Konyv: A fagyott kutya laba


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 120288803
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 9,93

MAGYARÁZAT:

Kosár mentése Kosár ürítése Pénztár. Az Ön böngészőprogramjában nincsenek engedélyezve a JavaScript-ek! Így az oldalunk fő funkcióit nem tudja használni! Főoldal Könyv Irodalom Szépirodalom Novella, elbeszélés. Az év egyik kiemelkedő irodalmi eseménye Parti Nagy Lajos régóta várt, új kötetének megjelenése. Az elmúlt tíz év novelláit bemutató kötet grammatikai térben kirajzolódó világ különös feszültséget teremt az olvasóban. Egyrészt megörvendezteti a nyelvben megbújó lehetőségek végletekig feszítésével és az új jelentésű szóösszetételekkel, másrészt Egyrészt megörvendezteti a nyelvben megbújó lehetőségek végletekig feszítésével és az új jelentésű szóösszetételekkel, másrészt szembesíti azokkal a mélyen tragikus mindennapi tapasztalatokkal, amelyekben mindannyian élni kényszerülünk.

E kötet címadó novellájából készült a Magyar Filmszemle fődíjas filmje, a Taxidermia. Budapest, XIII. Budapest XII. Budapest, XIV. Ellenőrizze a készletet az Önhöz közeli üzleteinkben, kattintson az engedélyezéshez.

Szállítás: munkanap Akár ingyen szállítással. A termék megvásárlásával kapható: pont. Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Budapest, III. Budapest, XIX. Budapest, XV. Libri Debrecen Fórum Könyvesbolt. Libri Győr Könyvesbolt. Libri Győr Plaza Könyvesbolt.

Libri Nyíregyháza Korzó Könyvesbolt. Libri Nyír Plaza Könyvesbolt. Libri Pécs Plaza Könyvesbolt. Libri Salgótarján Könyvesbolt. Libri Sopron Plaza Könyvesbolt. Libri Szeged Plaza Könyvesbolt. Libri Tatabánya Könyvesbolt. Libri Zala Plaza Könyvesbolt. Nincs értékelés. Ezek is érdekelhetik Kapcsolódó termékek. Még több a szerzőtől Kategória bestsellerei Kiadói újdonságok. Félszép Parti Nagy Lajos. Törzsvásárlóként: pont.

Létbüfé Parti Nagy Lajos. Full k Eufória Parti Nagy Lajos. A boldog hülye és az okos depressziós Kepes András. A herceg és én filmes borítóval Julia Quinn. A vikomt, aki engem szeretett Julia Quinn. Párizs királynője Pamela Binnings Ewen. Teljes lista. Herscht Krasznahorkai László. Miért távolodnak a dolgok? Kollár-Klemencz László. A földönkívüliek Doron Rabinovici.

Antikvár könyv - Hősöm Erdős Virág. Azóta is élek Bereményi Géza. Kívánságlistához adom. Események

Az elmúlt tíz év novelláit bemutató kötet grammatikai térben kirajzolódó világ különös feszültséget teremt az olvasóban. Egyrészt megörvendezteti a nyelvben megbújó lehetőségek végletekig feszítésével és az új jelentésű szóösszetételekkel, másrészt szembesíti azokkal a mélyen tragikus mindennapi tapasztalatokkal, amelyekben mindannyian élni kényszerülünk…. A látszólag hétköznapi, ártalmatlan történetek egy életre rabul ejtik az olvasót, de ennél szebb rabságot senki sem kívánhatna magának.

Alice Munro kitűnő novellista. Rengeteget tud az emberekről, ironikus és megbocsátó, stílusa áttetsző, a szerző szinte eltűnik mögötte. Nagyszerű olvasmány. A világirodalomban talán a nagy amerikai elbeszélőkkel, Hemingway-vel Faulknerrel rokonítható" - Tüskés Tibor "Rott József az egyik legfontosabb magyar író. S nem is csupán a kortársai közül, hanem mindenestől.

Egyszersmind azt is kijelentem, modern író. Olyannyira modern, hogy éppen most éri utol a posztmodernből lassan-lassan kivetkező európai kultúra. Úgy értem, hogy félelmetesen jó. Balladás, szikár, kemény, engesztelhetetlen. Mint a görög sorstragédiák hősei, az ő alakjai is komor, nehéz, konok emberek. Minden súlyos, sötét, kilátástalan - csak a mű, az írás ragyog fényesen. Olyanra, aki mérlegelés nélkül is érzi a szavak hangulati és képzeletfelidéző erejét.

A gyakori megszemélyesítésekkel, a képszerű, érzékletes hasonlatokkal, a szokatlan szóhasználattal csakúgy, mint az idősíkok hirtelen válogatásaival, a sejtelmek, titkok felidézésével szinte költővé emeli az elbeszélőt - lírizálja a novellát. Fülkefor lett a kerál.

