta először rendelkezhet szabadon a gazdaságával, kultúrájával és évszázadok óta először fordul elő, hogy felemelkedését nem gátolják, hanem támogatják a szomszédok, elősegíti a nemzetközi helyzet«.

Így »…amiért hiába küzdöttek Rákóczi kurucai, Kossuth honvédei, az es forradalom vörös katonái, azoknak a céloknak az elérését most a történelem lehetővé tette«. Rákosi Mátyás: Építjük a nép országát. Így válik a Rákóczi-szabadságharc az —es forradalom és szabadságharc, sőt az es tanácsköztársaság előképévé. Rákóczi Ferenccel. A Szovjetunió népei és a magyar nép között fennálló szoros barátságnak és szövetségnek erre a történeti előzményre is, amely az orosz és a magyar nép történelmének egyik dicsőséges korszakában, a Habsburg reakció elleni harcban született meg, érvényes Rákosi elvtárs megállapítása: »Hazánk akkor volt erős, megbecsült és független, mikor sorsát a nemzetközi haladással kötötte össze«.

Viszonylag bőségesen szól a tankönyv a kuruc kori művelődés kérdéseiről is. A nemzeti romantika körébe sorolhatóan arról szólnak ezek az oldalak, hogy Thoroczkay István kuruc tábornok védi, a labancok viszont felgyújtják a nagyenyedi kollégiumot, sőt a debreceni kollégium könyvtárát is. Szó esik Rákóczi mecenatúrájáról is: újságot ad ki, hadi regulamentumokat jelentet meg, Pápai Páriz Ferencet, sőt a nagyszombati egyetemet is támogatja. A kuruc versek közül szó esik néhányról, idézetekkel:  Buga Jakab éneke ,  Serkentő ének ,  Csinom Palkó ,  Vak Bottyánrul való ének ,  A szegénylegény éneke ,  Rákóczi nóta ,  Rákóczi kesergője.

Összességében nemzeti kommunista értékelésnek nevezhetjük szabadságharcunk beillesztését az utáni függetlenségi harcok, és a későbbi szabadság- és osztályküzdelmek sorában. Az as évek elején megjelenő újabb szintézis, egyetemi tankönyv szabadságharc képét továbbra is Heckenast Gusztáv formálta. A bukás részben a nemzetközi támogatás hiánya, részben az ország anyagi erőforrásainak elégtelensége, s nem utolsósorban a különböző társadalmi osztályok együttműködésének felbomlása miatt következett be.

A békekötés ezért elkerülhetetlen volt. A hatvanas évek elején Molnár Erik főszerkesztő nevével fémjelzett  Magyarország története I. Az után megjelent első középiskolás tankönyv Unger Mátyásé volt, [22]  aki ezt követően vált kiemelkedő tankönyvíróvá. De legtöbbet azzal foglalkozott a béke, hogy a császár hűségére térő urak hogyan kaphatják vissza birtokaikat. Az alapvető osztályok egyaránt elfordultak s kuruc szabadságharctól.

Rákóczi még egy utolsó kísérletet tett a háború felélesztésére. Távollétét arra használta fel egyik főembere, Károlyi Sándor, hogy a kuruc seregekkel letétesse a fegyvert. A szatmári békében I. József —11 ígéretet tett a magyar rendi alkotmány és a vallásszabadság helyreállítására. A Habsburg-pártra visszatérő földesurak megtarthatták birtokaikat. A csatatereken harcoló jobbágykatonák visszakerültek földesuraik igája alá.

A szatmári béke megkötése a Habsburg-abszolutizmus győzelmét szentesítette a jobbágytömegek harcával támogatott magyar rendiség felett. A bécsi udvar azonban Magyarországon nem követte utáni csehországi politikáját. Új motívum tehát, hogy legalább a csehek sorsát elkerülhettük.

Lengyelországba ment, hogy Péter cártól segítséget kérjen. Távollétében egyik fővezére, Károlyi Sándor megegyezett a legtekintélyesebb labanc főúrral, Pálffy  János császári fővezérrel, s a majtényi síkon a kurucok főerejével letette a fegyvert. A király hűségére visszatért nemesek megtarthatták birtokaikat. A kurucok hősi harca megmentette a magyar nemességet attól, hogy a cseh uralkodó osztály fehérhegyi veresége […] utáni sorsára jusson.

A nemzet elárulása? Vagy a nemzet megmentése? Gyáva megalkuvás? Ügyesen kipolitizált kompromisszum? Mindegyik álláspont alátámasztására vannak érvek, de cáfolatukra is ellenérvek. Rákóczi Ferenc fejedelem nem fogadta el a szatmári békét, inkább veszni hagyta birtokait, és emigrációba ment… Károlyi Sándor pedig a fejedelem tilalma ellenére kötötte meg a békét. Ám az is igaz, hogy a bécsi udvar szinte aggályos pontossággal tartotta meg és hajtotta végre, amit a békében ígért, Károlyi pedig a kuruc hadsereggel és a nemességnek a szabadságharc végéig kitartó csoportjával egyetértésben járt el, és a bé-két a szabadságharc politikai és katonai vezetőinek túlnyomó többsége elfogadta.

