Konyv: A digitalis vilag


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 344161362
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 15,18

MAGYARÁZAT:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Mit nevezünk elektronikus könyvnek és mitől olyan népszerű napjainkban? Hogyan jött létre, mióta van Magyarországon és melyek a jellemzői? Mik az előnyei és a hátrányai? E kérdésekre keressük a válaszokat most induló cikksorozatunkban. Napjainkban az olvasás világa óriási átalakulás előtt áll, melynek első lépéseit nap mint nap nyomon követhetjük a média jóvoltából.

Az új évezred véget vetett annak az időszaknak, amikor még a monitoron próbáltuk elolvasni az elektronikus formában hozzáférhetővé tett könyveket, kockáztatva ezzel szemünk épségét. A néhány éve megjelent és egyre népszerűbb e-könyvolvasó készülékek, valamint az egyre divatba jövő tábla-PC-k elterjedése azt sejteti, hogy a jövőben olvasmányainkat már nem a hagyományos, nyomtatott-kötött könyvből, hanem az új eszközök segítségével olvassuk el.

A számítógépes formában olvasható könyvek egyébként már régóta léteznek. A hetvenes években indult útjára az amerikai Project Gutenberg az angol nyelvű szépirodalom online terjesztésére, majd a nyolcvanas évek második felétől ezerszámra jegyezték a teljes szövegű műveket CD-ROM-lemezeken. Nálunk óta működik a Magyar Elektronikus Könyvtár, amely szak- és szépirodalmat egyaránt gyűjt és szolgáltat az interneten.

Az elmúlt két-három évben már hatalmas pénzek sorakoztak fel az e-book mögött, így várhatóan nagy hatással lesz mind a könyvkiadásra, -terjesztésre, mind az olvasási szokásokra. A művet pár nap alatt több mint félmillió alkalommal töltötték le, majd miután egy hackernek sikerült a másolásvédelmi kódot feltörnie, ma már számos kalózpéldány is közkézen forog.

Ez volt az első meggyőző bizonyíték arra, hogy tömeges igény van az elektronikus könyvekre. A könyvkiadók a másik intő jelet a Napstertől kapták. A könyveknél egyszerűbben számítógépre vihető zenék lavinaszerű terjedése a file-cserélő szoftverek segítségével arra figyelmeztette őket, hogy ha nem lépnek gyorsan, akkor az ő termékeik is könnyen a lemezgyári kiadványok sanyarú sorsára jutnak.

Ezért az árusítható elektronikus könyvek szabványainak, az olvasásukhoz szükséges szoftver- és hardvereszközök kifejlesztését felgyorsították, és a jövendő további nagy üzletet megszimatolva, néhány igazi nagyágyú például a Microsoft is belépett a versenybe. Így az online fizetős zeneletöltő oldalak mellett megjelentek a kibertér első e-book oldalai is. Mi is tehát ez a bizonyos e-könyv? Miben különbözik a hagyományos könyvtől, milyen előnyöket tud felmutatni a boltokban és könyvtárakban kapható kötetekkel összehasonlítva?

Honnan szerezhetjük be és milyen eszközök segítségével olvashatjuk el? Az e-könyv az elektronikus formában létrehozott és terjesztett könyv. Korábban is készítettek olyan dokumentumokat, amelyek könyvszerű tartalmat hordoztak, de e-könyvnek igazán azóta nevezik őket, amióta letölthetővé váltak az internetről.

Az e-könyvek elterjedésének másik feltétele a nagy teljesítményű, kisméretű ezért hordozható megjelenítő eszközök elterjedése volt. Az e-könyvek formátumai jellemzően két nagy csoportba sorolhatóak: a platformfüggetlen és a platformfüggő formátumok közé. Más szempontból csoportosítva: lehetnek általános dokumentumformátumok vagy direkt e-könyvek közzétételére kifejlesztett formátumok. Txt: A legegyszerűbb fájl, amely platform független, és a legtöbb eszközzel megnyitható.