Vót es öröm, vígan zakatót a Nemzeti Együttműködés Rendszere, Rolex karóra se jobban. Még pár bakarasz, pár csipisz iramodás, oszt eppoly jó lesz minékünk, mint Kádár apánk alatt az annóba, teprenkedett a nép, mer mind azt látta a keráli tévébe, hogy siker hág sikerre, sarkalat sarkalatra, és kalap. Rendes, istenfélő magyar nép vót, nem úgy, mint az előző, emmán tutta, hogy csak az lessz, ami bé vagyon ígérve, megszorítás penig nem vót, amíg meg nem haltak. Ezek természetesen álmesék, a népmese bizonyos elemeit, nyelvét imitáló teherbíró kisformák, abszurdok a rögvaló abszurditásáról, hazanzák, glosszák a helyzet margójára.

Okom bőven volt rájuk, célom velük csak annyiban, hogy egy hagyományos, mégis szabad műformába ,becsatornázzam" az írói, állampolgári köz-érzetemet. Furcsa egy üzlet ez, sose lehet tudni, mikor fordul meg az üvegajtón a táblácska. A könyvbéli városka lakói mind-mind a boldogságot keresik, persze mindenki a maga módján.

Kutatják a szerelemben, az igazságban, az alkotásban, a dicsőségben, a vereségben, a mámorban, a halálban. De nemcsak a puszibolt furcsa, hanem portékája is: a boldogság, akár egy nyálkás, fickándozó harcsa — ahogy megfogjuk, már ki is csúszott a markunkból.

Igaz lenne, hogy az élet arra való, hogy csendben elmulasszuk? Vagy ordíthatunk is közben a fájdalomtól? Cserna-Szabó András új könyve olvasható regényként, de akár novellafüzérként is, melynek végén, akár egy krimiben, trükkös csattanó adja meg a választ kínzó kérdéseinkre. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a "nemzettségnek" ugyanannak?

Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat.

Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne.

Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva.

Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás. Lebilincselő, fordulatos, magával ragadó, az inkább sejtető, s éppen ezért jobban megrázó írásstilusával, egyéni, helyenként cinikus humorával, szellemes, néhol hányavetinek tűnő modorával méltán vált az idei esztendő egyik legolvasottabb magyar írójává.

A Halott kis szerelmesem, egy olyan különleges elbeszéléskötet, amiben az író sokrétűsége is megmutatkozik. Olyan írások gyűjteménye, amikben Malota László legbensőbb vallomásai is benne rejlenek, az első szerelemről, a későbbi csalódásokról, hányattatott életekről, a végső kétségbeesésig fokozódó érzésekről, és az öngyilkosságról.

Az író féltő gondossággal ír mindazokról a tragédiákról, amiket magának is át kellett élni, és amitől éppen ezen írások által igyekszik kissé távolabb kerülni, s ha lehet nyomasztó hatásuktól megszabadulni. Vagy pontosabban: a nemzedéki számvetésé.

Azé a nemzedéké, amely gyerekként élte át a diktatúrát, de meghatározó élményei a rendszerváltás utáni időszakhoz, a kilencvenes évek rövid szabadság-mámorához és hosszú illúzióvesztéséhez kötődnek. De ez így megtévesztő is, hiszen Esze Dóra történeteinek elbeszélői soha nem használnak többes szám első személyt, hanem mindig az egyéni nézőpont felől jelennek meg személyes élményei. Ami mégis nemzedéki könyvvé avatja: pop-kultúra életérzésének és ikonjainak beemelése a szövegekbe.

Ám ennél fontosabb az az írásmód, amellyel a kötetben a felnőttéválás női tapasztalatai megjelennek. Ez jelentős hozzájárulás a ma divatos női irodalomhoz, mert ugyan Esze Dóra prózája egyáltalán nem akar ezen elveknek és elvárásoknak megfelelni, de a női lét esendőségének epikus megidézése hitelesíti írásmódját. És a szövegek humora, üdítő öniróniája megmenti mindenféle doktrinerségtől és nagyképűségtől.

Új könyve azonban közvetlenül nem ezekről az élményekről szól, bár tapasztalatai nyilván elősegítették filozofikus gondolkodásának elmélyülését. Hőse, Johannusz különböző történelmi korokban, különböző alakokban hétszer születik újjá, és tesz kísérletet a válaszadásra, ám rá kell döbbennie, hogy a könyv elején, az Életbe történő belépése előtt választott világnézetével egyszer sem sikerült elérnie a célját. Alig oldhatja valami.

Talán az, ha valami mégis történik, még ha az úgyis elmerül majd a megszokásban, vagy még ha rosszabb is minden eddiginél. Talán az, ha ketten újra egymásra találnak. Talán ha valaki együtt beszél másokkal, átengedi magán és megmutatja a beszédüket. Szabadsághiányukat megértve, függetlenül.

