Konyv: A fiumei magyar kereskedelmi tengereszet tortenete - 1868-1918


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 327191228
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 12,11

MAGYARÁZAT:

Ritkán adódik olyan élmény az olvasó számára, hogy amikor kezébe vesz egy történelmi szakkönyvet, izgalom és kíváncsiság egyszerre töltheti el. Pelles Mártonnak, a Pécsi Tudományegyetem közgazdász doktoranduszának és Zsigmond Gábornak, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettesének gondozásában napvilágot látott A fiumei magyar kereskedelmi tengerészet története — [ The Hungarian Maritime Trade History of Fiume — ] című műve hasonló érzéseket kelthet bennünk. Fényes, színes, keménytáblás borítóján a Szent István kereskedelmi gőzhajó látható, és ahogy annak lennie kell — kéne!

De nem csupán a címre igaz ez, hiszen maga a szöveg is kétnyelvű, ezáltal a hazai közönségen túl más környező országok olvasói számára szintén új ismeretet jelenthet, s a Föld bármely pontján köztudomásúvá válhat, hogy voltak idők, amikor Magyarország közvetlenül is a világ tengerein kereskedhetett. Fiumén át, az ország saját, tengeri kijáratán keresztül értékesíthette áruit azokban a távoli országokban, ahol a magyar állam és a kereskedelmi, hajózási vállalatok érdekei megkívánták, illetve ahonnan az önálló tengeri árucserével — osztrák közvetítés nélkül — a sós vizeken át váltak exportálhatóvá és importálhatóvá a szükséges nyersanyagok, termékek.

A könyv forrásbázisát — több mint tízévnyi feltáró munka eredményeként — levéltári források, statisztikai adatok, korabeli sajtóanyagok, térképek, képeslapok, fényképek és egyéb kiegészítő dokumentumok képezték. A mű tudományos igénnyel készült, ám ismeretterjesztő kiadványként egyaránt megállja a helyét. Az alkotók jól látható módon a képek és a szövegek mennyiségének egyensúlyára törekedtek a könyv kétszáztizenöt oldalán. Megismerhetjük hogyan zajlott Fiume városának és kikötőjének kiépítése, ipari fejlesztése, valamint azokat az államilag támogatott tengerhajózási társaságokat és szabadhajózási vállalatokat, melyek a tengeri kereskedelmet bonyolították.

A kötetből kiderül milyen jelentősége és eredményei voltak a magyar kereskedelmi tengerészetnek. Végezetül, hogy milyen sorsra jutott az első világháború során, majd azt követően a több száz hajóból álló magyar kereskedelmi flotta. Mára a feledés homályába merült a fiumei tengermellék és az egykoron virágzó magyar kereskedelmi tengerészet históriája.

A szerzők hosszú idő óta először próbálták mindezt történeti és gazdasági összefüggéseiben életre kelteni a dualizmus időszakát elemezve. Elmondható, hogy nagy szorgalommal és lelkesedéssel végzett munkájuk eredményesnek tekinthető. A kötet kétségkívül hiánypótlónak számít.

A kötet első fejezetei 2—5. A bevezetőt követő második fejezetben a Többek között, hogy milyen változások következtek be a dalmát és horvát városokat érintően, milyen jogi és politikai lépéseket tettek egykori uralkodóink a kikötővárosokra vonatkozóan, majd hogyan határozott ban Mária Terézia királynő — arról, hogy a Magyar Királysághoz fog tartozni Fiume, s ismerték el től külön testként corpus separatum.

Egy rövid elszakadást követően ben ismét Magyarországhoz került a terület. A kikötőbe egyre több hajó érkezett az as és as évektől. A fiumei kikötő infrastrukturális kiépítése, bővítése, a nagyobb hajók fogadására is alkalmassá tétele a reformkori gazdaság- és közlekedéspolitika egyik vitás kérdésköre volt. Számos országgyűlési képviselő sürgette az anyaországi területek és Fiume közötti közlekedés pl. A forradalmat követően egészen ig Fiume városa közigazgatásilag Zágráb alá lett rendelve.

A magyar-horvát kiegyezéssel ban Fiume városa és kerülete ismét a magyar koronához került. A következő fejezet a kiegyezés utáni időkben a magyar tengerhajózás fejlődését, a kereskedelmi tengerészet hajóállományának növekedését, a technikai és technológiai fejlődést ismerteti. Azt az időszakot, melyben a tengeri szállítási eszközökben gyökeres változást, modernizálódást hozott a gőzgépek megjelenése.

Azt a folyamatot, mely során a magyar tengerhajózás fokozatosan átállt a vitorlás hajókról a gőzősökre. A könyv ezen részén képi illusztrációk mutatják be az egykori fiumei kormányzói palotát, a Tengerészeti Hatóság egyes hajóit, a magyar kapitányok valamint révkalauzok egyenruháját, a Tengerészeti Hatóság és a Révhivatal pecsétjét, magyar hajózási zászlókat és lobogókat.