A magyar nemesség katonailag nem tudta győzelemre vinni az ügyét. A harc továbbfolytatásához megszűntek a feltétele. Rákóczi maga is úgy látta, hogy a szatmári béke s az új uralkodó biztosítja az uralkodó osztály alapvető jogait és az ország függetlenségét oly módon, ahogy a rendi konföderáció célul tűzte ki. De mivel az erdélyi fejedelemségét a béke nem tette lehetővé, ő személy szerint elutasította azt.

A rendszerváltozás előtti utolsó, a korral foglalkozó gimnáziumi tankönyv Walter Máriáé [32]  is jelentős terjedelemben foglalkozik a Rákóczi-szabadságharccal. Külön forráselemzés tárgyát képezi II. Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványa, és önálló olvasmány szól  Európa és a Rákóczi-szabadságharc kapcsolatáról, illetve adott helyen éppen e kapcsolat, a külső támogatás hiányáról, mint a békekötés egyik meghatározó okáról. Ezek szerint közkegyelemben részesülnek a felkelők, ha hűséget esküsznek a királynak.

Birtokaikat és addig elnyert kiváltságaikat megtarthatják, s nem korlátozzák a protestánsok vallásszabadságát sem. Következtetések levonására is sort kerít a tankönyvíró. Érdekes, ha a tankönyvi szövegek mellé tesszük a korszak vezető történészeinek az álláspontját a békekötés idejének kuruc kilátásait illetően, már jelentős eltérések vannak közöttük.

Benda Kálmán szerint — Bánkúti Imréhez hasonlóan — például Rákóczi alaptalanul reménykedett abban, hogy külső hatalmak fegyveresen, vagy a béketárgyalásokon segítséget nyújtanak. A történelmi fejlődés bebizonyította, hogy a társadalmi haladás elválaszthatatlanul összekapcsolódik a nemzeti fejlődéssel, aminek tartozéka az állami függetlenség.

Nem lehetett könnyű a tankönyvíróknak állást foglalni ezekben a vitatott kérdésekben. A megváltozott körülményeket jól jelzi, hogy már nem valamiféle központi direktívaként, hanem szakmai megfontolásból. Nézzük meg ennek állásfoglalását a Rákóczi- szabadságharccal kapcsolatban, annál is inkább, mert a megjelent három kötetből kettő is foglalkozik ezzel a témával. Szakály Ferenc a Rákóczi-szabadságharcot a Habsburgok alkotmánysértéseire adott érthető, ám hatékony külső támogatás híján eleve bukásra ítélt vállalkozásként írta le.

József, sem a hadait vezető Pálffy generális nem akart végletesen kihasználni. Az az ugyancsak romantikus feltételezés, hogy Rákócziéknak valamiképpen mégis csak ki lehetett, ki kellett volna a függetlenséget vívniuk, a fegyveres harc folytatásával is, nemcsak az egykorú hazai és nemzetközi erőviszonyok félreismerésén, tájékozatlanságon alapul, hanem le is becsüli Rákócziék erőfeszítéseit. Erős álláspont, ha teljességgel nem is vitathatatlan!

Az utóbb tárgyalt kádári időszakban a történettudományi kutatások és a tankönyvek is nagy változásokat mutattak. A marxista keretek fennmaradása mellett különböző irányzatok jellemezték a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos kutatásokat, melyek némiképp tükröződtek a történelemtankönyvekben is.

A külpolitikai háttér értékelése körüli viták ellenére fokozatosan előtérbe kerültek a szabadságharc által elért eredmények és a béke kompromisszumos jellege. Történelmünk egy kicsiny, de fontos szeletét ragadtuk ki évszázados vizsgálódás céljából. Úgy gondoljuk, hogy tanulmányunk felhívja a figyelmet arra is, hogy érdemes időnként visszatekintenünk a korábbi idők történelemtanítására is.

Egyrészt, hogy okuljunk belőle, másrészt, hogy minél szélesebb áttekintés segítségével alakítsuk ki saját történelemképünket. Mert ez utóbbinál nincs semmi fontosabb! Az elemzett tankönyvek könyvészeti adatai, teljes oldalszáma 1a Rákóczi-szabadságharccal foglalkozó tananyagrész terjedelme 2és annak százalékos aránya 3 a tankönyv egészéhez képest.

Az utáni tankönyvek vonatkozó részének részletes tartalomjegyzékét is közöljük. Kosáry Domokos:  Magyarország története. Az őskortól a szatmári békéig.