Szabadon, de tőlük függve. A beszédek köré felépülő történet fokozatosan bomlik ki a szónok célzásaiból: fokozatosan jövünk rá, hogy fogságban van. A fogság körülményeiről sokat elmond az, ha az Enélkül ugyanis úgy vélhetnénk, az őt fogva tartók megegyeztek a hallgatókkal - a pótlappal egybeolvasva viszont kiderül: a hallgatóság is fogoly.

A beszédek különböző témájúak és szerkezetűek, mégis összefogja őket, hogy a kiszolgáltatottságról és a hatalommal való visszaélésről szólnak. Az egyes szám első személyű elbeszélő-előadó kiszólásaiból kiderül, hogy a teljes kiszolgáltatottság állapotában egyetlen lehetséges cselekedet marad számára: az előadások megtartása. Mivel a körülmények, az elhangzó három előadás szövegének kontextusa, a hatalmi helyzet viszonyai és a szabadság elérésének lehetséges módozatai sem derülnek ki a könyvből, valójában egy labirintusban bolyongunk, mint Théseus, viszont az olvasót semmiféle fonál nem segíti.

Szétszedi, majd összerakja a szavakat és kifejezéseket, abajgatja, csinosítja a nyelvet. Keze nyomán a legkopottabb szavak is megtelnek valami újfajta ízzel, s olybá lesznek, mint azok a nők, akik kivirágoznak, ha szeretik őket. És Parti Nagy szereti a szavakat, miképpen azok is őt.

Maghajolnak előtte, vagy vigyázzba vágják magukat, s olyan is akad, amelyik a nyakába csimpaszkodik. Így kínálkoznak fel az író számára, aki "novellamakettekbe" rendezi őket, de úgy, hogy ezek a makettek lecsupaszított szerkezetükkel is egy nagyon ismerős, jóllehet kevéssé szerethető világot tárnak elénk. A roncsolt, tört, fiktív monológokban groteszk és szürreális, álomszerű és szociografikus, bizarr és fantasztikus motívumok fonódnak egybe, meghökkentő szókapcsolások, nyelvi bravúrok és szójátékok követik egymást.

E grammatikai tér szereplői között találjuk többek között a nagy evészet sporbajnokát, a kukatúró öregasszonyt, a vízilénnyé átváltozó, rejtélyesen eltűnő munkásembert, és néhány, az új időkhöz kiválóan alkalmazkodó mesehőst is. Parti Nagy Lajos: nyelvkirály. A hullámzó Balaton: a nyelvkirályság. A könyvben az író a kilencvenes évek elején-derekán írt első négy, könyvesboltokban ma már hozzáférhetetlen novelláskötetének legjava szerepel, több olyan írás, amely megjelenése után más formában is elnyerte a közönség tetszését.

Darvasi ezekben a darabokban változatosan és sokoldalúan meséli el nagy témáit, szerelem és halál, bűn és nyomozás, csábítás és megbocsátás, pusztulás és megmaradás megannyi hatalmas konfliktusát - ha kell, figyelmes melankóliával, ha kell, szókimondó humorral, ha arra van szükség, az izgalom krimiszerű adagolásával.

A gyűjtemény mindegyik novellája klasszikus módon előadott, fordulatosan kitalált történetek olykor a furcsa történelmi kulissza ellenére is annak a világnak a kitapintható lenyomatai, amelyben létezünk. Szerintem itt, e földön mindenki arra teremtetett, hogy így vagy úgy, boldog legyen. Olykor elég hozzá egy fél szem kockacukor, máskor meg a világ összes gyémántkincse is kevés. Létezhet ennél izgalmasabb téma? Hát valami ilyesmikről szólnak az én történeteim.

Halász Margit. A Seggfejben szereplő férfinak emberfej nőtt a farán, ám ő elutasítja az operációt, jobb ötlete lévén. A Jó Tündér frissen elvált főalakja elakad az autópályán a hóviharban, és beteljesül, amit kívánt. Nem menekülhet a katarzis elől! A Padlógázban egy asszony felbőszül férje válási szándékától.

Szuicid célzattal elköt egy kamiont, és az éjszaka kellős közepén feldönget az autópályára, forgalommal szemben. Útjába kerül a kedveséhez igyekvő lány, az ünnepelt politikus, a szerelmes zsaru, az Ördögűző néven elhíresült gyilkos, a gyermeket váró leszbikus pár. A pokoli csattanás pedig kapóra jön valakinek.

A Kedves, mint egy kéjgyilkos hősnője észreveszi, hogy voyeur leskelődik utána. Távollétében bejár a lakásába, fürdik a kádjában, használja fogkeféjét. A lány nem rémül meg, inkább úgy dönt, levadássza a kukkolót. Ehhez régi ismerősök segítségét venné igénybe.

Ám ekkor támad a múlt, nem csak képletesen. A Halálgyári képek és a Valahol Európában - Új fejezet című írások jóval többek, mint "megfelelő sorrendben egymás mellé illesztett betűk".