A negyedik fejezetben a vasút jelentőségét és kiépülésének történetét olvashatjuk az és közötti években. Az áruszállításban és a kereskedelemben elengedhetetlen volt a gyors és nagy teherbírású szállítási eszköz megléte, mellyel hatékonyan lehetett eljuttatni a Magyarországon megtermelt nyersanyagokat és előállított árukat a tengerpartra, hogy onnan nagy mennyiségben a világ bármely pontján eladható lehessen.

Horvátországban a magyar államvasutak egy megtervezett vasúti útvonalat hoztak létre az es és as évekre, s a már meglévő vasútvonalakat államosítottak. A vasút kiépítése önmagában nem volt elegendő, hiszen a kikötőt magát is infrastrukturális fejlesztéseknek kellett alávetni. A Hajnal Antal által megálmodott kikötő terveit ben törvényileg is elfogadtak. Ekkor kezdődhetett el a hajózáshoz szükséges körülmények — többek között világítótorony, kikötő, illetve a rakpart kiépítése — megteremtése.

A kikötő fejlesztésére a magyar állam a Természetesen a kikötőváros fejlődésével a kikötői hajó- és áruforgalom rohamosan növekedett, egyre több vállalkozó és vállalat látott lehetőséget az üzleti tevékenységre, befektetésekre. Az ötödik fejezetből megtudhatjuk hogyan fejlődött a fiumei ipar, miként iparosodott a terület a dualizmuskori Magyarországgal egyetemben, hogyan alakult Fiume népessége és foglalkoztatása. Megismerhetjük Fiume történelmének egyik legjelentősebb vállalkozóját Ossoinack Lajosnak a munkásságát, Fiume jelentősebb gyárait, mint a város első rizshántoló- és keményítőgyárát, kőolaj finomítóját, torpedógyárát, és végül, de nem utolsó sorban, hogy miként alakult ki a modern hajógyártás, mely az első világháború idején képes volt az SMS Szent István csatahajó megépítésére is.

A kötet második nagyobb részében az állami támogatásban részesülő tengerhajózási vállalatokat ismerhetjük meg, valamint az olyan gazdasági társaságokat, melyek szabadhajózási vállalatként kerültek bejegyzésre. A kettő között az alapvető különbség, hogy az állami cégekkel az állam időről-időre törvénybe foglalt szerződéseket kötött, melyek kimondták, hogy az adott társaságnak az állami támogatás fejében mely kikötők között kell rendszeres hajóforgalmat fenntartaniuk.

A hatodik fejezet az államilag támogatott tengerhajózás történetét dolgozza fel, s Fiume szerepét a magyar külkereskedelemben. Megismerhetjük belőle a kikötő áruforgalmát a dualizmus idejéről. Górcső alá kerül a kezdetektől jelentős Osztrák -Magyar Lloyd Tengerhajózási Részvénytársaság, valamint az egykoron létező legnagyobb magyar gőzhajózási vállalat, az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság.

A fejezetből kiderül többek között az is, hogy mekkora volt a Lloyd társaság fumei áruforgalma — között, valamint, hogy milyen hajókból állt az Adria Rt. A kötet bemutatja a liverpooli Cunard Line és a fiumei Adria Rt. A hetedik fejezet a szabadhajózási vállalatok történetét dolgozza fel. A szabadhajózási vállalatokat személyekhez kötve, és méretük szerint elkülönítve ismerhetjük meg. Ismét előkerül Ossoinack Lajos neve, akinek a közreműködésével alakult vállalatokat tárgyalja az első alfejezet.

Ilyen társaság volt az Oriente Magyar Hajózási Rt. Copaitich Zsigmond nevét szintén említésre méltatták a szerzők, akit egyaránt a nevesebb fiumei vállalatalapítók közé sorolhatunk. A nevéhez köthető a Copaitich Zsigmond és Társai Rt. Voltak olyan egészen kis vállalkozások, melyek mindössze egy-két hajóval működtek. Három példán át kerülnek szemléltetésre az olyan társaságok jellemzői, melyek csekély számú hajó segítségével végeztek áru- és személyszállítást: ilyen volt az Indeficienter gőzös, a Kostrena gőzös, a Mariska benzinmotoros vitorlás.

Külön alfejezetet kapott az Atlantica Tengerhajózási Rt. A könyv harmadik nagyobb része az értékelésé, valamint a lezárásé. A nyolcadik fejezet a magyar kereskedelmi tengerészet jelentőségét és eredményeit mutatja be. Érdekes eredményként említhetjük, hogy volt idő, mikor Fiume Európa tizedik legforgalmasabb kikötője volt, s népessége meglehetősen nagy növekedésen ment keresztül.

