Konyv: A lempriere-kexikon


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 948746337
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 8,77

MAGYARÁZAT:

Lábass Endre trilógiája témája, tartalomjegyzéke és külleme által is igen nagy reményeket kelt az olvasóban, ám az Árnyékkereskedő egyik legfőbb tanulsága éppen az, hogy nem érdemes túlzott előzetes elvárásokkal megterhelve a kezünkbe venni egy ilyen hatalmas volumenű vállalkozást.

A három kötet ugyanis több mint kétezer év irodalom- és kultúrtörténetét barangolja be, és bár fő fókusza a brit irodalom, voltaképpen épp a nemzeti, kronológiai és műfaji határok esetlegességére, fenntarthatatlanságára mutat rá. Ez a fajta merész szabálytalanság nagyban a szerző szakmai hátteréből is fakad, hisz Lábass íróként, fotóművészként, festőként és vándorszínészként egyaránt termékeny pályát tudhat a magáénak, afféle A háromkötetes kiadvány valóban hosszú út eredménye.

A szerző személye és szakmai életútja ebben az esetben azért is érdemel külön figyelmet, mert munkásságában egyedülálló módon ötvöződnek a különféle művészeti ágak: sokszorosító grafika- festészet- és murális szakon tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, diplomáját festőként szerezte. Több köztéri munkát is festett, mostanra azonban sajnos ezek mindegyike tűzfal- és panelfestmények megsemmisült. Évekig dolgozott az Operaház és az Egyetemi Könyvtár sic!

Számára az irodalom leginkább egy otthonosan, ám sosem véglegesen belakható, történetekkel teli urbánus vadonként képzelhető el — korábbi munkáiból is tudható, hogy a városokat — elsősorban Budapestet — olvasható, olvasandó textusként értelmezi, melyről több százezer fényképet is készített az elmúlt évtizedek során.

Ősrégi börtönrecept. Mindezen életrajzi érdekességek tudatában pláne indokoltnak tűnik a trilógia kiváltotta izgatott várakozás, ugyanakkor a megjelenést követő vákuumszerű hallgatás is mutatja, hogy korántsem könnyen bemutatható vagy hozzáférhető műről van szó. Szerzőjéhez hasonlóan a szöveg is makacsul ellenáll a műfaji kategóriákba skatulyázásnak, és szerényen csak olvasónaplóként definiálja önmagát.

Az angol irodalom magyar recepciójára szintén nem reagál érdemben mindez nem feltétlenül probléma, a tudományosság igényét azonban egyértelműen kizárja. S végül az Árnyékkereskedő nem is a Szerb Antal-i értelemben felfogott esszéisztikus világirodalom-történet, mert ahhoz túlságosan felrúgja az esszé legtágabban értelmezett műfaji-stilisztikai határait is, nem beszélve a szöveget meghatározó asszociációs logikáról például időrendi egységek használata helyett.

Kétségtelen, hogy a kötetekben megmutatkozó tudás- és tényanyag azonnal lenyűgöző mértékű olvasottságról győzi meg az olvasót. Az is elismerendő, hogy számos, a magyar irodalmi-kulturális kontextusra de nem az irodalomtudományra való utalást is tesz, ami pedig gyakran hiányzó pontja a magyar anglisztikának — természetesen számos kivétel is említhető úgy, mint Bart István Angol-magyar kulturális szótáraSéllei Nóra Mért félünk a farkastól?

Feminista irodalomszemlélet itt és most vagy Bényei Tamás Traumatikus találkozások című monográfiái — utóbbi számos Kipling-novella fordítását is tartalmazza. Lábass Endre háromkötetes, több mint hétszázötven oldalas szövegmonstrumával kapcsolatban felvetődnek azonban komoly módszertani és szemléleti dilemmák, melyek nem feltétlenül csak ahhoz köthetők, hogy tudományos igényű szöveget akart-e írni, vagy hogy korlátozza-e magát egyetlen történeti, földrajzi vagy műfaji kategóriára.

Arról az alapvető szövegalkotási problémáról van szó, hogy egy ekkora szövegtestet egész egyszerűen nem képes egyben tartani a hol metaforikus, hol metonimikus logika mentén futó szabad asszociációs struktúra. Míg tehát a trilógia műfaji szóródása kifejezetten üdítően hathatna, szerkezetének indarengetegében könnyen útját és Wanderlustját veszti az olvasó.

