Konyv: 1000 kinai szo


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 949975159
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 10,72

MAGYARÁZAT:

A képes kínai témakör szerinti szótár nemcsak gyerekek számára könnyíti meg a nyelvtanulást, hanem kezdő és középhaladó tanulóknak is sok segítséget nyújt. Részletes keresés. Egészség, életmód. Folyóiratok, magazinok. Gazdaság, üzlet. Gyermek- és ifjúsági könyvek.

Hobbi, otthon, szabadidő. Idegen nyelvű könyvek. Informatika, számítástechnika. Műszaki könyvek. Napjaink, bulvár politika. Naptárak, kalendáriumok. Nyelvkönyvek, szótárak. Olvasási kellék. Papír, írószer. Sport, természetjárás. Akciós könyveink árkategória szerint.

Akciós könyveink engedmény szerint. Hírlevél feliratkozás És értesülj mindenről elsőkézből. Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzatot ide kattintva olvashatja el. A hírlevélre önszántamból iratkozom fel. Raktári kód:. Eredeti megnevezés:. Méret [mm]:. Tömeg [g]:. Képes kínai tematikus szótár.

Akadémiai Kiadó, TOP Egyéb nyelv. Török társalgás. A kategória további termékei. Magyar-szlovák csevegő. Helen Davies, Hantosné Reviczky Dóra. Kezdők holland nyelvkönyve. Helen Davies, Szilágyi Eszter. Kezdők horvát nyelvkönyve. Kezdők kínai nyelvkönyve. Kossuth szépirodalmi könyvakció — online akciós szabályzat. Repül az idő — naptár kiárusítás - online akciós szabályzat. Tercium Kiadó könyvmaraton könyvakció — online akciós szabályzat.

Facebook napi játék — Játékszabályzat. Készítette: Overflow.

Pontosság ellenőrzött. A kínai írás logografikus, vagy más néven hierografikus eredetű írás. A kínai írásnak a történelem során számos stílusbeli változata alakult ki, melynek oka sok esetben az írás rögzítésére használt alapanyagok csontbronzbambuszfakőselyem és papír sajátossága volt. A legnagyobb szótárak 40—50 ezer különböző írásjegyet tartalmaznak, de ma egy diplomával rendelkező kínai átlagosan csak — írásjegyet ismer.

A kínai írásban szigorú szabályok szerint történik az írásjegyek megszerkesztése, amelyek művészi szintű megformálása a kínai kalligráfia. Az írott szöveget olvasni eredetileg felülről lefelé haladva lehet, a sorok pedig jobbról kezdődnek és balra haladva követik egymást. A modern nyomdatermékek már a mi írásunkhoz hasonlóan, balról jobbra írt, lineárisan rendezett sorokkal készülnek.

A kínai íráshoz olyan nagy kínai találmányok is kapcsolódnak, mint az ecseta papír vagy a mozgatható nyomóelemes könyvnyomtatásmelyek mindegyike drasztikus változást gyakorolt az írásra és az írásbeliségre. A kínai írás Dél- és Kelet-Ázsia több kultúrájára is nagy hatással volt.

A történelem különböző korszakaiban a kínai írást használták a japánoka koreaiak és a vietnámiak is, és a kínai írás hatása máig tetten érhető saját, nemzeti írásaikban is. A kínai írás kapcsán érdemes megemlíteni az úgynevezett sinitikus vagy sinoform írásokat is, melyeket három, mára kihalt nyelv képvisel, a kitaja dzsürcsi és a tangut. Egy legenda szerint az első kínai írásjegyet, és ezzel együtt az írást Cang-csie   Cangjie alkotta meg i.

Cang-csie   Cangjie a kínai mitológia legendás alakja, az ugyancsak legendás Sárga Császár egyik hivatalnoka. A feljegyzések szerint Cang-csié   Cangjié nek négy szeme és négy pupillája volt. Más források szerint nem a minisztert, Cang-csié   Cangjié t, hanem magát Huang Ti   Huang Di t, azaz a Sárga Császárt illeti a dicsőség az írás feltalálásáért.

Érdekesség, hogy mindkettejüket négy-négy szemmel képzelték el, ami bizonyos sámán jellegen túl a különleges éberség szimbóluma. Az első írásjegyekre emlékeztető egyszerű ábrák, melyeket az írásjegyek ősének tekintenek, i. Azonban az első valódi írásjegyek csak az i. Műgyűjtő révén volt némi jártassága a régi feliratok terén, s e tapasztalatának köszönhetően azon nyomban felismerte, hogy egy igen régi írás emlékeit tartja kezében. Valamennyi csontot felvásárolta, s egy év leforgása alatt gyűjteménye másfél ezer darabot számlált.

Liu O   Liu E ban adta ki könyvformában a feliratokról készült fényképmásolatokat. Ekkor nagy számban jutottak napvilágra a feliratos teknőspáncélok és szarvas-lapockacsontok. Emellett még számos elefántcsont és bronztárgy is felbukkant, amelyek együttvéve igen jelentős és sikeres régészeti feltárás reményével kecsegtették a tudományos világot. Az igazi tudományos igényű feltárás azonban csak a húszas évek táján indulhatott meg.