A fiumei lakosok száma ben tizennyolcezer fő volt, míg re megközelítette az ötvenezret. A kikötőváros és a tengerészet fejlődését több ponton is igyekeznek érzékeltetni a szerzők. Híres építészek Pl. Hauszmann Alajos, Freund Vilmos, Petz Samu tervezik a tengerészethez és a kereskedelemhez köthető épületeket. Egyre több vendég fordult meg a fiumei vendéglátó-ipari helyeken. Az oktatási körülmények fokozatosan javultak és a század végén megalapították a fiumei Tengerészeti Akadémiát is.

A Monarchia egyik híressé vált hajógyára a század forduló után épült ki. Virágzott az adriai halászat és a tengeri sportok kedvelőinek is számos versenylehetőség kínálkozott. A szerzők több adatot is ismertetnek a kereskedelmi flotta összetételének, technikai fejlettségének vizsgálata során.

Számításaik szerint a rendelkezésre álló közötti adatok alapján Magyarország a A kilencedik fejezet a kereskedelmi vállalatok és hajóik sorsát ismerteti a világháborúban és azt követően. A háború idején a kereskedelmi hajókat a lehetőségeknek megfelelően számtalan módon igyekeztek igénybe venni és különféle feladatokra alkalmazni a hadihajók mellett.

Használhatták őket utánpótlás, illetve katonai egységek szállítására, de a hadműveletekben ott lehettek kórházhajókként, vagy akár lakóhajókként egyaránt. A háború alatt több kereskedelmi hajó is eltűnt, odaveszett, vagy került az ellenség kezére. Az első világháborút követően sok-sok magyar kereskedelmi hajó került a győztesek kezébe, Fiume városa pedig Olaszországé lett.

Pelles Márton közgazdász és Zsigmond Gábor történész könyve Fiume történelmét, fejlődését, virágzását és hanyatlását részletes, alapos munkával elemzi. A szerzők a saját közgazdasági és történészi tudásukra alapozva átfogó képet adnak a mára sokak által elfeledett magyar tengerparti város dualizmuskori tengerészetéről, ipartörténetéről és mindarról a gazdasági teljesítményről, mely a magyar állam és a helyi üzletemberek munkája révén jöhetett létre.

A könyv gazdagon illusztrált, számos ábra, grafikon, táblázat segít eligazodni a gazdasági számítások nyomán kirajzolódó eredményeken. Zárásként még elmondjuk, hogy a könyv a napjainkban újonnan felvirágzó Fiume-kutatások egyik első jelentős lépéseként értékelhető. Az ismertetett kötet adatai: Pelles Márton—Zsigmond Gábor: A fiumei magyar kereskedelmi tengerészet története — — Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, Pécs, Fiume Pelles-Zsigmond, Szent István csatahajó vízrebocsájtása.

Pelles-Zsigmond, A Slavonia gőzhajó Slavonia kivándorló hajó felirattal Pelles-Zsigmond, Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság színes illusztráció. Utasok a Stefánia gőzös fedélzetén Pelles-Zsigmond, Az novemberétől tavaszáig tartó időszakot Csehszlovákiában a nemzeti diktatúra időszakának nevezhetjük.

A törvényhozó és a végrehajtó főhatalmat a. Weblaptól a portálig — történelem az interneten.

Kétnyelvű magyar, angolreprezentatív kivitelű könyv, amely áttekinti a történelmi magyar tengerparti kapcsolatokat, követi a magyar trikolórt a világ tengerein, bemutatja a vasút- és kikötőfejlesztéseket, a fiumei ipar fejlesztését. Részletesen szól az államilag támogatott tengerhajózás történetéről, a szabad hajózási vállalatok történetéről, ismerteti a magyar kereskedelmi tengerészet hajóit, kiemelkedő személyiségeit, elemzi kereskedelmi tengerészetünk jelentőségét és eredményeit, valamint bemutatja a magyar hajóflotta sorsát az I.

Nem csak a hajózás története, hanem a magyar történelem iránt érdeklődőknek, továbbá a hasznos és szép ajándékkönyvet keresőknek is ajánlott. Adriai-tenger angol nyelvű hajózás illusztrált kereskedelem kétnyelvű magyar nyelvű tengerészet történelem. Volt konzulensem Zs. Hiánypótló könyv, rengeteg fényképpel, hivatkozással, ábrákkal, irodalomjegyzékkel — és mindemellett informativ és olvasmányos.

Kossuth a fiumei vasút építését támogató írásában, a Hetilap Pro tagság Üzenet a Molynak meta. Pelles Márton · Zsigmond Gábor. Pro PannoniaPécs, Pelles Márton — Zsigmond Gábor: A fiumei magyar kereskedelmi tengerészet története Új hozzászólás.