Konyv: A populista esz


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 477833056
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 13,58

MAGYARÁZAT:

E megvető elutasítás, úgy gondolom, egyáltalán a politika elvetését jelenti, és annak állítását, hogy a közösség irányítása egy adminisztratív hatalom feladata, amelynek legitimitását a »jó« közösségre vonatkozó helyes ismeretek adják. Feladatomat abban láttam tehát, hogy fényt derítsek e többlet sajátos belső logikájára, és kimutassam, hogy korántsem marginálisjelenségekkel kapcsolatos, hanem bármely közösségi tér tényleges működésébe beleíródik.

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla Kezdőlap társadalomelmélet politika Laclau, Ernesto A populista ész. Ajánlja ismerőseinek is! Társadalomtudomány politika. Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket! Bezárom a tartalomjegyzéket! Előszó 7 I. Populizmus: kétértelműségek és paradoxonok 13 2. Le Bon: Szuggesztió és torzított megjelenítés 33 3. Szuggesztió, utánzás, azonosulás 43 II. Lebegő jelölök és társadalmi heterogenitás 6. A populizmus regénye 8. Mások ezt is megvették mellé Nyugat népe Angyalosi Gergely szerk. Csorba Csilla szerk. Zöld parázs Kerék Imre. Állati elmék Robert Merle. Antikvár könyvek Ft-tól.

A gond akár a szemfedél Hajnal Anna. Problémák a Nyugat körül Komlós Aladár.

E megvető elutasítás, úgy gondolom, egyáltalán a politika elvetését jelenti, és annak állítását, hogy a közösség irányítása egy adminisztratív hatalom feladata, amelynek legitimitását a »jó« közösségre vonatkozó helyes ismeretek adják.

Feladatomat abban láttam tehát, hogy fényt derítsek e többlet sajátos belső logikájára, és kimutassam, hogy korántsem marginális jelenségekkel kapcsolatos, hanem bármely közösségi tér tényleges működésébe beleíródik. Ebből a szempontból mindegy, hogy külsőleg melyik csoport kerekedik felül. Mert ahol nincs semmi, ott nemcsak a császár, hanem a proletariátus is elvesztette jogát.

Mikor ez az éjszaka lassan elvonul, ki lesz még életben azok közül, akiknek látszólag oly gazdagon virágzott a tavasz? Mi lesz bensőleg önökkel addigra? Vagy nyárspolgárokká válnak? Egyszerűen érzéketlenül fogadják el a világot és munkájukat? Vagy a harmadik, de semmi esetre sem a legvalószínűtlenebb eshetőség következik be mindazok számára, akiknek ehhez megvan a tehetségük, és - ami gyakori és rossz dolog - mindazok számára, akik e divat követésére kényszerítik magukat: misztikus menekülés a valóságtól?

Minden ilyen esetben levonom majd a következtetést, hogy nem nőttek fel saját tetteikhez a való világhoz és ennek mindennapjaihoz. Objektive és ténylegesen nem élték át - a szó legmélyebb értelmében - a politikát mint hivatást, amit magukban sajátjuknak gondoltak. Jobban tették volna, ha egyszerűen az ember és ember közti testvériességet ápolják: amúgy pedig szakszerűen végezték volna napi munkájukat".

Az új kiadást ez önmagában is indokolná. A szerző ehhez azonban az ben írt előszavában mely e kötetben olvasható először magyarul indokként hozzáteszi azt az időszerűséget is, "melyet a nyilvánosság szerkezetváltozásának szemünk láttára kölcsönzött a Közép- és Kelet-Európában zajló pótló utolérő forradalom". Habermas a modern nyilvánosság modelljét történetileg "az államhatalom parlamentarizálódásának" elemzése révén, az angol és a kontinentális változatok bemutatásával rekonstruálja, míg eszmetörténetileg a liberális természetjogi törvénykoncepciók és a kanti politikai filozófia belátásainak bevonásával vázolja fel.

Habermas a korabeli politikai gondolkodásban kialakult nyilvánosság- illetve demokráciafelfogásokhoz méri ezen elveknek a politikai intézményekben ténylegesen megvalósult alakjait: úgy látja, hogy a politikailag működő nyilvánosság eszménye "ideológia volt és ugyanakkor több is volt mint puszta ideológia". Végkövetkeztetése szerint "a jóléti állam tömegdemokráciái normatív önértelmezésüknek megfelelően csak addig tekinthetik magukat folytonosnak a liberális jogállam alapelveivel, ameddig komolyan veszik a politikailag működő nyilvánosság parancsát".