Előnye a kis méret például a Biblia. Az olvasásukhoz telepíteni kell az Adobe Acrobat Reader nevű ingyenes programot, vagy egyéb PDF-et kezelő alkalmazást. Előnye, hogy képeket és formázási paramétereket, valamint hipertext-elemeket is tartalmazhat ezek segítségével kapcsolat létesíthető a dokumentum egyes részei, vagy más dokumentumok közöttígy ezzel már a papír alapú könyvvel, újsággal egyenrangú, illetve annál többet tudó kivitelű dokumentumok készíthetőek.

Doc: A Microsoft Word szövegszerkesztőjének dokumentumformátuma. HTML: A weboldalak formátuma, szintén platform független, és számos alkalmazással megnyitható. Képeket és formázási információkat, valamint hipertext-elemeket is tartalmaz. Azw: Az Amazon Kindle e-könyv-olvasó dokumentumformátuma, másolásvédett. Prc vagy mobi: A platform független Mobipocket Reader alkalmazás.

Epub: Platform független formátum széles körű formázási lehetőségekkel. Napjaink legelterjedtebb elektronikus könyvformátuma. Lehetővé teszi a szöveg rugalmas megjelenítését az olvasóeszközön. A szöveg alkalmazkodik a képernyő méretéhez és alakítható a betűméret. A biblieteka. Az epub másolás elleni védelmét az Adobe DRM biztosítja.

Ezt a formátumot szinte valamennyi e-könyv olvasó, okostelefon és az Ipad is tudja kezelni, továbbá személyi számítógépen is olvasható. E-tinta — a jövő nyomdai technikája. Digitális nomádok — a home office terjedésével egyre inkább teret nyer ez az új kifejezés, mely alapvetően változtathatja meg jó néhány, a távmunkát választó életmódját, Budapesttől Madeiráig.

A Gran Coupé megjelenésével új kategóriát nyitott magának a BMW, most először a prémium kompakt kategóriában is elérhetővé válik a magasabb gépkocsi-szegmensekben hatalmas sikernek örvendő négyajtós kupék karosszériakoncepciója. Online rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált Az Egyesült Államok alelnökének útja a San Diegó-i ügyészi, Kalifornia állam főügyészi székéből vezetett a szenátusig, majd a Fehér Házig.

A hogyant mutatja be a Kamala Harrisről szóló új életrajzi könyv. Karanténfogságunk remélhetően utolsó hónapjaiban egyelőre még maradnak a virtuális ország- és múzeumlátogatások. Az internetes oldalak sok lehetőséget kínálnak. What color is the sky? A feliratkozással a Wolters Kluwer Hungary Kft. Az adatközlés önkéntes, bármikor jogosult az adatkezelésről tájékoztatást kérni, valamint az adatok helyesbítését vagy törlését igényelni a Wolters Kluwer Hungary Kft.

Az Ön által rendelkezésre bocsátott adatok valódiságáért felelősséget nem vállalunk. Adatkezelési tájékoztatónkat itt olvashatja. Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt F5! Kezdőlap » E-könyv — a digitális olvasás forradalma. E-könyv — a digitális olvasás forradalma Szerző: ugyvedvilag.

Rovat: Életmód. Munkahelyi álmok, álmok munkahelye Beosztás Kérem válasszon bíró bírósági munkatárs cégvezető, ügyvezető compliance munkatárs compliance vezető egyéb munkakör hallgató HR menedzser intézményvezető irodavezető jegyző jogász jogi asszisztens jogi egyéb munkakör jogi munkatárs jogtanácsos közjegyző köztisztviselő magánszemély munkajogász munkaügyi ügyintéző oktató polgármester referens szakértő TB ügyintéző tisztiorvos ügyész ügyészségi munkatárs ügyvéd ügyvédjelölt.

Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre! Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt. Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!

Jelen tanulmány a Debreceni Egyetem gazdaságinformatikus-hallgatóinak körében végzett digitáliskompetencia-mérés eredményeit ismerteti. A felmérés a DigComp [4]  keretrendszer első verziójára épülő kérdőívvel történt, és a digitális kompetencia öt területének, az információs, a kommunikációs, a biztonság, a tartalom-előállítás és a problémamegoldás kompetenciaterületeknek, valamint az azokhoz tartozó kompetenciák állapotának a feltárására irányult.

