Konyv: A szerelem lehetetlensege


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 445487097
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 5,72

MAGYARÁZAT:

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy időben értesüljön akcióinkról és újdonságainkról! E-mail cím. Ugyan, kérem. Ezután is lesz csók és zokogás, boldog esküvő és hirtelen szakítás, álmatlan éjszaka és őrült markolászás. Majdnem teljes a skála. Én viszont épp erről a majdnemről akarok szólni. Hogy miért lett trend a teljes skála gyors leépülése, miért tűntek el a távoli vágy és a príma szex közötti átmenetek, miért marad a funkcionalitás és a lélek hibernálása.

Belépés Regisztráció Report felület Fórum Vendégkönyv. Magyar English. Válogatás Melissa Moretti műveiből. Rejtő Jenő összes műve. William G. Winkler: Lánykereskedők. Lánykereskedők William G. Köszönjük Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy időben értesüljön akcióinkról és újdonságainkról! Név E-mail cím Feliratkozás. Adamobooks tweetek. Megtekintett termékek. Természetgyógyászati e-könyvek! Borsa Brown bestseller művei! Rejtő Jenő: A megkerült cirkáló. Válogatás Rejtő Jenő műveiből.

Legnépszerűbb termékek. E-Könyv olvasók. E - könyv Szépirodalom. Ismertető: „Lehetetlen? Még nem érkezett hozzászólás! A hozzászóláshoz be kell jelentkezned! Lélekpiruett Hamszai G. Egy baszk tehén emlékei Szabadi Tibor J. Szabadság mindenek felett II. Palotai H. Az elátkozott család 2. Bécsi lakás Radosztina A. Általános vásárlási feltételek.

Kevesen veszik észre, hogy az e-mail, a blog, a Facebook, az SMS valójában érzelmeink elmélyülése ellen is dolgozik. Isteni játékszerek, csak éppen kifosztják magánszféránkat. Az Internet korában ugyanis sok millióan néznek bele lelkünkbe, vágyainkba, az én-te viszonyba. Látják és kommentálják.

Az intimitás odaveszett. Nincs többé közös titok, nincs többé szenvedély. Ami maradt, az sok esetben csak tengődés, párkapcsolati nyomor. Nem érünk rá szeretni, nem kellenek a kötöttségek. A szerelem nyűg lett. Csoda-e, ha fokozatosan elsorvad? Mi áll e jelenség hátterében? Kizárja-e egymást a szexus és a szerelem? Lehet-e védekezni a reklámképek kasztráló hatása ellen?

Miben… tovább. Miben volt igaza Sade márkinak? Miért paradox viszony a szerelem? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Almási Miklós, aki legújabb kötetével azt is bizonyítja, hogy pátoszmentesen, tudósként is lehet írni a szerelemről — mégis közérthetően és élvezetes stílusban. Aztán odébbálltam, a makrogazdaság vonzott, hogy a pénz körül forgó világnak milyen új és rejtett törvényei lehetnek, s hogy miért lesz mindig mindenből válság.

Lelkem mélyén azonban a köröttem nyüzsgő élet jelenségei izgattak, a trendek, a tendenciák; hogy a felszín alatt merre kanyarodnak a társas világ jelenségei, hogy miből mi lesz. Egyetemen tanítva testközelből érzékelem a váltásokat és a rejtett mozgatókat. Ez a könyv is ilyen: nem szociológia, inkább filozófusi előéletem köszön benne vissza.

Egy rejtély kezdett izgatni. Miért menekülnek az emberek a szerelem elől? Eredeti megjelenés éve: Almásihoz akkor is bejártunk, ha nem volt kötelező. Nekünk gazdasági alapismereteket tanított. Meg persze minden mást is, kaptunk egy kis bepillantást abba, milyen, amikor egy polihisztor okosakat mond. Fogalmak, nevek, szerzők, kultúrtörténeti közhelyek repkedtek. A bölcsészek és a bölcsészetből azért kikacsintó művelt embererek nedves álma.

Ha már a szerelemről-szexusról van szó. Na de ez a könyv. Szerelem, érzekmek, elfogadás helyett elidegenedés, rohanás, időt-nem-adás, sürgetés, időt-nem-kapás, a mélység hiánya. Mindez irodalmon átszűrve, egy szinttel magasabbról ábrázolva. Ó, tanár úr, nem lehetne még egy kicsit visszaülni abba a padba? Mázlistának tartom magam, elértem mindent a tanulásban és a szakmámban, amit szerettem volna, de ennek nagy ára volt: a magánéletre soha nem volt időm, a szerelem, mint olyan teljesen kimaradt az életemből.

Mostanában jutottam el odáig, hogy eleget voltam egyedül, most már jó lenne egy igazi társ, ezért nyilván nyitottabb vagyok az ilyen témával foglalkozó könyvekre is. Tartalmas és okos könyv, érdemes adni neki egy esélyt! Mindig nagyszerű kaland a tanár úr könyveit olvasni. Annak idején a zeneesztétikai speckoljára jártam. A szerelmet ábrázoló, megfogalmazó különféle tudományágak-művészeti ágak: a filozófia, a szociológia, a zeneirodalom — ezen belül az opera és a balett színházi megvalósulása —, valamint természetesen a szépirodalom egyre frissebb, kortársabb-kórtársabb?

Ez a nagyívű fejtegetés jól föladja a leckét a befogadónak, hiszen az idézett művek jegyzékében feltüntetett írások közül is van még mit pótolni…. A cím valóban sokkoló, de ahogy az Utószó helyett utolsó mondatában áll:      Van remény, ne legyek pesszimista! Bevallom időnként unatkoztam.

