Konyv: Matyas kiraly birodalma es Magyarorszag jovoje


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 293572795
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 5,73

MAGYARÁZAT:

Bajcsy-Zsilinszky Endre egyetlen történelmi tárgyú - és egyúttal szinte szépirodalmi igényű - műve ben jelent meg először, a Hunyadi Mátyás ötszázadik születésnapját ünneplő eseménysorozathoz kapcsolódóan. Az egyik: mi volt, mit jelentett Mátyás birodalma alig egy emberöltővel Mohács előtt s szinte fél évezreddel Szent István után, hogyan illeszkedett bele, beleilleszkedett-e egyáltalán az árpádi nagy államalkotás és birodalomépítés széles szemhatárába s egyben kimért, zárt rendszerébe, vagy azoknak volt igazuk, akik Mátyás alkotásában csupán egy kivételes államférfiúi és vezéri lángész egyszeri csodáját, gyönyörű, de terméketlen rögtönzését látják, a reális magyar erőket és lehetőségeket messze túlszárnyaló, óriási nemzeti áldozatok árán kikényszerített s eleve rövid életre termett üstökösi ragyogást, amely már előkészítője volt "nagyzásával", tévedéseivel, túlságos vérvesztő áldozataival a mohácsi összeomlásnak?

A másik: ennek az átlagos és egyre általánosabbá váló történetírói szemléletnek, mely valahogy párhuzamosan halad az egészségtelenül és veszedelmesen erősbödő mindenféle idegentisztelettel a mai Magyarországon, élesen ellentmond Mátyás király és a mátyási birodalom kérdésében elsősorban régebbi történetírásunk, de a II. Zrínyi Miklós csodálatos géniusza is, mindenekfölött pedig a magyar nép ösztöne, lángeszű emlékezése, ítélete és halhatatlan szeretete.

Részletes keresés. Egészség, életmód. Folyóiratok, magazinok. Gazdaság, üzlet. Gyermek- és ifjúsági könyvek. Hobbi, otthon, szabadidő. Idegen nyelvű könyvek. Informatika, számítástechnika. Műszaki könyvek. Napjaink, bulvár politika. Naptárak, kalendáriumok. Nyelvkönyvek, szótárak. Olvasási kellék. Papír, írószer. Sport, természetjárás. Akciós könyveink árkategória szerint. Akciós könyveink engedmény szerint. Hírlevél feliratkozás És értesülj mindenről elsőkézből. Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzatot ide kattintva olvashatja el.

A hírlevélre önszántamból iratkozom fel. Raktári kód:. Méret [mm]:. Tömeg [g]:. Mátyás király. Bajcsy-Zsilinszky Endre. Fekete Sas Kiadó, A szerző további művei. Helyünk és sorsunk Európában. TOP Magyar történelem. Weisz Boglárka. Szent István Nemzetsége. Skorka Renáta. Dicsőséges századok. Hertelendy Csaba. A kategória további termékei.

Barta János. Újjáépítés és modernizáció Barta János, Horn Ildikó. Három ország egy haza Herczegh Géza. Magyarország külpolitikája Szende László. A késő középkori nagyhatalom Kossuth szépirodalmi könyvakció — online akciós szabályzat. Repül az idő — naptár kiárusítás - online akciós szabályzat. Tercium Kiadó könyvmaraton könyvakció — online akciós szabályzat.

Facebook napi játék — Játékszabályzat. Készítette: Overflow.

Pontosság ellenőrzött. Mátyásszületési nevén Hunyadi Mátyás Kolozsvár Közkeletűen Corvin Mátyás vagy Igazságos Mátyás néven is ismert. Apja Hunyadi János erdélyi vajda, majd magyar kormányzó, anyja magyar köznemesi család lánya, Szilágyi Erzsébet. Bár tól uralkodott, királlyá koronázására hivatalosan Székesfehérvárott ben került sor.

Cseh királlyá ben, Ausztria főhercegévé ban választották. A magyarok, de számos más környező nép hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda őrzi. Mátyás nevének népszerű díszítő jelzője epitheton ornansa az Igazságos.