Önbevallásos módszerrel hallgató azonosította saját kompetenciaszintjét 21 kompetencia kapcsán. A hazai informatikai felsőoktatás egyik érdekes színfoltja a gazdaságinformatikus egyetemi képzés, amelynek deklarált célja olyan szakemberek képzése, akik egyaránt képesek az üzleti folyamatok megértésére és azok informatikai menedzselésére.

Képesek az értékteremtő folyamatokat támogató informatikai feladatok menedzselésére; az információtechnológia korszerű lehetőségeit kihasználva a szervezetek tudásbázisának és üzleti intelligenciájának növelésére, az infokommunikációs folyamatok és technológiák együttműködésen alapuló modellezésére, folyamatok szabályozására és tervezésére, a problémák feltárására, a problématér definiálására, alkalmazások fejlesztésére, működtetésére és a működés elvárt minőségnek megfelelő felügyeletére.

Kis túlzással talán az is kijelenthető, hogy a Az egyetemi gazdaságinformatikus képzés az előbbiekben ismertetett mindhárom készségcsoport fejlesztéséhez hozzájárul, de leginkább a kognitív képességek, az IKT műveltség és a többfunkciós készségek csoportjába tartozó készségelemek megalapozásában és fejlesztésében van szerepe.

A külső szemlélő számára talán meglepő az a kijelentés, hogy a gazdaságinformatikus-hallgatók nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy képzésük során a munka világában a jelenleg legrelevánsabbnak tartott kompetenciákat sajátítják, sajátíthatják el. A sok elvárás, amely a képzéssel és a hallgatókkal szemben is megfogalmazódik, miszerint képezzenek jó gazdasági és informatikus szakembereket, illetve váljanak ilyen szakemberekké, egy kissé bizonytalanná is teszi a hallgatókat saját kompetenciáik megítélésében.

A gazdaságinformatikus-hallgatók eredményeinek ismertetése során lehetőség szerint összehasonlításra is sor kerül majd korábbi vizsgálatok eredményeivel, hogy a kompetenciaállapotuk ne csak önmagában, hanem egy viszonyítási rendszerben is értelmezhető legyen. Ugyanezzel a kérdőívvel az EFOP A pedagógusok közül az informatika műveltségi terület tanárainak eredményei jelenthetnek hasonlítási alapot a gazdaságinformatikus-hallgatók eredményeihez.

Ez összesen fő informatikatanárt jelent. Eredményeik azért is érdekesek lehetnek, mert ez a képzés is két ismeretterület, a könyvtári és az informatikai ismeretek együttes elsajátíttatását tekinti céljának. A felmérésben a jelenleg könyvtárosképzést folytató öt magyarországi képzőhely végzés előtt álló hallgatói vettek részt, összesen 27 fő. A DigComp készítőinek szándéka szerint alapvető eszköz lehet annak megítélésére, hogy egy adott személy vagy csoport milyen mértékben kompetens napjaink digitális világában.

A felmérésben használt DigComp verzió a legáltalánosabb értelmezését adja a digitális kompetenciának, nem tartalmaz semmiféle szakmaspecifikus követelményt, elvárást. A haladó szintű kompetencia tehát azt jelenti, hogy birtokosa egy digitálisan felkészült polgár, aki képes biztonsággal eligazodni a digitális korban.

Ez alapján a gazdaságinformatikus-hallgatók 42 százaléka érzi magát az öt kompetenciaterület átlagát tekintve haladó szinten felkészültnek, és 43 százalékuk közepes, 15 százalékuk pedig alap jártassági szinten áll. Az informatikatanárok és az informatikuskönyvtáros-hallgatók magasabb szintűnek ítélték saját digitális kompetenciáikat. Mindkét csoportban 56 százalék a haladó, 32 a közepes és 12 százalék az alap szinten állók aránya.