A századunk közepén írt s eredetileg külön-külön megjelentett nyolc esszében Arendt a modern kor emberének próbált otthont találni az egyre ijesztőbb világban. Ez a valóban kimagasló ideológus a kultúra számos területét felölelte munkásságával. Foglalkozott a filozófia szinte minden területével, történetírással és irodalomelmélettel. Magyarországon leginkább esztétaként ismeretes, hiszen magyarul eddig kevés Írása jelent meg, pedig művei hetvennégy kötetet tesznek ki a legkülönfélébb témakörökből.

Kötetünk, amely a felszabadulás óta az első magyar nyelvű Croce-kiadvány, terjedelmi lehetőségeihez képest igyekszik minél hívebb képet nyújtani az olasz gondolkodó elméleti tevékenységének széles spektrumáról: esztétikáról, logikáról, történelemfelfogásról, irodalomelméletről, a filozófia általános problémáiról stb.

Talán ez az oka annak, hogy a A baloldal elbizonytalanodásának oka az is, hogy az identitása kérdőjeleződik meg akkor, amikor növekszik az egyenlőtlenség, s a szegénység kiterjedésével egyúttal csökken a szabadság. Más politikai erők sok esetben még támogatják is e folyamatokat, ám a baloldal létének értelme, hogy gátat tudjon nekik vetni.

Magyarországon fokozottan igaz, hogy változást nem az érzékeny témák elkerülésével lehet elérni. A baloldal felelőssége, hogy a jövő felé forduljon, új megvilágításba helyezze a társadalom és a gazdaság problémáit, működőképes megoldásokat kínáljon, határozottan képviselve saját alapértékeit. Többé nem érdemes félni a kudarctól, inkább értelmezni kell, ha már bekövetkezett, és továbblépni. Nincs egyedülvaló, kizárólagos megoldás, de a fennállónál jobbat mindig érdemes keresni.

Most különösen. E kötet szerzői tanulmányaikkal a jobb, igazságosabb kormányzás lehetőségét vizsgálják, termékeny vitára invitálva az Olvasót. Jung kapcsolódása a freudi tanokhoz közismert. Kevesen tudják viszont, mi az a nagyon lényeges különbség, mely a két tudós mentalitása között megmutatkozik.

Az álomszimbólumok véleménye szerint egy olyan psziché megnyilvánulásai, amely a tudatos lélek felügyeletén kívül esik. Az organikus és pszichés növekedés elveiben nincs különbség. Minden álom ennek a folyamatnak a bizonyítéka. A semlegesség elve azt kívánja gyakorlójától, hogy ne foglaljon állást.

A tolerancia elve megengedi az állásfoglalást, csupán annyit ír elő, hogy a hamisnak, helytelennek tartás nem indokolhat tiltást, beavatkozást, üldöztetést. Semlegesség csakis az államtól várható el — az egyéntől nincs alapunk megkövetelni, hogy zárójelbe tegye meggyőződéseit.

A tolerancia viszont mind az államtól, mind polgáraitól elvárható. The third edition of this hugely popular text explains the key concepts, charts the development of the field, evaluates successes and failures, and assesses the main current challenges and debates in the second decade of the twenty-first century. Existing material has been thoroughly updated and four new chapters added, on environmental conflict resolution, conflict resolution in the arts and popular culture, conflict resolution in the media and the communications revolution, and theories and critiques of the field.

The authors argue that a new form of cosmopolitan conflict resolution is emerging, which offers a hopeful means for human societies to handle their conflicts non-violently and eventually to transcend and celebrate their differences. Part I offers a comprehensive survey of the theory and practice of conflict resolution.

Part II sets the field within the context of rapid global change and addresses the controversies that have surrounded conflict resolution as it has entered the mainstream. Contemporary Conflict Resolution is essential reading for students of peace and security studies, conflict management and international politics, as well as for those working in non-governmental organizations and think-tanks. Alapkoncepciója, hogy a magyar nemzeteszme széthullása nem elsődlegesen Trianon következménye volt, a bomlás már a századforduló körüli időkben elkezdődött.

A trianoni tragédia után ez a szétesés tovább folytatódott, s bár történtek kísérletek az egységes magyar nemzeteszme helyreállítására, a folyamat alapvetően kudarccal végződött. A mű megközelítése eredendően történeti, de egyúttal olyan problémát elemez, amely ma is élő és aktuális. Nevezetesen: mi az oka a magyar nemzetet immár egy-két évszázada megosztó törésvonalaknak kuruc-labanc, kiegyezés­párti-függetlenségi, népi-urbánus, fideszes-balliberális.