A szakirodalom és a köznyelv egyaránt leginkább sorszám nélkül, egyszerűen Mátyás királynak nevezi. Uralkodói teljesítménye már kortársai körében nagy vitákat váltott ki, az utókor történészei pedig máig sem jutottak egyetértésre. A kritikus nézet szerint Mátyás elhanyagolta a török veszélyt, és értelmetlen nyugati hódító hadjáratokra fecsérelte a rendelkezésére álló katonai, illetve az azt megalapozó, az ország kíméletlen adóztatása révén gyűjtött gazdasági potenciált.

A másik nézet szerint viszont belátta, hogy az akkori Magyarország önmagában képtelen volt ellenállni a török veszélynek és ezért nagyobb államhatalom létrehozására törekedett. Eszerint felismerte, hogy korában a fejlődés Kelet-Közép-Európában a perszonáluniókba tömörült államszövetségek irányába haladt.

Ezt a tervet megvalósítani azonban nem tudta teljesen, ilyen szövetségi rendszer kiépítésére utóbb csak a Habsburgok voltak képesek. Belpolitikai tevékenységének nagy eredménye, hogy választott királyként, legitimációs hiányosságokkal azért küzdve, de sikerült megszilárdítania hatalmát. Kihasználta a középkori uralkodói hatáskör szinte minden lehetőségét.

Nagy ügyességgel maga mellé állította adott pillanatban az uralkodáshoz szükséges társadalmi erőket, illetve azok változatos koalícióit hozta létre. Mesterien kezelte a korabeli társadalmi kommunikációt, igyekezett külföldön és belföldön egyaránt jó hírét kelteni saját személyének, hogy akár ennek révén is támogatást szerezzen politikai céljai eléréséhez. Legfontosabb célját, fia örökösödésének biztosítását, Corvin János trónra lépését azonban nem sikerült elérnie.

Politikája mellett személyisége is ellentmondásos. Sokan már életében kora egyik legnagyobb zsarnokának tartották, aki önkényével újra és újra kizsigerelte népét és saját megalomán elképzeléseire fordította az ország vagyonát. Tény, hogy hangulatingadozásai és dühkitörései emberei számára gyakran elviselhetetlenné tették a vele történő együttműködést és a jótéteményeiről, igazságosságáról szóló legendák mind jóval halála után keletkeztek. A jelek szerint vele volt felesége, horogszegi Szilágyi Erzsébet is, aki kilenc hónappal később, A kisgyermek neveléséről elsősorban anyja gondoskodott, mivel apját a politika és a háborúk foglalták le.

Szilágyi Erzsébet a politikában — kivéve a férje halála és a fia királlyá választása közti időszakot — alig vett részt, viszont a hatalmas Hunyadi-birtokok gazdálkodását személyesen irányította. A felcseperedő Mátyás neveltetésében Hunyadi János már aktívan részt vett.

Az ország egyik legfőbb méltóságaként az átlagos nemesi nevelésnél és saját szerény képzettségénél jóval többet nyújtott fiának. A korabeli magas gyermekhalandóság körülményei között arra is gondolnia kellett, hogy László fia halála esetén Mátyásra hárulhat a család irányításának és további felemelésének terhe. Hunyadi János külföldi útjain megfigyelhette a művelt nagyúri családok életét, és láthatóan ennek megfelelő igazi korabeli ismereteket akart adni fiainak, azaz a katonáskodás mellett nyelvtudást, valamint az akkori általános műveltség alapjait is elsajátították.

A katonai felkészítését bizonyára apja is felügyelte; a későbbi feljegyzések szerint Mátyás korán jártasságot szerzett a korabeli hadművészetekbenfizikailag is jó állóképességgel rendelkezett és képes volt akár egy nagyobb folyót is átúszni. Ulászló magyar király nevelőjeként került Magyarhonba. A király halála után, ben vette át a Hunyadi fiúk, illetve akkor még csak László tanítását.