A gazdaságinformatikusok digitáliskompetencia-állapotának legfőbb mutatói, az egyes kompetenciaterületeken meglévő jártassági szintjeik az 1. Mindhárom csoport, a gazdaságinformatikus-hallgatók, az informatikuskönyvtáros-hallgatók és az informatikatanárok kompetenciaterületek szerinti eredményeit a 2. A gazdaságinformatikusoknak egyértelműen az információkezelés a legerősebb kompetenciaterületük. Ez így van az informatikus könyvtárosok és az informatikatanárok esetében is, csak közülük többen állnak haladó szinten: 74 és 72 százalékuk.

A haladó szinten állók aránya szerint a kommunikáció kompetenciaterület a második a sorban, de ezt meglepően sokan, 16 százalékuk csak alapszinten birtokolja. A tanárok és a könyvtároshallgatók körében egyaránt kisebb az alapszinten és magasabb a haladó szinten állók aránya a teljes kompetenciaterületet tekintve, ugyanakkor nagyon markáns különbségek figyelhetők meg a három vizsgált csoport digitális kommunikációjában.

A tapasztalt eltérésekről a kommunikáció kompetenciaterület ismertetésekor lesz szó részletesebben. A digitális biztonság a gazdaságinformatikusok harmadik kompetenciaterülete a haladó szinten állók aránya szerinti sorrendben. Valószínűleg a képzés műszaki-informatikai irányultságával is magyarázható, hogy a gazdaságinformatikusok közül rendelkeznek a legkevesebben csak alapszintű biztonsági jártassággal, 13 százalékuk. Az informatikatanároknak 20, a könyvtároshallgatóknak pedig 17 százaléka vélte alapszintűnek ezt a készségét.

A tartalom-előállítás kompetenciaterületen minden negyedik gazdaságinformatikus-hallgatónak csak alapszintű jártassága van. Az alapszinten állók arányát tekintve ez a leggyengébb digitális kompetenciájuk. Haladó tartalom-előállító jártassággal 40 százalékuk rendelkezik, és ez jelentősen alatta marad az informatikatanárok 55 és a könyvtárosok 50 százalékos arányának. A digitális környezetben végzett problémamegoldás önmagukhoz mérten is gyenge kompetenciája a gazdaságinformatikusoknak, de a másik két csoporthoz mérten még inkább gyengéknek tűnnek az eredményeik.

Alapszinten közel azonos arányban állnak mindhárom vizsgált csoportban. Lényeges különbség a haladó jártassággal rendelkezők arányában van. Az informatikusok közül csak minden ötödik ítélte haladó szintűnek a problémamegoldását. A tanárok és a könyvtároshallgatók között ez az arány 47 és 44 százalék. A gazdaságinformatikus-hallgatók információkezeléshez tartozó eredményeit a 3.

Az információ kompetenciaterülethez tartozó három kompetencia közül a hallgatók a keresésben gondolják magukat leginkább haladó szinten állónak. Az informatikatanárok keresési kompetenciája gyakorlatilag megegyezik a gazdaságinformatikus-hallgatókéval, az informatikuskönyvtáros-hallgatók keresési készségei azonban határozottabban erősebbek, 78 százalékuk áll haladó szinten. Ennek magyarázata egyértelműen az lehet, hogy a könyvtárosképzésben kiemelten nagy hangsúlyt kap az információkeresés mind hagyományos, mind pedig digitális környezetben.

A kereséstől csak minimálisan tér el az információ tárolásban, szervezésben meglévő jártasságuk megítélése. Ez azért is meglepő, mert az információszervezés képességének birtoklása alapvető elvárás a gazdaságinformatikus szakon végzettekkel szemben. Ahogyan azt a képzési- és kimeneti követelményből már a korábbiakban is idéztük, a hallgató többek között képes az információtechnológia korszerű lehetőségeit kihasználva a szervezetek tudásbázisának és üzleti intelligenciájának növelésére.