A mai napig feltárt feliratos csontok száma meghaladja a százezret. A jóslócsontokon talált mintegy különböző írásjegyből máig nagyjából kétezret sikerült megfejteni. Ekkor derült fény arra, hogy a csontokat jóslásra használták, a karcolatok pedig rajtuk a kínai írás legelső emlékei. Ezek az írásjegyek a ma is használatos írásjegyek ősformái, amelyek azonban olyannyira eltérnek attól, hogy az avatatlan szemlélő csak nagy nehézségek árán ismer fel belőlük egyet-egyet, még akkor is, ha kínai.

Túlnyomó többségben piktogrammák, vagyis képjelek, amelyeknek csak a legritkább esetben van következetesen használt állandó formája. A Napot körrel, a Holdat félholddal, az embert pedig az emberi test sematizált rajzával, egy pálcikaemberrel jelölték. A tisztán képjelek mellett kisebb számban ugyan, de találni olyan írásjegyeket is, amelyek kiejtésre utaló elemet is tartalmaznak.

Az írásjegyek fejlődésének későbbi fázisában több piktogram kombinálásával fogalmakat is ki tudtak fejezni. Ezeket ideogrammáknak nevezzük. A világon több kultúrkörben is megtalálható az a módszer, ahogyan a Sang   Shang -kori jósok fürkészték a jövendőt. A scapulomantia, vagyis a csontjóslás lényege, hogy a csontokat — amely alatt Kínában elsősorban a teknősök hasi páncélját és a patások lapockacsontját kell érteni — tűzzel hevítették, vagy rövid ideig a tűzben tartották, esetleg úgy, hogy fekete ürmöt égettek rajta.

Majd a hő keltette repedésekből értelmezték az előzőleg feltett kérdésre a választ. Ezt követően a kérdést és a kapott jóslatot, sőt olykor az eredményességét is bekarcolták a jóslócsontokba, és azokat a jóshely közelében eltemették. Egyes szakértők szerint a hő hatására keletkező repedések formája ihlette volna az írásjegyek megalkotását. A jóslatokhoz fordultak akkor is, ha a temetés vagy a termés miatt aggódtak, ha vadászat vagy háború kimenetelére voltak kíváncsiak.

A jóslócsontok túl azon, hogy a kínai írás legelső emlékeit őrzik, óriási jelentőséggel bírnak azért is, mert segítségükkel igazolhatták a későbbi történeti források állításait, nevezetesen a Sang-Jin   Shang-Yin -dinasztia létezését, hiszen névre pontosan megtalálni a jóslócsont-feliratokon a dinasztia uralkodóit, akiket a kései hagyomány is számontartott.

Páratlan híradások ezek, amelyek rengeteget árulnak el a Sang-Jin   Shang-Yin -dinasztia gazdasági, politikai, katonai viszonyairól, lakóinak szokásairól stb. Már a Sang   Shang -dinasztia korából ismerünk olyan bronzkészítményeket, amelyeket feliratokkal láttak el. Legtöbbször a tulajdonos nevét írták fel a használati tárgyakra, szerszámokra vagy fegyverekre, olykor azonban a bronzműves termékét a saját névjegyével látta el.

A szertartási eszközökön áldozati szövegek is olvashatók. A Csou   Zhou -dinasztia idejéből származó bronzfeliratok felbecsülhetetlen dokumentumnak számítanak, hiszen e korból semmilyen más írott forrás nem áll rendelkezésünkre, és így hasznos kiegészítései a későbbi történeti források nyújtotta ismereteinknek. Ming ven   Ming wen típusú írás több korból, számos helyről került elő, ám egyik sem emlékeztet a ma is használt írásra.

A Tavasz és ősz korszakban valamint a Hadakozó fejedelemségek idején valamennyi fejedelemség kialakította saját stílusát, amellyel bronzfeliratai készültek. Ezek a stílusok hasznos fogódzót jelentenek a tárgyak datálásához és lokalizálásához.

Mindezek mellett jelentős forrásai a kínai írásjegyek evolúciós vizsgálatának is. A Csou   Zhou -dinasztia idején a szertartási bronzedényt a fejedelem adományozta a hivatalnoki rang kíséretében. A hivatalba emelés bizonylatai ezek, amelyek feliratai az ajándékozás tényét rögzítik. A kínai nyelvű könyveket, újságokat standard írással nyomtatják, de az emberek a magánleveket, fogalmazásokat stb. Az írásjegyek terén az utolsó változtatást az es években hajtották végre.

Az ben hatalomra került kommunisták egyik fő célkitűzése az írástudatlanság felszámolása volt. Annak érdekében, hogy az írásjegyek tanulását megkönnyítsék, az írásjegyek jelentős részét egyszerűsítették, az őket alkotó vonások számát csökkentették, bár az írásjegyek alapvető szerkezetén nem változtattak. Az írásreform gondolata ben vetődött fel először. A mozgalom célja az volt, hogy az ideogrammák alkotta írást egy latin betűs, alfabetikus írással váltsák fel.