Sok volt benne az egyéb irodalmi művekre való utalás, amiből nem ismertem minden részletet…így hiányos ismeretekkel nehéz olvasni. Főleg egy ismeretterjesztő könyvet. Nagyon sok igazságot említ a társas kapcsolatokat illetően, érdemes tanulmányozni.

Fejtegeti a miérteket…a kapcsolatok gyengeségét és létre nem jöttét, szétesését…felgyorsult világunkat hibáztatjuk a rossz társas kapcsolatokért. Az internet is szóba kerül jócskán. A közösségi oldalak laza nyelvezete…. Ez a két elv egymást zárja ki, ugyanakkor ez fokozza a szerelmi szenvedélyt.

Úgy volt érdekes meg okos ez a könyv, hogy nem is akart annak tűnni — na jó, az érdekesség lehetett direkt, nem tudhatom —, csak felvázolta a modern világ szerel e m szerűség eit, azok bonyodalmait. Emellett remek további olvasásra érdemes műveket vétetett fel velem a várólistára, Sartre-t például egy, az ember más tekintetében való létezéséről való gondolata miatt, de cetliztem még Barthes Beszédtöredékek a szerelemről c.

A legjobban a nőalakokról szóló rész tetszett, a nők megelevenítése Nietzsche vagy éppen Rilke életében, és a körítés, Almási konfabulálásai az egyes románcok kapcsán. Már csak a konklúzió levonása várat magára, meg a remény, hogy azért teljesen nem hibernálódik az ember lelke manapság.

Most így a végére meglepően összekapcsolódott a fejemben ez a könyv a modern szerelemről az Így szerettek ők régimódi, lassú, mély, életen átívelő szerelmeivel, lehet, hogy ez az összekapcsolódás segít majd értékelni az eddig megfoghatatlannak tűnő szerelmeskönyvet is…. Az emberek menekülnek a szerelem elől. Civilizációs kütyük e-mail, blog, Facebook, SMS stb. Ez a jelenség, amire céloztam. A kifosztott magánszféra, a párkapcsolati nyomor: a közös titkok elvesztése, s vele együtt a szerelem elsorvadása.

Ezt azért is hangsúlyozom, mert a címbe foglalt tézissel ellentétben szerelmesek mindig lesznek. Így hát: éljenek a kivételek! Akiknek sikerül. Mert mindig vannak és lesznek, akiket megérint. Nem úgy, ahogy a giccses filmekben, s nem is úgy, ahogy a filozófiai traktátusokban. Csak normálisan. Benne lenni a magányban már nem tragédia: az élet alacsony fordulatszámon is elviselhető.

Sokan élnek így, nem nagy ügy. Vannak fogódzók, társas formulák. Köszi, rendben, majd hívlak. Na és! Legalább nem horzsol. Az ambivalencia bizonytalan státusz. Ezért a szerelem metafizikájában feltételezték, hogy teljessége a test-lélek-szellem hármas egymásba fonódásában bontakozik ki.

Ez a hipotézis a fonákjáról érthető: az aktus után megoldódik a nyelv a szerelem, amely nem kommunikatív, most beszélgetni akar…és kevés hervasztóbb élmény van annál, mikor a Másik képtelen a dialógusra vagy hülyeségeket mond. Elképzelhető, hogy a szellemi kapcsolat intenzitása éleszti a szerelmet fenntartja, alakítjade ugyanígy lehetséges, hogy éppen ez teszi tönkre.

Gabriel García Márquez kisregényében a főszereplő — foglalkozására nézve újságíró, vagy ahogy ő mondja: táviratdagasztó — a Nincs aktus, a lány többnyire hátat fordítva fekszik, s a férfi sem akar többet. Ekkor kezdődik a vallomás, a férfi vallomása szerelmének nem a mellette fekvő lánynak, hanem a lány teste által megidézett, odaképzelt Másiknak, akinek soha nem tudta elmondani azokat a bókokat, amiket most enne a hátnak — ennek a közönynek!

Az ágyban fekvő pár abszurd jelenete, a képzeletbelihez intézett beszéd mély metafora. Voltaképp ritkán fordul elő, hogy azt a nőt szeretjük, aki velünk van. Mai életünk ezt a csomagolást tartja felesleges cirádának, időrabló, irracionális álmodozásnak, és — sajnos — kiveszi a szerelmi játékok katalógusából. Lehetetlenné teszi, pedig nélküle a szerelem is veszít fajsúlyából.

Az egészben a legrosszabb, hogy ez az állapot élhető. S még ők kérdeznek vissza: miért muszáj halálosan szerelmesnek lenni, miért kell olyan mély érzelmi rétegekig leásni? Nincs válaszom. Nem muszáj. Nem kell. De csakis a másikban fedezhetjük fel igazi lényünket. Ha adunk magunkból, és többet kapunk vissza. Az együttlét megtermékenyít.

Prédikálok, jól tudom. Üres szavak ezek. A mondatok elkoptak. Mára vastag réteg borult a szív segédigéire. Már csak a hittanórán vagy a pszichológusnál halljuk, hogy jó érzés másokon segíteni s nem csak a kutyusokat jó simogatni…. S úgy érezzük, hogy vannak barátaink — miközben ki se mozdulunk otthonról. Ez az új magány kvázi-boldog állapot. Camus még tragédiának látta, ma örülnek neki. De próbáljunk meg ilyen helyzetben szerelmesnek lenni!