Mivel a három könyv nem kevesebbre vállalkozik, mint kétezer év irodalom- és kultúrtörténetének szubjektív bejárására, alapvető jelentőségű, hogyan szervezi meg önmagát a szöveg, s ez milyen belépési pontokat kínál a befogadáshoz. Már az első kötet elején kiderül, hogy fontos szerep jut majd a véletlennek, illetve az intuíciónak. Lábass idézi Dickens egy levelét, ahol a nagy viktoriánus író arról beszél, hogyan kezdte el írni Dombey és fia című regényét: véletlenszerűen levett a polcról egy könyvet, hogy inspirációt merítsen, s épp a Tristram Shandy került a kezébe.

Üvegsziget30 Az első posztmodern jegyeket mutató többek között metafikciós és tipográfiai kísérletekkel tarkítottám a Az Árnyékkereskedő fejezeteiben ennek megfelelően lazán keverednek a szerző saját meglátásai, az általa felfedezett és lefordított irodalmi és irodalomtörténeti jelentőségű szövegek és összefüggések, valamint a magyarra átültetett szövegszemelvények.

A fordítások kapcsán fontos kiemelni, hogy azok igen hasznos módon tipográfiailag is jól elkülöníthetőek az egyéb szövegrészektől. Varázscsomó A szöveget meghatározó asszociációs logika másik gyengesége az, hogy gyakran önkényes megfeleltetések szerepelnek valódi érvek, összefüggések kifejtése helyett, különösen az alfejezetek konklúzióiban. Páldául Lábass rámutat, hogy az emberek gyakran látnak összefüggést időben egymás után következő dolgok között, majd többek között leírja, hogy ben napkitörések történtek, ő pedig ban az Auróra utca közelébe költözött.

Varázscsomó69 Ezek a szövegrészek evokálják  a középkori európai gondolkodást meghatározó mikro- és makrokozmikus szintek közötti megfeleltetések logikáját, s ily módon újabb posztmodern játékként értelmezhetők, reflektálatlanságuk miatt azonban egy mai olvasó számára mégis marad utánuk némi hiányérzet. Hasonló önkényesség jellemző a beemelt szövegek kiválasztására is. A fenti szerkezeti jegyekből is fakadó legproblematikusabb pontok alapvetően fordítástechnikai, tartalmi és szemléleti jellegűek.

A kötetek rengeteg saját fordítást tartalmaznak a szerzőtől, melyeknek nyelvi színvonala igen egyenetlen, ahogy gyakran Lábass saját passzusaié is — s mindez a többszöri gondozás ellenére maradt így. S mindez nem asylumban történt, hanem elmegyógyintézetben vagy bolondokházában, mivel ilyen magyar szó, hogy asylum nincs, és ha lenne, akkor is legfeljebb menedékhelyet jelenthetne. Magyarul egy személyiség nem lehet túlnyomó overwhelmingcsak nyomasztó, és egy levél különösen egy szerkesztőhöz írt nem végződik azzal, hogy az Öné Yourshanem csak azzal: híve.

A fordítási hibák mellett bőven találni a magyar nyelv használatát érintő helyesírási és nyelvhelyességi hibákat is. Szintén feltűnő, hogy a Bizonyos utalások többször is szerepelnek a kötetekben, mint például egy Kosztolányi-cikkre tett ismételt utalás. Másutt a fordítás bibliográfiai adatai hiányoznak, ahogy a legelső oldalon szereplő, mottószerű Hugo-idézet kapcsán: A nevető ember ből kiemelt rész a lábjegyzet szerint a szerző saját a fordítása a hivatalos magyar fordítás helyett, ami teljesen elfogadható is, ám nem derül ki, Lábass milyen nyelvből például franciából vagy angolból fordította újra a kérdéses részt.

Üvegsziget A fordítási és helyesírási hibák mellett számomra mégis a szemléleti, tartalmi ellentmondások nehezítették meg leginkább a kötetek olvasását. Lábass Endre egyértelműen megszállott, szenvedélyes olvasó, ami őszinte irigységet válthat ki egy magamfajta hivatásszerűen, s gyakran feladatszerűen olvasó emberből, s ezért egyrészt felszabadító élmény volt a szerző gondolatmenetét követni. Az is kiviláglik azonban a részleteket már-már kényszeresen halmozó olvasónapló-bejegyzésekből, hogy bár Lábass a világirodalom legtávolabbi sarkaiban is látszólag otthonosan mozog — vagy legalábbis mindenféle fenntartás nélkül toppan be annak kulturális idegenséget színre vivő sarkaiba —, számos, főként saját olvasási pozíciójára vonatkozó vakfolttal rendelkezik.