Ez nagy segítséget nyújtott volna az analfabetizmus felszámolásában és nagyban megkönnyítette volna az oktatást. A probléma nemcsak akkoriban, de a mai napig megoldhatatlannak bizonyult. A könnyebbség kedvéért azonban nekiláttak az írásjegyek egyszerűsítésének. A pinjin   pinyin átírást A latin betűs átírás azonban csak segítséget nyújthat és az írásjegyek mellett kiegészítésül szolgálhat, ám azokat elsősorban a zenei hangsúlyok miatt sohasem válthatja fel.

Az írásreform eredményeképpen óta ma már a kínai írás is vízszintesen, balról jobbra halad, felváltva a hagyományos fentről lefelé vezető oszlopokat. Az újságcikkek címében, a plakátokon és a könyvek gerincén azonban még ma is találkozhatunk függőleges írásjegysorokkal. Nem csak a Kínai Népköztársaságban, hanem Szingapúrban is az egyszerűsített írásjegyek a hivatalosak, a kínai nyelvű könyveket, újságokat is ezekkel nyomtatják.

Tajvanon azonban mind a mai napig a hagyományos bonyolult írásjegyeket tekintik hivatalosnak. Az elmúlt évtizedben, az ig, a visszacsatolásig fan-ti-ce   fantizi t használó Hongkong és Makaó kulturális hatásának eredményeképpen a Kínai Népköztársaságban is reneszánszát éli a hagyományos írásjegyek használata az olyan nem hivatalos kiadványokon, mint pl.

Az írásjegyek egyszerűsítésének módszerei és logikája: [m 1]. Hszü Sen   Xu Shen kb. Ebből a hat csoportból az 2a 3a 4 és az 5 nem fonetikusak, azaz a jelentés közvetlenül ikonikusan reprezentálódik, a kiejtésre történő utalás nélkül. Az 1 és a 6 típus között nem húzódik szigorú határvonal.

A szignifikánsok hozzáadása leginkább a Han-dinasztia előtt volt elterjedt. Így pl. A szignifikánsok kiválasztása szintén változatos lehet. Bármilyen stílushoz is tartozzék a kínai írás adott írásjegye, formailag szigorúan kötött. A kötöttségek zárt, véges számú elemből álló rendszert képeznek. Az első legfontosabb ilyen jellegű szabály, hogy a kínai írásjegy akármennyi vonásból is álljon, azonos méretű képzeletbeli négyszögbe helyezkedik el a nyomtatott írásjegyek szabályos négyzetbe, az írott változat esetén ez inkább álló téglalap.

Ezt a csak virtuálisan létező négyszöget az előnyomtatott kéziratpapíron vö. A kínai írás eredetileg felülről lefelé halad, a sorok pedig jobbról kezdődnek és balra haladva követik egymást. Az írásjegyek felépítésének következő lényeges szabálya az írásjegy vonásainak sorrendje. Az írásjegyek — bármilyen bonyolult legyen is némelyik — tulajdonképpen néhány igen egyszerű vonalból épülnek fel.

Ezek az írásjegyek alapelemei, vagy alap-ecsetvonásai. A jobb oldali képen az alapvonások néhány főbb típusa látható. Természetesen az alapvonásoknak több változata is lehetséges méret, vastagság, irány attól függően, hogy az írásjegy melyik részén helyezkedik el. Például a 7. Minden egyes vonásnak megvan a felépítési szabálya: az ecsetvonásoknak meghatározott sorrendben kell követniük egymást, mégpedig általános elvként az írásjegyek határait alkotó virtuális négyszög bal felső sarkából lefelé és jobbra haladva.

Az írásjegy gerincét, fő szerkezeti elemét adó nagyobb vonást, ha az egész írásjegyet átjárja, legutoljára húzzák. A kínai írásjegyek különböző számú alapvonásokból épülhetnek fel. A kínai írásrendszer más, egy vonásból álló írásjegyet nem tartalmaz. A hagyományos írásjegyek zöme 15—30 vonásból épül fel átlagosan 9 vonásból [19].

Esetenként azonban ennél jóval több vonásból álló írásjegyek is előfordulhatnak, melyek tulajdonképpen már több önálló írásjegy összevonásának is tekinthetők. Ritkák ugyan, de léteznek 50 vagy akár 80 vonásból álló írásjegyek is.

A ma használatos írásjegyek legösszetettebb karaktere. Minden idők legkomplexebb kínai írásjegye, melyet Japánban alakítottak ki. A kínai nyelv írásrendszerének logikájából adódóan a kínaiaknak a leírandó fogalmak jelentős részére külön-külön írásjegyet kellett alkotniuk a történelem során.

A majdnem ezer éve, ben kiadott legnagyobb kínai szótár összesen 53  különböző írásjegyet tartalmaz. A legnagyobb Azonban még egy művelt kínai számára is ennek a mennyiségnek csupán a töredékére van szüksége a nyelv mindennapos használata során.

Egy as években végzett felmérés szerint egy átlagos, diplomával rendelkező kínai, aki nem irodalom vagy történelem szakon végzett, — írásjegyet ismert.