Konyv: Fuharosok


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 765371703
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 17,94

MAGYARÁZAT:

Kosár mentése Kosár ürítése Pénztár. Az Ön böngészőprogramjában nincsenek engedélyezve a JavaScript-ek! Így az oldalunk fő funkcióit nem tudja használni! Főoldal Könyv Irodalom Szépirodalom Regény. A Fuharosok Esterházy Péter egyik legsejtelmesebb regénye. Első megjelenése óta rengetegen próbálták megfejteni a fuharosok, a Lovag és az elbeszélő, Zsófika történetét.

Egy beavatás vagy egy erőszak története, az igazság és az erő, a szellem és a hatalom, a szó és a tett összecsapása? Kosárba 1 Ft. Szállítás: e-könyv: perceken belül. A termék megvásárlásával kapható: pont. Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Nincs értékelés. Ezek is érdekelhetik Kapcsolódó termékek. Még több a szerzőtől Kategória bestsellerei. Törzsvásárlóként: pont. Egy nő Esterházy Péter.

Hét utolsó szó Esterházy Péter - Nádler István. Esterházy-kalauz Marianna D. Birnbaum - Esterházy Péter. Drámák Esterházy Péter. Teljes lista. A boldog hülye és az okos depressziós Kepes András. A herceg és én filmes borítóval Julia Quinn. A vikomt, aki engem szeretett Julia Quinn. Párizs királynője Pamela Binnings Ewen. Kívánságlistához adom. Események

Hát megjöttek a fuharosok. Az ő kurjantásaik verik szét a hajnalt — szakadt, szürke, nyűtt — a csend törékeny és üres. Láttam nővéreim rettenetes arcát! Mi történt? Erre természetesen az egész írás válaszol. A Fuharosok ugyanis: igazi regény.

Nos, dolgokról — méghozzá megszerezhető dolgokról. Divatos lakásról, angolos eleganciájú ruhákról, kifinomult mozifilmekről, tengerentúli utazásokról és sok-sok szabadidőről, röviden, mindarról, ami egy középosztálybeli életstílus kellékének, a kényelmes bőség jelének számít.

A regény tobzódik a vágyott tárgyak pazar leírásában, termékkatalógusszerű pontos leírásokat olvashatunk — ám legtöbbször feltételes módban, a jövő álmaiba kivetítve: Jérôme és Sylvie ugyanis semmit nem tesz a boldogság eléréséért, mindent akarnak, de azonnal, várni nem tudnak. Napjai rettegésben telnek. Attól fél, hogy idővel kicsúszik lába alól a talaj, elveszti kapcsolatát a külvilággal, és megőrül. Ezért naplóba kezd, gondolatait négy jegyzetfüzetbe rögzíti; a feketébe Anna múltja, a pirosba politikai nézetei, a sárgába az érzelmi élete, míg végül a kékbe a mindennapok történései kerülnek.

Szerelem és visszautasítás, hűtlenség és szexuális felszabadulás, politikai szekértáborok és családi traumák, elvesztett haza és megtalált női identitás története Az arany jegyzetfüzet, mely Doris Lessing főműve, és a A nyolcvannyolc éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismerté. Idén a Megint a szerelem és Az arany jegyzetfüzet című regényekkel folytatjuk Lessing életműsorozatát.

Ő bólintott, majd figyelmesen végighallgatta, hogy mi a következő gyakorlat; ún. És közben? Kiadók, amelyek már szerződést kötöttek a mű megjelentetésére, és előlegképpen súlyos összegeket fizettek a ki Ellisnek, sorra visszakoztak, és elálltak a publikálástól. Ez a könyv nemegyszer átlépi az elviselhetőség küszöbét. Amit írója a perverzió és az erőszak tombolásáról elgondol és leír, az kívül esik a normális ember felfogóképességének és erkölcsi érzékének határain.

Amit azonban ezzel közöl, az értelmezhető és megítélhető: megrendít, felkavar, s könyörtelenül szembesít egy olyan világgal, amelyre - ha mégoly kelletlenül is - ráismerünk. A regény főalakja Pat Bateman, huszonhat éves yuppie a Wall Streetről; intelligens, jóképű, elegáns és gazdag fiatalember. Lételeme a csillogó felszín: a legdivatosabb és legdrágább holmikban jár, a legfelkapottabb éttermekben vacsorázik barátaival és soros barátnőivel, ízlése ételben-italban főúri, fényűző lakása tömve a csúcstechnológiát képviselő szórakoztató-elektronikai szerkentyűkkel, véleménye a zenétől a politikáig mindenről naprakész.