Mutabor Ezt a három kiragadott példát érdemes közelebbről is szemügyre venni, mert rámutatnak Lábass ellentmondásos retorikájának csomópontjaira. Varázscsomó19 Utóbbi válasz azért meghökkentő, mert azt sejteti, hogy Lábass szerint egyébként létezik abszolút történelmi igazság, csak épp nem túl gyakran van rá szükség. Márpedig a történelmi elbeszélések narratív jellege és a tágan értelmezett hatalomhoz való viszonya nagyon is sarkalatos kérdés a 20— Pedig lábjegyzetben még hivatkozik is Edward Said Orientalizmus című, a posztkoloniális kultúrakutatást megalapozó, korszakalkotó jelentőségű művére Mutabor— de kizárólag azért, hogy megdicsérje annak történeti forrásait Napóleon és az iszlám kapcsolatának esetében.

A kulturális idegenség ilyesfajta kezelésmódja, mely saját — fehér, európai, tanult, férfi — mivoltára retorikai szinten sem utal, már a legelső kötet elején is jelen van, s akár az egész trilógia mise en abyme -jaként értelmezhető.

Üvegsziget12 Itt sem az a gond, hogy a szerző nem a kínai nyelv szakértője, hanem hogy nincs valódi mélysége a kulturális Másik számára általa teremtett verbális térnek. A harmadik idézett példa a nők ábrázolására vonatkozik, mely szintén komoly önellentmondásokkal terhelt. Lábass egyrészt külön fejezetet szentel a Dickens Household Words című magazinjába író névtelen női szerzőknek Mutabor, ami még feminista gesztusnak is tekinthető, hisz beleírja az irodalomtörténeti hagyományba ezeket az eddig elfeledett nőírókat.

Itt szeretném kiemelni, hogy Bogdán Csilla kötettervező csodálatos munkát végzett a trilógiával, valóban rendkívül igényes, különleges a kötetek megjelenése, öröm kézbe venni. Dickens, Oscar Wilde sosem Mr. Oscar Wilde, a férfiszerző tehát nem jelölt, generikus, azaz normális és normaképző kategóriaként jelenik meg.

Véleményem szerint tehát Lábass irodalomtörténet-szemléletével a legfőbb baj az, hogy az általa láthatóan büszkén időtlennek érzett, évszázadokon és -ezredeken átívelő anekdotikus mini-narratívák szövevénye az olvasás extenzivitásának és őszinte kíváncsiságának ellenére is szelektíven vak marad olyan alapvető jelentőségű, történelmileg nagyban változó fogalmak diskurzusaira, mint a történelemírás fordulata, a gyarmatosítás, a rassz vagy a nők helyzetének kérdései. Az olvasási élmény szintjén összességében a szöveget meghatározó asszociációs logika tette szinte lehetetlenül nehézzé az Árnyékkereskedő élvezetét, és bevallom őszintén, ha a jelen írás szabta határidő nem kötelezett volna rá, hamar végleg félre is tettem volna a trilógiát.

Pedig lineáris és tetszőleges sorrendben olvasva is próbálkoztam a kötetek befogadásával, de mindig ugyanaz a nyomasztó, frusztráló érzés lett az eredmény: ezeket a könyveket egész egyszerűen nem érdekli, mit tud vele kezdeni az olvasó. Sőt, a szöveg láthatóan nem is képzel el magának semmilyen olvasót kíváncsi bölcsészhallgatót, órára készülő tanárt, tanulmányt író tudóst vagy lelkes laikust. Úgy tűnik, az egyetlen dolog, ami a szöveget szervezi, az a szerző olvasási mániájának és közlési kényszerének narcisztikus, kontrollálatlan kiáradása.

Lábass Endre talán továbbra is arra a szűk, A madárfészekárus nál kialakult, kétszáz fős hű és értő táborra számít, akik kritikát valószínűleg nem, legfeljebb laudációt mondanak a szövegéről. Korántsem arról van szó, hogy a legszigorúbb értelemben vett tudományos módszertant kérném számon a szövegen. Mivel a kötet is többször idézi, gyakran járt eszemben olvasás közben Kosztolányi, akinek oly központi kulcsszavai a játék és az udvariasság.