Ez nem képzelhető el anélkül, hogy képes legyen a stratégiák sorozatát felvonultatni az általa vagy mások által szervezett és tárolt tartalmak visszakeresésére és kezelésére, tehát a DigComp szerint haladó kompetenciaszinttel rendelkezzen. A vizsgálat szerint az informatikatanárok és a könyvtároshallgatók is erősebb információszervezési kompetenciával rendelkeznek. Mindkét csoportban 78 százalék a haladó szinten állók aránya. A megtalált információ és forrás értékelésében lényegesen gyengébbek a gazdaságinformatikusok eredményei, mint a keresésben és a tárolásban.

Minden 9— A könyvtároshallgatók a gazdaságinformatikusokhoz hasonló mértékben szentelnek figyelmet a források megbízhatóságának. Az információ hitelességének megállapítása egyértelműen az informatikatanárok erőssége, csoportjukban 74 százalék a haladó szinttel rendelkezők aránya. Valószínűleg hivatásukból eredően fordítanak lényegesen nagyobb figyelmet erre kérdésre, és nem életkorból adódó sajátosságról van szó. Az életkornak minimális szerepe van abban, hogy ki mennyire viszonyul kritikusan a megtalált információhoz, forrásokhoz.

Ezt támasztja alá egy korábbi reprezentatív vizsgálat eredménye is, amely a magyar közkönyvtárakban dolgozó könyvtárosok digitális kompetenciáját vizsgálta. A gazdaságinformatikusok kommunikáció kompetenciaterülethez tartozó kompetenciáit a 4. A digitális kommunikációt szolgáló technológiai eszközök széles körének, és azok funkcióinak kiterjedt használata jellemző leginkább a hallgatókra, ez a legerősebb kommunikációs készségük.

A könyvtároshallgatók eredményei csak minimális eltérést mutatnak, ugyanakkor az informatikatanárok esetében már jelentős a különbség. Az alapszinten állók aránya hasonló, de a haladó szinten lévőké már csak 68 százalék. A kommunikációt szolgáló digitális eszközök használata, annak kiterjedtsége egyértelműen életkorfüggő jelenség.

A korábbiakban már említett vizsgálat feltárta, hogy a húszas éveikben járók eszközhasználata 80 százalék körüli arányban haladó szintű, és tíz évenként haladva az életkori csoportokban ez az arány körülbelül százalékkal csökken. A digitális környezetben végzett tartalommegosztásban és ügyeik online intézésében is viszonylag erős kompetenciákkal rendelkeznek a hallgatók mindkét csoportban.

A könyvtárosok közül a tartalommegosztásban állnak érzékelhetően többen haladó szinten, 82 százalékuk. A felmérés egyik legmeglepőbb eredménye, hogy a gazdaságinformatikus-hallgatók közül csak nagyon kevesen képesek digitális környezetben hatékonyan együttműködni. Mindössze egynegyedük használ gyakran és magabiztosan több kollaborációra alkalmas eszközt, annak érdekében, hogy forrásokat, tudást és tartalmat állítson elő, illetve megossza azt másokkal.

Leginkább egyszerű digitális eszközöket használva képesek másokkal együttműködni. Ugyanakkor az informatikuskönyvtáros-hallgatók egyik legerősebb kommunikációs kompetenciája a kollaboráció képessége. Valószínűsíthető, hogy a digitális környezetben végzett együttműködés, közös munkavégzés nem életkortól függő kompetencia, hanem elsősorban tanult, illetve tanulható készség.

Leginkább projektekben dolgozva, teamekben történő együttműködéssel, feladat- és munkamegosztással fejleszthetők ezek a kompetenciák. A gazdaságinformatikus képzés a felmérés szerint nem biztosítja kellőképpen a digitális környezetben történő kollaboráció lehetőségét. Az online világ illemszabályaiban közepes szintű jártassággal képesek eligazodni a legtöbben a gazdaságinformatikus- és a könyvtároshallgatók közül is.

Ők azok, akik bevallásuk szerint ismerik az online illemszabályokat és képesek alkalmazni azokat saját magukkal kapcsolatban. A gazdaságinformatikusok közül minden ötödik, a könyvtárosok közül pedig minden harmadik hallgató rendelkezik valamilyen stratégiával ahhoz, hogy feltárja és elkerülje a nemkívánatos viselkedést online kommunikációja során.