De Bateman valójában értéket, mértéket nem ismerő pszichopata szörnyeteg, aki a belsejében tátongó űrtől szexorgiákkal, egyre rafináltabb kéjgyilkosságokkal, sőt kannibalizmussal igyekszik menekülni - mindhiába. A nyolcvanas évek második fele óta nemzedékének legjelentősebb írójaként számon tartott Bret Easton Ellis könyvének lapjain az amerikai álom helyébe lidérces rémálom lép: az Amerikai Psycho egy irányt vesztett, erőszakban tobzódó, anyagiasságba fulladó kultúra egyöntetűen sötét, kiutat nem mutató, döbbenetes erejű látomása.

Közelebbről: személyes élménybeszámolóik, spiritualitásuk és filozófiájuk, különböző szerek által előidézett megvilágosodásaik, acid-bulijaik. Egyszóval egy egész, akkoriban forradalmian újnak számító életforma és -érzés. Éjszaka volt, és sok jó lélek be volt tépve, és lerobbant a busz.

Behúzódtak egy szervízállomáshoz, és egy pillanat alatta motorháztető alatt turkált egy segéd, figyelgette a Cassady hajráztatta motort, mialatt a stadion körüli lámpák furcsa, foszforeszkáló foltokat fröcsköltek a buszra Cassady ad még a motornak, a buszból pedig fura sivítást hallani, talán a hangszórókból vagy csak az ablakokból. Sundsten megkaparintott egy mikrofont a variálható visszhangbeállítással, és rájött, hogy fura rádióhorror-röhögést és visítást tud vele keverni, ha sikít, mint egy vámpír, hogy: "Gyere és mesélj-élj-élj Milyen Szan Hozéj-éj-éj-éj-éj", a váltakozó késleltetéssel visszajátszott éj-éj-éj-éj-k duplázva, négyszerezve, nyolcszorozva jöttek.

Végtelen, pattogó visszhang - és mindezen átúsztatva az a fura, enyhén hisztérikus nevetés meg egy elkeseredetten pengetett mandolin, ez Hagen barátnéja felől, aki bent kidőlt egy padon, mandolint penget és röhög Főhőse, Pjotr Puszta egy elmegyógyintézet lakója valamikor a kilencvenes években, s "hamis személyisége" szerint valójában a tizenhetes forradalom után, a polgárháborús Oroszországban él, éspedig ő Csapajev híres komisszárja, Petyka.

A két valóságszint a regényben egyenlő mértékben valós vagy virtuális : hol az elmegyógyintézeti ápoltak között vagyunk, hol a polgárháborús frontokon, ahol Csapajev és Petyka mély filozófiai beszélgetéseket folytat a regénybeli Csapajev ugyanis nem annyira egy vörös hadvezér, mint inkább keleti guru. A mintegy számítógépes virtuális valóságokat létrehozó mű azonban a részleteiben vaskosan s gyakran parodisztikusan realista: Pelevin remekül ábrázolja mind a polgárháború Oroszországát, mind az elmegyógyintézet világát, ahol Pjotr a többi beteg hallucinációit is végighallgatja, s ezek betétnovellaként szerepelnek a műben - az egyik ilyen például egy mexikói szappanoperahős, Maria és Arnold Schwarzenegger szürreális kalandjait meséli el.

Korim György, aki munkahelyén váratlanul egy különös kéziratra bukkan. Nem tudni, ki írta a szöveget, a keletkezés idejéről is csak találgatni lehet, de a tartalma fokról fokra, egyre jobban rabul ejti Korint. Négy férfiról van benne szó, akik a világtörténelem különböző fordulópontjain bukannak föl, hol Krétán, hol Velencében, hol Kölnben, és mindig menekülniük kell a háború, a rombolás elől.

A levéltárost olyannyira a hatalmába keríti az ismeretlen szerző elbeszélése, hogy úgy érzi, neki is menekülnie kell: mentenie és a világgal megismertetnie a titokzatos szöveget. Elhagyja otthonát, pénzzé teszi mindenét, és repülőjegyet vesz New Yorkba, a "világ közepébe".