Tsepon W. Dalai Láma idején került a tibeti kormány szolgálatába. Dalai Lámával, aki hamarosan felkérte őt e könyv megírására. Ez a munka az első és máig is a legalaposabb tibeti történelemkönyv, külön értéke, hogy Shakabpa felhasználta azokat a feljegyzéseket és szövegforrásokat, amelyeket a dalai lámák udvara megőrzött. A könyv elsődlegesen Tibet történelmi és politikai viszonyait tárgyalja és elemzi, szemben nyugati tibetológusok által írt munkákkal, melyek leginkább a vallástörténetre helyezik a hangsúlyt.

Shakabpa kiváló történészi vénával rendelkezik, és rendkívüli alapossággal dolgozik, azonkívül nem akarja jobb színben feltűntetni a tibetieket, akiknek a korai időszakban elkövetett kegyetlenkedései éppen úgy helyet kaptak a kötetben, mint a későbbi kínai kínzások. Georg G. Bemutatja, milyen kölcsönhatásban van az elmúlt két évszázad német történelmének hullámhegyeivel és -völgyeivel olyan nemes gondolkodók történelemkoncepciója, mint Herder, Humboldt, Ranke, Dilthey, Max Weber és Meinecke, hogy csak a legismertebbeket említsük.

Immanens elemzéssel, fejlődésében vizsgálja a historizmust; alapos betekintést nyújt a tradíció legfőbb általános témáiba: a történeti megközelítés prioritásába, a politika és az állam központi jelentőségébe, az értékek relativizálódásának kérdésébe. Rámutat kissé mindig konzervatív, arisztokratikus, alapvetően a német nagyhatalmi törekvéseket támogató jellegére. Iggers a zárófejezetben képet ad a második világháború utáni német történetírásról, melynek történetszemlélete bizonyos mértékben újraközeledést jelent a nyugati gondolkodás racionalista, polgári demokratikus tradícióihoz.

Ezek a mélységek és barlangok észrevétlenek maradnak a dolguk után siető emberek előtt, de a ráérő és figyelmes vándor számára fokozatosan föltárulkoznak. Vagy talán nem bővelkedik minden mondat potenciális búvóhelyekben? Az üldöztetés sajátos írástechnikát, különös irodalmi műfajt hív életre, melyben a legfontosabb dolgokról az igazság kizárólag a sorok között jelenik meg.

Az összes ilyen könyv a virágjában levő filozófusnak a reményteljes "filozófus kölyökkutyák" iránti szeretetéből születik meg. Leo Strauss e rendkívüli műve a XX. Az egyes tanulmányok egyúttal reflektálnak azokra a párhuzamos, kortárs zenei közösségi, történeti folyamatokra is, amelyek az átstrukturálódó médiatér legnépszerűbb kommunikációs csatornáitól távolabb zajlanak a legkülönbözőbb műfajokhoz kötődve, az elektronikus zenétől kezdve a black metalon át egészen a világzenéig.

A szerző Hegelt és Heidegget követve, ugyanakkor tőlük el is határolódva dolgozza ki a maga dialogikus megértéselméletét, melynek befolyása ma a társadalomtudományok sok ágában, mindenekelőtt a megértő szociológiában, az esztétikában és az irdodalomtudományban érezhető erősen.

Hans-Georg Gadamer A breslaui, a marburgi és a müncheni egyetemen germanisztikát, művészettörténetet és filozófiát tanult. Személyes kapcsolat fűzi a filozófiatörténet több kiemelkedő alakjához: Paul Natorp és Heidegger tanítványa, Nicolai Hartmann barátja. Tagja a művészettörténész Richard Hamann körül kialakult körnek, állandó látogatója azoknak a felolvasásoknak, melyeket Rudolf Bultmanna köre tartott a görög klasszikusokból.

A nemzetközi elismerést a számos idegen nyelvre - angolra, franciára, olaszra, szerb-horvátra, japánra stb. Gadamer több folyóirat és könyvsorozat - Hegelstudien, Kantstudien, Archiv für Begriffsgeschichte, Neue Anthropologie - társkiadója, tagja a szász, a heidelbergi, a darmstadti, az athéni, a római és a bostoni akadémiának. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van.

Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így pl. További információk, értékelések és idézetek a moly. Állj közénk és válassz a több, mint Megvan nekem Olvastam. Üveggolyók Almási Miklós. Leo Strauss - Joseph Cropsey. Rukkola értékelés.