Úgy érzem, Lábass annyiban Kosztolányi rokona, hogy élvezi a saját maga építette játékot, és megosztani is vágyik azt másokkal, de mégsem eléggé udvarias ahhoz, hogy az olvasót is igyekezzen kellő előzékenységgel bevonni. Az Árnyékkereskedő forgatása közben tagadhatatlanul megfertőzött a tények és a listák mámora, rengeteg név, cím jutott eszembe, de a leggyakrabban talán mégis Lawrence Norfolk angol író A Lemprière-lexikon című, hétszáz oldalas, a Lábass írásmódja ugyanis mutat hasonlóságokat a fenti regényben színre vitt különféle szövegalkotási módokkal.

A Lábass-lexikon erőteljes olvasmányélménye épp ezért roppant ellentmondásos: míg a szerző részéről elsősorban a szöveg öröme vezeti az olvasási és írási folyamatot, az olvasói oldal számára éppen ennek a felszabadult örömnek a megélését teszi igen nehézzé. A szöveg legnagyobb érdeme egyrészt kétségkívül az az átütő szabadság, mely a szerző olvasási módjainak és irányainak eredménye. Horváth László, Libri, Budapest, Az email címet nem tesszük közzé. Header Top Menu Kilépés a tartalomba. Műút Tudósítás Designelmélet Mészöly Facebook Twitter YouTube.

Primary Menu Kilépés a tartalomba. Search for:. VarázscsomóA szöveget meghatározó asszociációs logika másik gyengesége az, hogy gyakran önkényes megfeleltetések szerepelnek valódi érvek, összefüggések kifejtése helyett, különösen az alfejezetek konklúzióiban. Üvegsziget12 A fordítási és helyesírási hibák mellett számomra mégis a szemléleti, tartalmi ellentmondások nehezítették meg leginkább a kötetek olvasását.

MutaborEzt a három kiragadott példát érdemes közelebbről is szemügyre venni, mert rámutatnak Lábass ellentmondásos retorikájának csomópontjaira. Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból Az email címet nem tesszük közzé.

Falcsik Mari Spanyolnátha, tél. SPN Könyvek 8. Berka Attila: Hosszúkávé külön hideg tejjel, Rendelje meg: spn spanyolnatha. Árpás Károly Gisila abbatissa című regénye az Agapé gondozásában látott napvilágot őszén. Mint a kötet borítószövegéből kiderül, a vaskos regény folytatása a szerző ugyanezen kiadó jóvoltából a polcokra került, es Hajtóvadászat és A kereszt jelével című műveinek, tehát jelen művel trilógiává bővül Árpásnak a XI.

Jelen regény, szemben a trilógia előző darabjaival, már-már eposzi igényű, az északi Izlandtól a délkeleti Konstantinápolyig az akkori globális világot mutatja be, fest gigászi tablót a keresztény Európáról, ezzel adva hátteret a passaui Szent Kereszt és Pantaleonról elnevezett bencés apácakolostorban történteknek. Mert a több mint oldalas nagyregény nem hagyományos életrajz. Nem kíséri végig Szent István feleségének életét, csak egyes fontos momentumokat villant föl belőle, s kizárólag utolsó heteinek történetét beszéli el aprólékosan, a végletekig pontosan.

A cselekmény Tíz helyszín tárul elénk a könyv lapjain. Az epilógus vagyis a plusz egy pedig a jelenben, a Magyar Köztársaság több településén. A legfontosabb ezen színterek közül Passau városa, ahol Bajor Gizella a Szent Kereszt és Pantaleonról elnevezett bencés apácakolostor abbatissája, a bajor rendtartomány fejedelemasszonya. Több követség keresi föl az özvegy királynét szolgálatának helyén: a pápa valamint a gyermekkorú német-római császár helyett kormányzó régenstanács küldöttsége és egy különös magyarországi csoport.

Mindenki kér tőle valamit, ám csak a cselekmény lassú hömpölygése sodorja elénk a kérések tárgyát, amelyekből kibogozhatók a háttérben munkáló szövevényes politikai játszmák. A címszereplő sorsát tekintve azonban az a lényeg, hogy Passauban végezetül patthelyzet alakul ki, amelynek felemás feloldása Gizella halála lesz.