Azt reméli, ott megtalálja a megoldást a kézirat rejtélyére, az értelmére és a saját életére is. Tulajdonképpen nem sok, gondolhatjuk egészen addig, amíg Dirk Gently, az állítólagos magánnyomozó be nem bizonyítja, hogy a fenti dolgok és személyek között bizony alapvető összefüggések vannak.

Közben sikerül megoldania egy rejtélyes gyilkossági ügyet, segítségére siet egy különös professzornak, rájön egy misztikus titok megfejtésére, és ezalatt tekintélyes mennyiségű pizzát elfogyaszt - még nem is említve, hogy megmenti az emberi fajt a kipusztulástól és ezért nem is számít fel külön díjazást. Aki többet akar megtudni, olvassa el ezt a könyvet ill. Csupa "vaskos" mű - százötven-kétszáz oldalon. Bármily furcsa, a Baricco-regényeknek ez az egyik varázserejük.

Földrészeket és évtizedeket fognak át, nagy emberi drámákat sűrítenek magukba - hihetetlenül tömören. Az író egyszer elmondta, hogyan készülnek: évekig töri a fejét hosszú és bonyolult történeteken, majd évekig töri a fejét azon, miként írhatná meg őket néhány tucatnyi oldalon. A Harag-várak? Van egy város, Quinnipak. Benne él a legszebb ajkú asszony, a titkát mélyen őrző Jun. A leghálásabb férj, Rail úr.

Olyan hálás, hogy a feleségét megajándékozza Elisabeth-tel. Egy mozdonnyal. Itt él a legtalálékonyabb muzsikus, Pekisch úr, a humanofon feltalálója. Apja zakójában ott cseperedik Pehnt, míg egyszer csak hirtelen bele nem nő a zakóba. És idelátogat Hector Horeau, a kristálypalota megálmodója. Európának egy boldog századában vagyunk, az illúziókéban, amikor az emberek megmámorosodnak találmányaiktól, még nem tudják, hogy ezek milyen veszélyt hordoznak.

Vannak szelíd tündérmesék, ilyen volt a Selyem, a Harag-várak viszont rakoncátlan, buja tündérmese. Az Elemi részecskék kegyetlen regény egy testvérpárról. Michel híres tudós, Bruno irodalomtanár és író. Bruno a szexben keresi az élet értelmét, Michel pedig a tudományba zárja magát. Kapcsolatokkal vagy kapcsolatok nélkül, az eredmény végtelen magány.

Az író a magány laboratóriumi körülményei közé helyezi hõseit, és tanulmányozza az egyedüllét és szeretet nélküli gyerekkor hatásait. A testvérek beszélgetéseikben a Houellebecq kiváló humorérzékkel festi le new age-s világunkat, a hitek, filozófiák, ezoterikus tanok kavalkádját, megváltásunk megannyi elõfizethetõ segédeszközét. Az izgalmas, helyenként merészen naturális könyvbõl mégsem hiányzik a remény.

Az utópiába csapó történetben Michel a mikrobiológiában megtalálja a választ az örök kérdésre: legalább elvileg van-e lehetõség normális emberi kapcsolatokra, lehet-e családban és szeretetben élni. Az Elemi részecskéket az év legjobb regényének választották Franciaországban. A lány visszamegy gyermekkora színterére, szülei házába, mely a kanadai őstermészet peremén, egy szigeten található, és eltűnt apja keresésére indul.

E szimbolikus és nagyon is valóságos apakeresés során szembesül múltjával és jelenével, kitör az üres városi létből, "amerikanizálódott", gépiessé vált kapcsolataiból, és egy különös, már-már az abnormitás határát súroló élmény hatására megszabadul első házassága, abortusza nyomasztó emlékétől, hogy ily módon megtisztulva térjen újból az emberek közé. A kanadai írónő filozofikus példázata szerint a normalitáshoz való görcsös ragaszkodás betegség, és meg kell merítkezni az őrületben ahhoz, hogy épelméjűek maradhassunk.