Ők az online etikett szabályait már a különböző digitális kommunikációs helyekhez és környezethez alkalmazkodva tudják alkalmazni. A digitális identitás haladó szintje a DigComp szerint több személyazonosság menedzselését jelenti. A hallgatók státuszuk és életkoruk alapján alapvetően egy, jellemzően közösségi portálon meglévő identitással rendelkeznek. Az informatikatanárok egyes kommunikációs kompetenciái között a digitális identitás kivételével nem volt jelentős különbség.

A digitális identitás menedzselése közel 40 százalékuknál már több, és vélhetően szakmai identitás kezelését is jelenti. A tanárok eredményei alátámasztják azt a korábbi feltevést, hogy bizonyos kommunikációs kompetenciákat sikeresen csak tanulással lehet fejleszteni. Egyértelműen ebbe a körbe tartozik a digitális környezetben történő együttműködés, az online etikett szabályainak elsajátítása. Az életkor hatása a közvélekedéssel ellentétben önmagában nem eredményez hatékony digitális kommunikációt, hiszen az kifejezetten egy kompetenciára, a technikai eszközök használatára gyakorol csak érdemi befolyást.

A gazdaságinformatikus-hallgatók egyes digitális biztonsághoz kötődő kompetenciáit az 5. Meglepő, de talán éppen a képzés közgazdasági irányultságával is magyarázható, hogy a hallgatók jól informáltak a digitális technológia környezetre és egészségre gyakorolt hatásairól.

Egyértelműen ezek a legerősebb biztonsági kompetenciáik. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az adat-és eszközvédelem területén mindössze egyötödük érzi úgy, hogy haladó jártassággal rendelkezik. Legtöbben közülük úgy gondolják, hogy képesek megvédeni digitális eszközeiket, frissíteni védelmi stratégiáikat, de nem jellemző rájuk, hogy gyakran frissítik a védelmi stratégiáikat, és tényleges veszélyhelyzetben is képesek megvédeni a készüléküket.

Képesnek tartják magukat arra, hogy megvédjék saját maguk és mások online magánszféráját, és általános ismereteik vannak az adatvédelemmel kapcsolatban, továbbá arról, hogy hogyan gyűjtődnek és kerülnek felhasználásra az adataik.

De nem jellemző rájuk, hogy gyakran változtatnák az adatvédelmi beállításokat magánszférájuk védelmének fokozása érdekében, és nem gondolják azt, hogy széles körűen értenék az adatvédelmi kérdéseket. Az informatikuskönyvtáros-hallgatók biztonsági kompetenciái hasonló képet mutatnak.

Az ő esetükben is kifejezetten gyengébb kompetenciák az adat-és eszközvédelem. Az informatikatanárok leggyengébb biztonsági kompetenciája egyértelműen az adatvédelem, azonban a haladó jártassággal rendelkezők aránya még így is meghaladja a hallgatók értékeit, 34 százalék. Eszközvédelmük is lényegesen következetesebb, hiszen 48 százalékuk ítélte haladónak ezirányú jártasságát.

Ugyanakkor meg kell említeni, hogy az alapszinten állók aránya is nagyobb, százalék. A környezetvédelem az informatikatanárok csoportjában a leggyengébb jártasság, mindössze 45 százalékuk gondolja úgy, hogy tájékozott a technológiának a mindennapi életre, az online fogyasztásra és a környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos álláspontokról.

Majdnem minden negyediknek közülük digitális környezetben a környezetvédelem azt jelenti, hogy alapvető energiatakarékossági intézkedéseket tesznek. A kompetenciaterülethez az új tartalom létrehozása, a meglévő módosítása, a programozás és a szerzői jogi kompetenciák tartoznak. Ezek nem egyenlő arányban járulnak hozzá a terület sikertelenségéhez, ahogyan azt a 6. Új tartalmat létrehozni és a saját maguk vagy mások által létrehozott tartalmat módosítani, továbbfejleszteni közel háromnegyedük haladó szinten képes, és mindössze százalékuk érzi gyengének ezeket a készségeit.