A gyötrődő, betegeskedő idős asszonynak egész életével és életművével kell szembesülnie, sőt, különös módon még saját megítélésével, egyfajta recepciójával is, annak mind pozitív, mind negatív momentumaival. Az önfeláldozó Boldog Gizella életének utolsó szakasza bizonytalanságban és boldogtalanságban telt…. A regény többi helyszíne zömében csak felvillan egy-egy fejezet erejéig.

Két kivétel azért akad: az egyik Akureyri, egy izlandi kikötő, ahol egy távolra vetődött magyar leszármazottja írja krónikáját, s eme krónika egy-egy bejegyzése kerül a regény valamennyi fejezetének élére. Ő a kora középkori tudás hordozója, az antikvitás örökségének letéteményese, aki mestere, Gerbert révén mindennek tetejébe szintén kapcsolható Gizella köreihez. Kijev kétszer is megjelenik az olvasó előtt: a regény indítófejezete és a negyedik rész első fejezete egyaránt ide vezet, tehát az ezer templom városa szerkezetileg kitüntetett helyeket foglal el, ami minden bizonnyal József szimbolikus alakjára, azaz közvetve a tudományok túlélésére, menekítésére utal.

A maradék hét helyszínen egy-egy fejezet eseményei zajlanak: Abádon Béla herceg, a későbbi I. Béla táborába érkezünk; Exeterben Ágotával, Szent István egyetlen életben maradt gyermekével és családjával ismerkedhetünk meg; valahol Magyarországon I.

András király egyik várába látogathatunk; de Esztergomot és a Tisza-Maros szöget is bebolyonghatjuk. Végezetül a három nagyhatalmi központ: Róma, Aachen és Konstantinápoly sem maradhat rejtve előlünk. A Gisila abbatissamint a fentiekből sejthető, egyfelől azt a norfolki posztmodern gyakorlatot követi lásd Lawrence Norfolk: A Lemprière-lexikons még inkább A pápa rinocérosza című regényeitamely a túlburjánzó, sokszálú cselekményvezetést használja a narráció elsőszámú módszereként, másfelől azonban a cselekmény szálai ehhez a technikához csak egyes regényfutamokon eléggé szerteágazóak, ezért végül hibrid szerkezet jön létre: a hagyományos történetmesélés keveredik a posztmodern narrációval.

Másfelől történelmi tablót is ad ez a regény, lefesti a XI. Ez a technika pedig a szerző egy korábbi művére, A királyság útja című filmnovellára emlékeztet Árpás Károly: A királyság útjaSzeged, Bába Kiadó, Az egyik modellt állít a közösségnek, s többnyire egy ideológia szolgálóleányává válik. Ezekben a könyvekben a történelem puszta keret, díszlet, amolyan háttér csupán a létezés problémáihoz.

A múltból ismert szereplők nem előre tudott s a helyzettől többnyire teljesen független mondatokat szajkóznak: minden, amit tesznek és mondanak, az adott jelenetből következik, s a jelenet okait feltétlenül a regény terében kell keresnünk és megtalálnunk; ha van ideológia, azt a mű teremti meg, így hát nem is az író felelős értük, hanem a történet, a cselekmény és a szereplők.

Végezetül néhány szó a kiadásról. A szöveggondozás a korrektúrázás szintjén, sajnos, elég sok kívánnivalót hagy maga után, számos elgépelés, nyomdahiba zavarja a figyelmes olvasót. És egy alaposabb, a korrektúrán túlhaladó szerkesztés is hasznos lett volna, hogy a regény színvonala egyenletesebbé váljék, a szerkezet aránytalanságai arányosodjanak.

Főoldal hálórovat archívum projektek sajtószoba. Madár-távlat » Szurop Gábor Meixner Mihály. Alexay Zoltán. Szerencsés lelet » Ekonomi zenekar. Alap- közép- és felsőfokú iskoláit egyaránt Szegeden végezte. Irodalommal hivatásszerűen óta foglalkozik, azóta jelennek meg rendszeresen novellái, esszéi, publicisztikái, recenziói; mintegy hatvan folyóirat és számos antológia közölte írásait. Több prózakötete látott napvilágot, legutóbb az Áramszünet című regény Budapest, Kortárs, Link küldése ímélben:.

Árpás Károly: Gisila abbatissa.