Gogoli hagyományban gyökerező regényeit és novelláit folyamatosan közlik a folyóiratok, műveit eddig tizenöt nyelvre fordították le. Egy krími üdülőhelyen alkoholmérgezést kap a helyi lakosság véréből próbát venni érkezett amerikai szúnyog, hasist szívnak és megvilágosodnak a keleti filozófiáról értekező, nonkonformista éjjeli lepkék, a ganajtúró bogár saját példájával teszi világossá a fia számára, mi az élet értelme, a hangyalány romantikus szerelemről álmodik, de sivár magány lesz a sorsa, egyetlen lánya is elhagyja.

És közben ragyognak a csillagok, hullámzik a tenger, születnek és meghalnak a rovaremberek. De a világhírű tudós mester legújabb, ötödik regénye nemcsak ebben más, mint az előzőek, hanem abban is, hogy az illusztrációk - valahai iskoláskönyv- és divatlap-képek, mozgósító plakátok és színes képregényfigurák minden mennyiségben, plusz balillaindulók és érzelmes slágerszövegek a múlt század harmincas és negyvenes éveiből - az eddigi legszemélyesebb Eco-regényhez, valóságos ifjúkori önportréhoz kínálnak kultúrhistóriai hátteret.

A regény persze most is regény. Az elbeszélő hatvanas antikvárius egy szívrohamot követő kómából ébred, és semmire sem emlékszik, ami személyes. Fejből citálja a fél világirodalmat, tudja, ki volt Napóleon, tudja, hogyan kell autót vezetni és fogat mosni, de nem tudja magáról, hogy kicsoda. A válaszért meg kell dolgoznia; de fordított Proust-hősként ő - érzéki emlékek híján -- nem az eltűnt idő, nem a kor, nem a szavak, hanem eltűnt érzéki önmaga nyomába kell hogy eredjen.

Gyerekkorának helyszínére, egy vidéki házba visszavonulva nekilát tehát, hogy az ottani padláson őrzött régi folyóirat- képregény- brosúra- és ponyvaregényfüzet-kötegek, valamint as fordulatszámú bakelitlemezek segítségével az alapoktól építse újra magában a saját személyiségét. És ekkor - ahogy Ecótól, a mesemondótól már megszokhattuk - igazi regényes fordulatot vesz a történet Két utas azonban túléli a hatalmas zuhanást: Gibreel Farishta, a főleg vallásos témájú filmekben játszó indiai filmcsillag és Saladin Chamcha, az indiai származású, de brit állampolgárrá lett színész.

A halálközeli élmény, a túlvilág evilágra pillantása nem múlik el nyomtalanul. Az istenkereső, de hitét vesztett, nőcsábász Gibreel Farishtának, aki egy angol hegymászónő iránt érzett olthatatlan szerelmét csillapítani indul a ködös Albionba, víziói támadnak. Félálom-félébren ő a Mohamed prófétának a Koránt közvetítő Gábriel arkangyal. Ő közvetíti Baal, a pamfletköltő sorsát a Mohamedet gúnyoló versektől a Mohamed feleségeinek nevét viselő kurvákat foglalkoztató bordélyházban való bujkálásig.

Ő a kis indiai falu teljes lakosságát Mekkába gyalog zarándokoltató zavarodott nő állítólagos angyali szeretője. Ő a forradalmat csiholó szűk tudatú, hatalomszomjas Imám akaratának eszköze. Ő a London minden erkölcstelenségét megbosszulni rendelt arkangyal is.

Ezen szerepekhez és feladatokhoz passzoló glória adatik neki. Ahogy a halál az élettel, a valóság a vízióval keveredik, és minden egész eltörik… Szerelme, Allie Cone megrendítő, önfeláldozó küzdelmet folytat, hogy Gibreel a való életbe, a realitások talajába gyökerezzen.

A féltékenység és az egyre jobban elhatalmasodó téboly azonban megmérgez mindent, mindenkit Gibreel körül. Saladin Chamcha a dúsgazdag, zsarnok apja felügyelete alól került egy előkelő londoni magániskolába. Tanulmányai befejeztével apja akarata ellenére színésznek áll, és a színpadi szereplés mellett különböző reklámfilmekben szerepel.

Elsősorban hangutánzó képességéért alkalmazzák. Ő az ezerhangú művész, aki a friss borsószem koppanását is utánozni tudja.