Azonban már ben, Mátyás nyolcéves korában elhagyta az országot, mert ilyvói érsek lett. Széles körben feltételezik, hogy Vitéz JánosHunyadi fő tanácsadóinak egyike is Mátyás nevelője lehetett, de a püspök egyházi és politikai feladatai valószínűtlenné teszik tényleges nevelői szerepét. Mátyás humanista nevelőitől mindenesetre a korban szokatlanul széles körű ismereteket szerzett, többek között az egyház- és államjog, művészetek területén.

Kitűnően megtanult latinulbeszélt németülcsehül vagy a korban használt nyugati szláv nyelven és valószínűleg románul is tudott. A kor arisztokratái és nemesei közül szintén kirívó módon szeretett olvasni, főként klasszikus latin szerzőket, ezeken belül is a hadtudományi munkákat. Latinul olvasott Nagy Sándor bátorságáról, Hannibál ravaszságáról szóló elbeszéléseket. Műveltsége lehetővé tette, hogy király korában olasz humanistákkal is tudós beszélgetéseket folytathasson.

Gyakorlatilag gyermekkorában alapozta meg tudását, hiszen még nem töltötte be tizenötödik évét, amikor királlyá választották, ezután pedig aktívan részt vett az uralkodás nehéz feladataiban, ezért rendszeres tanulásra már nemigen juthatott ideje.

A későbbi király még 12 éves sem volt, amikor a kor szokásainak megfelelően apja már menyasszonyt szerzett számára. Hunyadi János és Cillei Ulrik megegyeztek, hogy Mátyás feleségül veszi majd az akkor 10 éves Cillei Erzsébetet, a hatalmas Cillei-vagyon egyedüli várományosát. A tervezett házasság előnyös rokoni-politikai kapcsolatokkal is kecsegtetett.

Cillei Garai László nádor unokaöccse, Brankovics György szerb despota veje volt. A kor szokásainak megfelelően Erzsébet a jövendőbelije családjához költözött, míg Mátyás a királyi udvarba került, gyakorlatilag túszként. Az esküvőre végül Cillei Erzsébet halála miatt nem kerülhetett sor. Hunyadi János os halála után László állt az ország akkor legnagyobb hatalmú családja, a Hunyadi-család élére és azonnal súlyos konfliktusba keveredett V.

László királlyal és az ellenlábas főúri családokkal. A vitában Hunyadi László híveivel hatalmába kerítette és meggyilkolta Cillei Ulrikotmajd megeskette a királyt, hogy emiatt nem fog bosszút állni. Néhány hónap múlva azonban a király, Garai László és Újlaki Miklós főurak és híveik segítségével csapdát állítottak a Hunyadi testvéreknek.

Rávették Lászlót, hívja 14 éves öccsét a fővárosba. Bár apjuk annak idején meghagyta fiainak, hogy együtt soha se tartózkodjanak a király udvarában, és az utazást Szilágyi Erzsébet is ellenezte, Mátyás engedelmeskedett bátyjának. A király Március án kivégezték Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig a király előbb bécsi, majd prágai udvarába vitte fogolyként. A 14 éves Mátyás tíz hónapot töltött külföldi fogságban. A Hunyadi család elleni támadás során azonban az összeesküvők nem vették figyelembe azt, hogy ellenfeleik vagyona és kipróbált hadereje érintetlen maradt.

Szilágyi Mihály és Szilágyi Erzsébet megszervezték az ellenállást és csaknem egész Erdélyt elfoglalták, annak ellenére, hogy Mátyás túsz volt a király kezében. A 17 éves V. László azonban A váratlanul elhunyt fiatal uralkodó jogos örökösei nővérei lettek volna. Közülük Anna III. Vilmos szász herceg felesége volt, Erzsébet pedig IV. Kázmér lengyel királyéakinek elődje, I.

Ulászló — közt már ült a magyar trónon. Frigyes német császárnak ugyan nem lehetett vérségi igénye a magyar trónra, de ErzsébetV. László anyja neki zálogosította el a magyar Szent Koronátvalamint több nyugat-magyarországi várat és várost, ezért volt bizonyos utódlási esélye. Magyarországon a legfontosabb belső erőket Szilágyi MihályGarai LászlóÚjlaki Miklós familiárisai, valamint a Felvidék nagy részét törvénytelenül uralmuk alatt tartó cseh szabadcsapatok alkották, utóbbiak Jiskra Jánossal az élükön, akik később a fekete sereg gerincét alkották.

A magyar főúri csoportosulások számára ebben a helyzetben logikusnak látszott Hunyadi Mátyás megválasztása királynak, mivel úgy vélték, hogy a gyermek-király könnyen irányítható lesz. Kallixtusz pápa is Mátyás megválasztását támogatta, mivel nagy tisztelője volt Hunyadi János törökellenes harcainak, és abban bízott, hogy fia folytatni fogja ezt a küzdelmet. A kompromisszum jegyében Garai László felkereste a Szilágyi testvéreket Szegeden, és velük Miklós pécsi püspöknek és Lindvai Bánfi Pálnak, valamint támogatják a Podjebrád György őrizetében lévő Mátyás kiszabadítását és királlyá választását.

Ennek fejében a Szilágyiak Mátyás nevében megfogadták, hogy ő feleségül veszi Garai leányát bátyja volt menyasszonyátmegtartja apósát a nádori tisztségben és Buda birtokában, valamint összes javaiban. Ez a későbbiekben elmaradt, így a Szilágyiak és Mátyás szabad kezet kaptak. Ezzel elhárultak az akadályok Mátyás megválasztása elől. A királyválasztó országgyűlésre Szilágyi Mihály sereggel vonult fel. Budán biztosította az összegyűlt nagyurakat, hogy Mátyás nem fog bosszút állni bátyja kivégzéséért, így ők is beleegyeztek a megválasztásába.

A döntés hírére január én a nagyrészt Szilágyi katonáiból és az országgyűlésen megjelent köznemességből álló tömeg, a vár alatt, a Duna jegén királlyá kiáltotta ki Hunyadi János fiát. Korára hivatkozva nagybátyját, Szilágyi Mihályt öt évre kormányzónak választották. Szilágyi ig csak másodvonalú politikai szereplő volt, Hunyadi János familiárisa, és csak a Cillei-gyilkosság után, a szabad cselekvésében akadályozott király nevezte ki macsói bánná.

Így került be a bárók sorába. Vagyoni helyzete sem érte el az arisztokraták színvonalát. Mátyás megválasztása után azonban a király után ő lett az első ember. Ebben arról is rendelkezett, hogy az összes királyi várat neki kell átadni, amivel rögtön megszegte a Garai nádorral kötött egyezségét.

Mátyást Podjebrád György cseh kormányzó csak azzal a feltétellel engedte el fogságából, hogy Mátyás feleségül veszi a lányát, Katalint. Az átadásra a magyar-morva határon lévő Strážnice településen került sor. A váltságdíj megfizetése után Mátyás kiszabadult a fogságából, de a jelenlévők előtt ünnepélyesen megerősítette házassági ígéretét. Frigyes birtokában volt. A koronázás pótlására végül egy gondosan kidolgozott ceremóniát hajtottak végre, amiben ötvözték a királyok első budai bevonulásának rítusát a székesfehérvári koronázások világi vonatkozásainak bizonyos részleteivel.

A gyermekkirály diadalmenetét a város előtt a papság, a polgárság és a zsidók fogadták, ahol először a zsidók jogait erősítette meg. A városkapuban ugyanezt tette meg Buda város szabadságaival. A városháza börtönéből szabadon bocsátották a foglyokat. A templomban Te Deumot tartottak, a király pedig kötelezte magát az egyházi szabadságok megtartására. Utána a várkapuban a nemesség jogait erősítette meg.

A palotában a trónra ülve pedig hozzáfogott az államügyek intézéséhez. Az ifjú Mátyás ezáltal az ország törvényes uralkodója lett. A király és a kormányzó viszonya azonban még sok kérdőjelet rejtett. Mátyás kilenc nappal trónra kerülése után lett tizenöt éves. Ez bizonyos ügyekben már jogképességet jelentett, de a teljes nagykorúságot, ami a birtokadományozáshoz való jogot is tartalmazta, csak huszonnégy évesen érhette volna el.

A király március 9-én mégis nagybátyjának adományozta családi örökségét, Besztercét és az örökös grófi címet.